2025 februárjában 130 825 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ami az előző hónaphoz képest 1023 fős növekedést jelent az osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium adatai szerint. Valószínűleg a téli szezon munkaerőigénye növelhette a foglalkoztatottak számát, és bár új csúcs most sem született, a különbség az eddigi rekordhoz képest minimális.
A februári adat ugyanis mindössze 1123 fővel marad el a 2024. júliusi rekordtól, amikor 131 948 magyar munkavállalót regisztráltak az osztrák hatóságok. Fontos kiemelni, hogy ezek az adatok a foglalkoztatottakra vonatkoznak, a vállalkozók nincsenek benne.
A magyar munkavállalók létszáma 2024 februárja óta hullámzóan, de összességében emelkedett. A júliusi csúcs után ősszel visszaesett, majd decembertől újra növekedés indult, amely 2025 februárjára 130 825 főre emelte a regisztráltak számát. A magyar dolgozók száma stabilan emelkedik, bár a bővülés üteme visszafogottabb, mint a koronavírus-járvány utáni fellendülés idején.
Néha lenyomjuk a németeket is
A 2025. februári adatok szerint az előző évhez képest a legnagyobb létszámbővülést a német munkavállalók csoportja mutatta, számuk egy év alatt 6631 fővel, 134 569-re emelkedett. A magyarok az éves bővülési toplistán az ezüstérmet szereztek: 4656 fővel dolgoznak többen Ausztriában, mint egy évvel korábban.
A magyar és német munkavállalók számának alakulása Ausztriában érdekes mintázatot mutat: a különbség hol szűkül, hol növekszik – az utóbbi hónapokban inkább az olló nyílásáról beszélhetünk. A 2024 júliusában regisztrált magyar rekord (131 948 fő) idején a magyarok száma átmenetileg meg is haladta a németekét – ez kivételes helyzetnek számít, ami nem is tartott sokáig. Ősztől kezdődően a magyar létszám szezonális visszaesést mutatott, miközben a németeké stabil maradt, majd fokozatos növekedésnek indult.
A tendencia alapján az látszik, hogy a magyar jelenlét erősebben ingadozik, míg a német foglalkoztatottság kiegyensúlyozottabb. A magyar munkavállalók száma főként a nyári hónapokban ugrik meg, amikor az osztrák gazdaság szezonálisan nagyobb munkaerőigénnyel működik.
A turizmus, a vendéglátás és az építőipar ebben az időszakban nagy számban fogad magyar dolgozókat, akik gyakran rövidebb időszakokra, ingázóként vállalnak munkát. A német munkavállalók ezzel szemben jellemzően hosszabb távra, sokszor tartós letelepedési szándékkal érkeznek, így számuk kevésbé függ az évszakok váltakozásától.
Fotó: Dnet, Privátbankár
Persze sokan járnak át a határon, a közös nyelv pedig segíti a szomszédban való munkavállalást. A Németországban élő, de Ausztriában dolgozó munkavállalók határmenti ingázónak (Grenzgänger) minősülhetnek, ha lakóhelyük és az osztrák munkahelyük is legfeljebb 30 kilométeres távolságra van a határtól légvonalban, és évente legfeljebb 45 munkanapot töltenek ezen a zónán kívül. Ebben az esetben a jövedelmüket Németországban adóztatják. Hogy melyik országban kedvezőbb az adózás, az a jövedelem nagyságától, a családi helyzettől és az elszámolható költségektől is függ, bár mindkét országban progresszívan adóztatnak.
2025-ben Ausztriában az éves 13 308 eurót meg nem haladó jövedelem adómentes. Az ezt meghaladó jövedelmekre sávosan 20, 30, 40, 48 és 50 százalékos kulcsok érvényesek, míg a legmagasabb, 55 százalékos adókulcs az évi 1 millió eurót meghaladó jövedelmekre vonatkozik. Németországban az adómentes határ 12 096 euró; ezt követően fokozatosan emelkedő, 14-től 42 százalékig terjedő kulcsokat alkalmaznak, 277 826 eurótól pedig már 45 százalékos kulcs lép életbe.
Az alacsonyabb jövedelműek számára gyakran Ausztria az előnyösebb a magasabb adómentes küszöb miatt.
Magasabb jövedelem esetén – különösen házastársaknál vagy gyermekes családoknál – a német rendszer kedvezőbb lehet a családi adókedvezmények, a részletesen elszámolható kiadások, valamint az adóosztály-választás és az úgynevezett adómegosztás (Splittingtarif) miatt. Utóbbi lehetővé teszi, hogy például házastársak eltérő adókulcsokat alkalmazzanak.
Egyre több ukrán dolgozik Ausztriában – és egyre kevesebb osztrák
A román munkavállalók száma továbbra is jelentős, 2025 februárjában elérte a 77 678 főt. Bár a magyarok és a németek mögött vannak, az elmúlt években folyamatos bővülést mutattak. 2024 februárjához képest 3715 fővel nőtt a létszám, ami mérsékeltebb ütemet jelez a korábbi évekkel összehasonlítva. A szlovák munkavállalók létszáma 2025 februárjában 48 910 fő volt. Az ő jelenlétük stabil, de a magyar vagy a román állampolgárokhoz képest nem mutat érdemi növekedést.
Az ukrán munkavállalók száma az elmúlt években erőteljes emelkedést mutatott. 2025 februárjára 21 449 főre nőtt azoknak a száma, akik ukrán állampolgárként Ausztriában dolgoznak. 2022 februárjában, még a háború előtt, ez a szám mindössze 5377 volt, majd a konfliktus hatására egy éven belül 17 788-ra emelkedett. 2024 februárjához képest a növekedés 1443 fő volt, ami jelentősen kisebb a korábbi időszakokhoz viszonyítva, így a bővülés üteme egyértelműen lassulást mutat.
Az osztrák munkaerőpiacon jelen lévő afgán, szíriai, iraki és iráni állampolgárságú munkavállalók száma az utóbbi években szintén emelkedett, bár továbbra is jóval alacsonyabb a közép- és kelet-európai országokhoz képest. 2025 februárjában 19 842 afgán, 24 176 szíriai, 4588 iraki és 8895 iráni állampolgárt regisztráltak az osztrák hatóságok. Ezek a számok növekvő tendenciára utalnak, ugyanakkor arányuk még mindig elmarad a magyar, a román vagy a szlovák munkavállalók létszámától.
Az osztrák állampolgárságú munkavállalók száma 2025 februárjában 2 950 141 fő volt. Ez 12 hónap alatt 9561 fős csökkenést jelent, hiszen 2024 februárjában még 2 959 702 osztrák dolgozott Ausztriában. Az adatok a korábbi évek tendenciájába illeszkednek: az osztrák munkavállalók száma hosszabb ideje lassú, de folyamatos visszaesést mutat. A csökkenés mögött több tényező is állhat, például a munkaerő korosodása, a nyugdíjba vonulási hullám, valamint az, hogy egyre több betöltetlen álláshelyet külföldi munkavállalókkal igyekeznek pótolni.
Van még tartalék a magyar részvényekben
