5p

Az uniós tagországok jelentősen megnövelnék az Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai támogatást, valamint saját védelmi költéseiket. Kimondva-kimondatlanul attól tartanak ugyanis, hogy Vlagyimir Putyin nem áll majd meg Ukrajnánál, Donald Trump hatalomra kerülése esetén pedig Washington magára hagyná Európát.

Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, legfőbb ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelmi készültség érdekében, az EU gazdaságát pedig ’háborús alapra’ helyezzük” – ez a vészjósló mondat szerepel Charles Michel, az Európa Tanács elnökének meghívólevelében, amelyet a ma kezdődő brüsszeli EU-csúcs alkalmából küldött az uniós állam- és kormányfőknek.

A fegyverkezés mint elrettentés.  Karl Nehammer osztrák kancellár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben az EU-csúcson 2024. március 21-én.
A fegyverkezés mint elrettentés. Karl Nehammer osztrák kancellár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben az EU-csúcson 2024. március 21-én.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET

Ennek megfelelően "Ukrajna támogatása”, valamint a „védelem és biztonság” kérdése a csúcs hivatalos napirendjének legelején szerepel:

az uniós tagállami vezetők azt fogják megvitatni, hogy miként lehet radikálisan növelni Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását, és hogyan lehet jelentősen emelni a védelemre szánt kiadásokat az uniós tagországokban.

Gyűlnek a viharfelhők

Az Ukrajnának szánt támogatás felpörgetésének szándéka mögött az áll, hogy az ország katonailag egyre nehezebb helyzetbe kerül: miközben hadserege súlyos lőszer, fegyver- és emberhiánnyal küzd, az amerikai katonai támogatás újabb köre csúszik, és az EU sem tudta eddig az ígért mennyiségű lőszert leszállítani Kijevnek.

Mindennek alighanem jelentős szerepe van abban, hogy az orosz hadsereg sikereket tudott elérni a közelmúltban a keleti fronton:

februárban több hónapnyi heves harcok után bevette Avgyijivkát, a héten pedig elfoglalta a várostól négy kilométerre, nyugatra fekvő Orlivka nevű falut is.

Csütörtökre virradóra ráadásul – másfél hónap szünet után – kiterjedt rakétatámadást intézett Kijev ellen, valószínűleg bosszúból az orosz határrégiókat ért ukrán támadások miatt. Bár ukrán közlések szerint a rakétákat sikerült lelőni, lehulló darabjaik 17 embert megsebesítettek.

Az Európai Tanács azt tervezi, hogy „ameddig csak szükséges”, folytatja „a politikai, pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást”. Az EU és a tagországok eddig összesen több mint 138 milliárd euró támogatást nyújtottak keleti szomszédunknak a Tanács közlése szerint.

Újdonság, hogy a Tanács az EU-ban befagyasztott orosz vagyonelemekből származó profitot is Ukrajna támogatására fordítaná.

„Ebből elsősorban fegyvereket és muníciót kellene vásárolni, amire Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát” – mondta Olaf Scholz német kancellár, miután megérkezett a csúcs helyszínére. Moszkva már előzetesen tiltakozott a terv miatt.

Háborúra készülne az EU

Ami az uniós tagországok védelmi kiadásait illeti, azok az elmúlt években már nagyrészt növekedtek a NATO elvárásai miatt –  azon országok túlnyomó többsége, amelyek határosak Oroszországgal vagy az ukrajnai háború közelében fekszenek, tavaly már teljesítették a célt, azaz a GDP-jük minimum két százalékát költötték honvédelemre. (Magyarország 2,43 százalékot adott ki erre a célra.)

Ez azonban a Tanács szerint nem elég: a The Guardian értesülései szerint egy diplomata azt a lehetőséget is felvetette, hogy a tagállamok a GDP-jük két százalékának megfelelő összeget fordítsanak csak az EU védelmére.

Ez összesen mintegy 80 milliárd euró plusz forrást jelentene számításai szerint.

Arra, hogy miként teremtenék elő ezt a forrást, több verzió is létezik. Az egyik forgatókönyv szerint az EU-tagországok kötvénykibocsátás révén közösen vennének fel hitelt – ennek hátránya, hogy a költségeket évtizedekig nyögnék az adófizetők. További lehetőség az adóemelés vagy a közkiadások megvágása, ami azonban társadalmi ellenállásba ütközhet.

