Bár a kormánytagok szerint repülőrajtot vett az ország idén, ez az osztrák foglalkoztatottsági adatokban sem igazán jelent még meg. Ezek alapján 2025 januárjában 129 802 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ami az előző hónaphoz képest 2593 fős növekedést jelent. A szezonális hatásoknak megfelelően az év elején emelkedett a létszám, de új csúcs nem született – bár az egyáltalán nincs messze.
A januári adat mindössze 2146 fővel marad el a 2024 júliusi rekordtól, amikor 131 948 magyar munkavállalót regisztráltak az osztrák hatóságok. Ezek az adatok a foglalkoztatottakra vonatkoznak, a vállalkozók ebben nincsenek benne.
(Vigye a kurzort az ábra fölé a pontos adatokért.)
A magyar munkavállalók létszáma az elmúlt egy évben a szokásos szezonális ingadozást mutatta. 2024 januárjában 124 820 fő dolgozott Ausztriában, ami az év elején fokozatosan emelkedett, majd júliusban 131 948 fővel érte el a csúcsot. A létszám visszaesett az őszi hónapokban, októberben 123 195, novemberben pedig 121 325 főt regisztráltak. Az év végére ismét növekedés indult meg, decemberben 127 209 főre emelkedett a foglalkoztatottak száma, míg 2025 januárjában 129 802-re. Ez a tendencia összhangban van a korábbi évek mintázatával: a téli és a nyári turisztikai szezonok rendszerint magasabb foglalkoztatottságot hoznak.
A 12 havi változás is növekedést mutat. 2024 januárjához képest 4982 fővel dolgoznak többen az osztrák munkaerőpiacon. A magyarok száma tehát továbbra is stabilan megy felfelé, bár a bővülés üteme lassabb, mint néhány évvel ezelőtt.
Fotó: Amis, dnet.at
A magyar munkavállalók száma 2021-ben és 2022-ben emelkedett meg jelentősen, amikor az osztrák gazdaságban a koronavírus-járvány utáni újraindulásakor fokozott munkaerőigény mutatkozott. A legnagyobb kiugrás 2021 júliusában történt, amikor a magyar munkavállalók száma 18 500 fővel lett magasabb az előző év azonos időszakához képest. 2021 második felében – különösen nyáron – több mint 7 ezer fős havi növekedések is előfordultak, míg 2022-ben az év eleji hónapokban 5 ezer és 6 ezer fő közötti gyarapodás volt jellemző. A legnagyobb visszaesés 2023 januárjában volt, amikor a létszám 7680 fővel csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
Fotó: Amis, dnet.at
- A német munkavállalók száma nem sokkal magasabb, mint a magyaroké. Németország 80 milliós lakosságát figyelembe véve ez különösen érdekes, a népességarányhoz viszonyítva a magyarok jelenléte arányaiban még a közös nyelv ellenére is jelentősebb az osztrák munkaerőpiacon, mint a németeké. 2025 januárjában a német foglalkoztatottak létszáma 131 405 fő volt, vagyis mindössze 1603-mal több, mint a magyaroké.
- A román munkavállalók száma Ausztriában szintén jelentős, 2025 januárjában elérte a 108 320 főt. Bár a magyarok és németek mögött vannak, az elmúlt években folyamatos növekedést mutattak. 2024 januárjához képest 3850 fős bővülés történt, azonban a növekedés üteme az utóbbi hónapokban lassult, ami arra utalhat, hogy a román munkavállalók számának gyors emelkedése kezd elérni egy természetes korlátot.
- A szlovák munkavállalók száma 2025 januárjában 48 910 fő volt. Az ő létszámuk stabilnak mondható, de nem növekedett olyan ütemben, mint a magyaroké vagy a románoké.
- Az ukránok száma az elmúlt években jelentős növekedést mutatott, 2025 januárjában pedig elérte a 21 449 főt. 2022 januárjában, a háború kitörése előtt még 5 377-en dolgoztak Ausztriában, majd a következő hónapokban gyors emelkedés következett. 2023 januárjára a létszám már 17 788 fő volt, egy év alatt 12 411 fő lépett be az osztrák munkaerőpiacra. Az előző év azonos időszakához, 2024 januárjához képest 1443 fővel nőtt a létszám, ami azt mutatja, hogy bár a növekedés folytatódott, az üteme mérséklődött.
- Az osztrák munkaerőpiacon az afganisztáni, szíriai, iraki és iráni állampolgárságú munkavállalók száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, de továbbra is alacsony maradt a közép- és kelet-európai országokból érkezőkhöz képest. 2025 januárjában az afgán munkavállalók száma 19 756 fő volt, a szíriaiaké 24 176, míg az iraki dolgozók 4483, az irániak pedig 8149 főt tettek ki. Bár ezek a csoportok egyre nagyobb számban jelennek meg a munkaerőpiacon, arányuk továbbra is elmarad a magyar és román munkavállalók létszámától.
