Az utóbbi hónapokban több száz autót rongáltak meg ismeretlenek Németországban: purhabot nyomtak a kipufogókba, az ablakokra Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter arcképével ellátott matricákat ragasztottak. Habeck a Zöldek politikusa, munkásságát mind a konzervatívok, mind az ipari lobbi erősen bírálja, mivel szerintük az energiaátállás drága és a gazdaságra nézve kockázatos. Ráadásul állandónak tűnő vita lett abból, hogy a zöld átállás miatt megnőttek az energiaárak Németországban.
A német sajtó hamar felkapta a történteket és – mivel a jelek erre utaltak – a klímaaktivisták nyakába varrták az akciókat. Csakhogy a német Spiegel oknyomozása szerint egyáltalán nem ez történt.
A gyanút egy éjszakai eset keltette fel: 2024. december 11-én rendőri ellenőrzés volt a Brandenburg tartományban található Schönefeldben. Hajnali 2 körül egy Opel kisbuszt állítottak meg a rendőrök, amelyben három fiatal férfi – egy 20, egy 17 és egy 18 éves – utaztak. Szerb, bosnyák és német útlevelet mutattak fel. A rendőrök purhabot találtak náluk, azonban mivel más, bűncselekményre utaló jelet nem, elengedték őket. A purhabot jellemzően építkezéseken használják, a poliuretán alapú hab a levegő nedvességével reakcióba lépve, térfogatnövekedéssel megköt, szigetelő és rögzítő anyaggá válik.
Néhány órával az igazoltatás után több tucat bejelentés érkezett a helyi rendőrséghez: 43 autó kipufogóját nyomták tele purhabbal és minden megrongált jármű ablakán ugyanaz a matrica díszelgett: „Légy zöldebb!” – mellette pedig Robert Habeck mosolygott.
In ganz finden derzeit Sabotageattacken auf Autos statt, bei denen Täter Bauschaum in Auspuffe sprühen. Das Perfide: Sie hinterlassen Sticker an den Scheibenwischern auf denen ein Bild von einem lächelnden Robert Habeck zu sehen ist mit der Aufschrift: „Sei Grüner“. Der… pic.twitter.com/lj0gColDSl
— Ingwar Perowanowitsch (@Perowinger94) February 5, 2025
Nemcsak Brandenburgban történtek purhabos incidensek, hanem Berlinben, Bajorországban és Baden-Württembergben is, összesen 270 autót rongáltak meg ugyanilyen módon.
A Bild című bulvárlap rövid időn belül már arról írt, hogy „Klímaaktivisták autókat rongálnak meg purhabbal.” A közösségi médiában azonnal éles támadások indultak a Zöldek és Habeck ellen.
Fotó: Bild.de
A Spiegel idézett egy Facebook-felhasználót, akinek kommentje jól illusztrálja, hogy a vandalizmus mit váltott ki az emberekből:
„A zöld szekta megint rá akarja erőltetni az ideológiáját a többiekre.” Egy másik hozzászólás pedig így szólt: „Radikálisan fel kell lépni ezek ellen a zöldek ellen!”
A német rendőrség azonban megállapította, hogy az akció mögött nem klímaaktivisták álltak, hanem oroszok. Célja pedig a társadalmi feszültség szítása és a február 23-ára kiírt német parlamenti választás befolyásolása volt.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) már 2024 novemberében arra figyelmeztetett, hogy Oroszország aktívan beavatkozhat a választási kampányba. A Spiegel korábbi cikke szerint egy kockázatelemzés arra jutott, hogy „számolni kell dezinformációs és lejárató kampányokkal, kibertámadásokkal, kémkedéssel és akár szabotázsakciókkal is”. A jelentés szerint Moszkva legfőbb célja a német társadalom megosztása és az Ukrajna támogatására irányuló politikai akarat gyengítése. A BfV már akkor egyértelműen felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország támogathat bizonyos politikusokat vagy pártokat, míg másokat célzottan lejárathat és „a választási folyamat legitimitását is megpróbálhatják kétségbe vonni”. Az intézet egy külön munkacsoportot hozott létre a külföldi befolyásolási kísérletek felderítésére.
Egy névtelen biztonsági szakértő a purhabos akcióról azt mondta a lapnak:
„Ez egy klasszikus dezinformációs kampány. A cél az, hogy az embereket felhergeljék és megosszák a társadalmat.”
Eldobható ügynökök – az orosz titkosszolgálat új módszere
A gyanú szerint az orosz szervezők jellemzően büntetett előéletű fiatalokat toboroztak online platformokon, akik némi pénzért végrehajtották a rongálásokat. Az egyik letartóztatott, feltételezett elkövető kihallgatásán elmondta: „Egy orosz férfi keresett meg minket Viberen. Azt mondta, hogy német gyártmányú autókat kell tönkretennünk, és otthagyni egy bizonyos matricát.”
