A balti állam – amely egyben az Európai Unió és a NATO tagja is – akár egy századdal felérő szárazföldi haderő, valamint kiképzők és törzstisztek küldésére is felkészült – derül ki a tallinni kancellária közleményéből.
„Ukrajna biztonsága Európa biztonságát jelenti” – fogalmazott Michal, hozzátéve, hogy egy független, szuverén, az európai közösséghez tartozó Ukrajna lehet a leghatékonyabb stratégiai biztosíték Moszkva imperializmusával szemben. „Most kell megmutatnunk, hogy képesek vagyunk a jó ötleteket tettekre váltani” – mutatott rá a miniszterelnök.
Az Egyesült Királyság és Franciaország vezetésével egy úgynevezett „hajlandók koalíciója” formálódik, amely kész lenne csapatokat küldeni Ukrajnába egy esetleges békemegállapodás után. Az észt csapatok csak parlamenti jóváhagyás esetén vehetnek részt a misszióban.
A misszió részletei egyelőre nem tisztázottak. Brit sajtóértesülések szerint London és Párizs tényleges katonai egységek küldése helyett elsősorban kiképzésre, katonai felszerelés biztosítására és légi megfigyelésre korlátozná a részvételét.
A koalíció Ukrajna igazságos békére való törekvését támogatja. Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban egyre nagyobb lendületet kapott, az Egyesült Államok mindeddig nem kötelezte el magát biztonsági garanciák nyújtására.
A moszkvai vezetés ellenzi a koalíció megalakulását.
(MTI)
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
