„Én alapvetően ezt hisztériakeltésnek tartom” – válaszolta Mesterházy Attila kérdésünkre az ATV Szigorlat című műsorának pénteki adásában.
A műsorban azt tudakoltuk a NATO Parlament Közgyűlésének korábbi elnökétől és alelnökétől a mostani EU-csúcshoz, valamint az Ukrajnának szánt uniós katonai támogatás és a tagállami védelmi költések növelésének kérdéséhez kapcsolódóan, hogy megalapozottnak vagy hisztériakeltésnek tartja azt a kijelentést, miszerint küszöbön áll a közvetlen háború a NATO és Oroszország között.
Mesterházy Attila, aki egyben a Szocialisták és Demokraták párt alapító elnöke, hozzátette: Emmanuel Macron francia elnöknek nem először vannak olyan erős mondatai, amelyek vihart kavarnak a külpolitika területén (Macron a közelmúltban felvetette nyugati csapatok Ukrajnába küldésének a lehetőségét).
Szerinte nincs realitása annak sem, hogy a NATO bármilyen formában részt venne majd az ukrajnai háborúban, ezt például az Egyesült Államok és Németország is kizárta. Jelezte azt is, hogy eddig sem a katonai szövetség, hanem az egyes tagállamok szállítottak és szállítanak fegyvert Ukrajnának.
Úgy véli, hogy Macron belpolitikai okokból tehetett ilyen „hisztérikus” kijelentést. Szerinte a nyilatkozata „nem segíti a helyzetet”, hiszen van egy félelem az emberekben, hogy kiterjedhet a háború, és jobb, ha ilyen konfliktushelyzetben a politikusok pragmatikusak és a realitásokhoz ragaszkodnak.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Európának szüksége van a védelmi képességei és a védelmi ipar megerősítésére. Ez napirendre is került a mostani EU-csúcson.
Arra a kérdésünkre, hogy miként képzeli el a háború lezárását – még több fegyverrel kell támogatni Ukrajnát (hogy ne veszítse el a háborút), vagy kompromisszumos megoldás kellene, akár ukrán területveszteségek árán is –, azt válaszolta: „a fegyverek nem szállítása” a kapitulációval, Ukrajna elesésével lenne egyenlő, és Oroszország később úgyis tovább folytatná a háborút.
Szerinte a fenntartható béke szempontjából az a jó, ha addig segítjük Ukrajnát, amíg ki tudja harcolni a saját területi szuverenitását.
„Ha ebben a helyzetben most elengedjük Ukrajna kezét, akkor azt gondolom, hogy eláruljuk tulajdonképpen őket”, fűzte hozzá.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