A megbízók a végrehajtóknak 100 eurót, átszámolva nagyjából 40 500 forintot fizettek minden megrongált autóért, azt készpénzben, borítékban adták át. A hatóságok Ulmban, az Alb-Donau járásban és a bajorországi Günzburgban is házkutatásokat tartottak, mobiltelefonokat, laptopokat, pendrive-okat és több karton purhabot foglaltak le. A német ügyészség tovább nyomoz, azonban a Spiegel információi szerint a négy gyanúsított közül kettő már elhagyta Németországot.
A német biztonsági szervek szerint az orosz titkosszolgálat már korábban is alkalmazta ezt a módszert, fiatalokat, piti bűnözőket vagy kispályás csalókat fizettek le különböző akciók végrehajtására. Az ilyen személyeket a szakértők „eldobható ügynököknek” nevezik. Egy német kémelhárító így fogalmazott:
„A Kreml mostanra rájött, hogy sokkal hatékonyabb, ha amatőröket küld, akiket könnyen el lehet dobni, ha lebuknak.”
Hasonló műveleteket már Franciaországban és Nagy-Britanniában is dokumentáltak. Például Párizsban orosz megbízásra hamis Dávid-csillagokat fújtak fel házfalakra, hogy antiszemita feszültséget keltsenek. A német titkosszolgálatok attól tartanak, hogy a következő hónapokban újabb hasonló akciók jöhetnek. A német kormány és a hatóságok szorosabb európai együttműködést terveznek, hogy hatékonyabban lépjenek fel az ilyen típusú műveletek ellen. „Nem hagyhatjuk, hogy külföldi hatalmak beavatkozzanak a demokráciánkba” – jelentette ki egy német biztonsági tisztviselő a Spiegelnek.
A félelmeket erősíti, hogy más országokban is aggasztó jeleket találtak. Egy Londonban zajló kémügyben egy bolgár csoportot vádoltak meg azzal, hogy Jan Marsalek, a becsődölt pénzügyi vállalkozás, a Wirecard egykori vezetője megbízásából Európában titkos akciókat szerveztek.
A Wirecard 2020-as csődje az egyik legnagyobb német pénzügyi botrány volt: a cég könyveléséből 1,9 milliárd euró hiányzott. Könyvelési trükkökkel azonban a Wirecard létező vagyonként tüntette fel a hatalmas összeget.
Marsalek a botrány kirobbanása után Minszken keresztül Moszkvába menekült, és azóta Oroszországban bujkál, vélhetően az orosz titkosszolgálat védelme alatt. Kapcsolatban állhat az FSZB-vel (az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal), és aktív szerepet játszhat dezinformációs és politikai destabilizációs műveletekben. A brit nyomozók a házkutatások során olyan propagandakiadványokat és anyagokat foglaltak le, amelyek Habecket nemzetiszocialistaként próbálták beállítani.
A német hatóságokat az is aggasztja, hogy orosz kapcsolatokkal rendelkező csoportok akár erőszakos akciókra is hajlandóak lehetnek. 2024 nyarán a lipcsei repülőtéren egy DHL légi szállítmányban elrejtett gyújtószerkezet lépett működésbe – a repülőgép csak véletlenül nem volt még a levegőben. Az ügyben Lengyelországban és Litvániában is őrizetbe vettek gyanúsítottakat, a nyomozás során Oroszországba vezető szálakat találtak.
Miért éppen Habeck?
A zöldpárti politikus pályafutása alatt következetesen szembeszállt Moszkva érdekeivel: már jóval az ukrajnai háború előtt is kritikus volt az orosz energiapolitikával szemben, majd gazdasági és klímavédelmi miniszterként, illetve alkancellárként a német energiapolitika átalakításának központi alakja lett, egyértelműen az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést célozva.
Fotó: EPA/OMER MESSINGER
Az Ukrajna elleni invázió után Habeck az egyik legelszántabb támogatója lett az Oroszország elleni szankcióknak, és ő vezényelte le azt a politikai fordulatot, amely eredményeként Németország fokozatosan leválik az orosz kőolaj- és földgázimportról. Az intézkedések – bár fájdalmas gazdasági következményekkel járnak – jelentősen csökkentik Oroszország befolyását Európa legnagyobb gazdaságában. Habeck támogatta, hogy Berlin állami felügyelet alá helyezte a Rosznyefty orosz állami olajcég németországi érdekeltségeit, köztük a schwedti finomítót is.
Habeck az ukrán ellenállás egyik legfontosabb nyugati támogatója, miniszterként aktívan támogatja a német fegyverszállításokat Ukrajnának.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 233,63 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 126 534,75 ponton zárt. 
