Az elnök bejelentésének hatásának vizsgálatára számszerű becslést készített e hatásra a neves amerikai befektetési bank.
A legutóbbi emelések előtt a Goldman Sachs elemzői azt jósolták, hogy a 104 százalékos vámok 2,4 százalékponttal vetnék vissza Kína GDP-növekedését, ami azt jelentené, hogy Peking az idei növekedési céljának alig a felét tudná teljesíteni. A bank szerint a további amerikai vámemelések már csökkenő mértékű károkat okoznának, a maximális hatás 2,9 százalékpont lenne.
Fotó: Goldman Sachs
Az amerikai elnök haragja úgy látszik Kínára összpontosul, mert a kínai vámok emelésével egyidejűleg Donald Trump 90 napos szünetet jelentett be az úgynevezett „kölcsönös” vámok többségére a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel szemben.
A világ két legnagyobb gazdasága továbbra is egy olyan megtorló szembenállásban rekedt, amely 600 milliárd dollárnyi kétoldalú kereskedelmet éget el, és még mindig könnyen kicsúszhat az irányítás alól – foglalja össze a Reuters.
Az, hogy Trump más országokkal szemben elhalasztotta a vámokat, Pekingnek is haladékot jelent, mivel ez lehetővé teszi, hogy kínai félkész termékek és reexportált áruk harmadik országokon – például Vietnámon – keresztül továbbra is bejussanak Amerikába.
Eközben Hongkong nem vetett ki vámokat amerikai árukra, ez komoly kiskaput jelent, ugyanis ezen keresztül az import továbbra is a Trump előtti árakon áramolhat a szárazföldi Kínába, ami némi mozgásteret biztosít.
Azonban vannak jelei annak, hogy egy újabb eszkaláció során a két ország egymás pénzügyi rendszerét is fegyverként vetheti be. Amikor a Fox News szerdán megkérdezte Scott Bessent pénzügyminisztert arról, hogy az amerikai tőzsdékről való kínai cégek kivezetése szóba kerülhet-e, azt válaszolta: „Minden lehetőség az asztalon van.”
Kína oldaláról az amerikai piacra való bejutás továbbra is kulcsfontosságú az Egyesült Államok legértékesebb vállalatainak. Tavaly a tágabb értelemben vett kínai piac az Apple globális eladásainak 17 százalékát, míg a Tesla bevételeinek 21 százalékát tette ki. Eközben azok a félelmek, hogy Kína esetleg elkezdheti eladni 760 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény-állományának egy részét, tovább fokozták a kötvénypiaci aggodalmakat a héten.