Az egész napos ápolók 98 százalékának nincs osztrák útlevele
Az osztrák állampolgárságú munkavállalók száma 2025 januárjában 2 888 878 fő volt. Az előző év azonos időszakához, 2024 januárjához képest ez 37 719 fős csökkenést jelent. Az elmúlt évek tendenciáját figyelembe véve az osztrák dolgozók létszáma fokozatos csökkenést mutatott: 2014 januárjában még 2,92 millió osztrák dolgozott, majd a számuk évről évre emelkedett, 2021-re átlépte a 3 milliót. Majd csökkenés kezdődött, 2023 és 2025 között különösen markáns visszaeséssel. Bár a 2014 és 2021 közötti adatok alapján a trendvonal növekvő tendenciát mutat, ez megtévesztő lehet, mivel az utóbbi években a csökkenés egyértelmű. Az osztrák munkaerő fokozatos visszaesése mellett a külföldi munkavállalók aránya növekszik, ami hosszú távon átalakíthatja az osztrák munkaerőpiac szerkezetét.
Fotó: Amis, dnet.at
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche, WIIW) osztrák munkaerőpiacot vizsgáló jelentése szerint a következő évtizedben jelentős munkaerőhiány alakulhat ki, különösen a 2030-as évek elejétől, mikor a baby boomer generációhoz tartozók (vagyis az 1946 és 1964 között születtek) nyugdíjba mennek.
A legnagyobb hiány várhatóan a 15 és 64 év közötti korosztályban jelentkezik, a leginkább érintett csoportok a nők, a magasabb végzettséggel rendelkezők és a műszaki szakmákban dolgozók lesznek. A tanulmány kiemeli, hogy „a 24 órás ápolók 98 százaléka nem rendelkezik osztrák útlevéllel”, tehát az egészségügyi és szociális ellátásban a külföldi munkavállalók nélkülözhetetlenek. Az osztrák kiskereskedelem is jelentősen függ a külföldi munkaerőtől: például a Spar áruházlánc dolgozóinak egyharmada nem osztrák állampolgár.
A munkaerőhiány azonban nem egyenlően érinti az egyes ágazatokat. Az exportorientált gazdasági szektorok – vagyis azok az iparágak, amelyek a termékeiket és szolgáltatásaikat elsősorban külföldi piacokra értékesítik – részben kevésbé kitettek a demográfiai változásoknak, mivel az érintett cégeknél a nők és az idősebb munkavállalók aránya alacsonyabb. Ugyanakkor az exportgazdaság is érintett lehet bizonyos szakmai és képzettségi csoportokban. A jelentés szerint a legnagyobb munkaerőhiány a középfokú végzettséget igénylő területeken jelentkezhet, mivel az ott dolgozó munkavállalók iránti kereslet kifejezetten magas az exportorientált szektorokban. A tanulmány külön kiemeli a mezőgazdasági és erdészeti szakmunkásokat , valamint az ipari és gépkezelői munkaköröket, amelyekben az erős munkaerőigény miatt jelentős hiány várható.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a következő években egyre erősebb verseny alakulhat ki a képzett munkavállalókért, nemcsak az egyes iparágak, hanem az európai országok között is.
Visszaélhetnek a küldöldiek helyzetével
A Standard írt arról novemberben, hogy sz OECD legfrissebb jelentése szerint a munkaerőhiány és a társadalom elöregedése miatt egyre több iparosodott ország támaszkodik külföldi munkavállalókra – így Ausztria is.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek foglalkoztatása csak mérsékelten sikeres. Ausztriában és Németországban csupán minden negyedik menekült dolgozik, míg például Lengyelországban és Litvániában ez az arány 50 százalékos. Az OECD szakértője, Thomas Liebig szerint ennek egyik oka, hogy ezekben országokban erősebbek a közösségi kapcsolatok, másrészt inkább a rosszul fizetett szektorokban helyezkednek el az érkezők.
Ezzel szemben Ausztria élen jár a kiküldetésben lévő – azaz például ingázó vagy kisebb-nagyobb időszakra az országba érkező, de ott le nem telepedő – munkavállalók fogadásában. 2022-ben 305 ezer ilyen dolgozó érkezett az országba, ami négyszerese a 2010 és 2014 közötti átlagnak. „Ausztria földrajzi helyzete miatt természetes kapcsolódási pont az alacsonyabb és magasabb bérszínvonalú országok között” – mondta Walter Gagawczuk, a Munkavállalói Kamara szakértője.
Az ilyen, ingázó vagy kiküldetésben lévő munkavállalók túlnyomó többsége az építőiparban és a szállítmányozásban dolgozik. Bár elvileg az osztrák kollektív szerződések szerint kellene őket fizetni, a jelentés szerint gyakran alulfizetettek, és előfordul, hogy nem kapják meg a túlórák után járó juttatásokat sem.
A probléma súlyosságát mutatja, hogy 2011 és 2023 között 3500 bejelentés érkezett alulfizetett külföldi munkavállalók ügyében. Az esetek kétharmadában külföldi cégek és dolgozók voltak érintettek, az egy főre eső átlagos bírság pedig 3226 euró volt. Gagawczuk szerint a jelenlegi büntetési tételek nem elegendőek, mert például egy nagyobb építési projekt könnyedén ellensúlyozza az alacsony bírságokat. A Munkavállalói Kamara ezért szigorúbb ellenőrzéseket és magasabb büntetéseket sürget.