Az EU szerint a védelmi kiadások jelentős növelésének célja Oroszország elrettentése egy esetleges támadástól. „Ha békét akarunk, készülnünk kell a háborúra,”  írta Charles Michel a napokban.  

Egy német titkosszolgálati elemzés a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva már 2026-ban megtámadhat egy uniós országot. Brüsszel attól is tart, hogy az Egyesült Államok – Donald Trump  győzelme esetén – nem tenne meg mindent a megvédése érdekében.          

Igaz, Vlagyimir Putyin orosz elnök Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúban a közelmúltban azt mondta: Oroszországnak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy Lengyelországot, Lettországot vagy bármelyik más országot megtámadja. „Miért tennénk ilyet? Ez egyszerűen nem áll az érdekünkben. Ez csak félelemkeltés.”

Lesz-e magyar vétó?

Kérdés, hogy megvétózza-e majd a várható uniós döntéseket Ukrajna ügyében Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormány ugyanis háborúpártisággal vádolja az EU-t, továbbra sem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, és – gyakorlatilag ukrán területvesztés árán is – a háború mielőbbi lezárását szeretné.

A csúcson komoly viták várhatók még a gázai háború kérdésében is, ahol – mint Charles Michel fogalmazott –„túl sok polgári személy vesztette életét. Túl sok ártatlan ember élete van veszélyben a Gázában kialakult katasztrofális humanitárius helyzet és az ott dúló éhínség miatt.”

Emellett napirenden van még az uniós bővítés, a migráció és a mezőgazdasági szektor problémahalmaza is – utóbbiak miatt már hónapok óta tüntetnek a gazdák szerte az EU-ban.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Az amerikai legfelsőbb bíróság elutasította Ghislaine Maxwell fellebbezésének tárgyalását
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 19:20
Jeffrey Epstein társát 2022-ben 20 év börtönbüntetésre ítélték szexkereskedelem és kapcsolódó bűncselekmények miatt.
Nemzetközi Korán pezsgőztek a Karmelitában – nem lesz második Orbán Viktor Andrej Babisból?
Litván Dániel | 2025. október 6. 18:35
Hiába a fölényes győzelem, még a kormányalakítás sem fog könnyen menni Andrej Babišnak. De mennyire fog együtt menetelni Orbán Viktorral?
Nemzetközi Izrael kitoloncolta Greta Thunberget és további 170 aktivistát Görögországba és Szlovákiába
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 18:10
Izrael hétfőn bejelentette, hogy további aktivistákat toloncolt ki annak a nemzetközi flottillának az utasai közül, akiket a múlt héten megakadályozott abban, hogy segélyt szállítsanak Gázába.
Nemzetközi Ég a legnagyobb orosz lőszergyár
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 17:15
Hétfőn éjszaka az ukrán erők másodszor mértek csapást az orosz állami tulajdonú Szverdlov gyárra, amely az ország egyik fő robbanóanyag- és lőszergyártója, jelentette az ukrán vezérkar.
Nemzetközi A nap képe: Szijjártó Péter szinte megkoronázza látogatását
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 16:16
A külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) közös külügyminiszteri ülésén vett részt Kuvaitvárosban, ahol kétoldalú találkozókra is sort kerített.
Nemzetközi Madagaszkár több városában is kiújultak a kormányellenes tüntetések
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 15:20
A tüntetők hétfőn visszatértek Madagaszkár városainak utcáira, hogy elkezdjék a kormányellenes tüntetések harmadik hetét, és most már Andry Rajoelina elnök lemondását követelik.
Nemzetközi Oroszország üdvözli Donald Trump ezen megjegyzését
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 13:58
Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin elnök javaslata, miszerint önkéntesen fenntartaná az új START-szerződésben meghatározott nukleáris fegyverek korlátozását még egy évig, jó ötletnek hangzik.
Nemzetközi Irán ejtette a francia-német kerékpáros elleni vádakat
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 13:10
Irán felmentette a francia-német állampolgárságú Lennart Monterlost a kémkedés vádja alól – jelentette be hétfőn a déli Hormozgan tartomány főbírója a félhivatalos Tasnim hírügynökség jelentése szerint.
Nemzetközi Ez gyors volt: ismét új miniszterelnök után nézhet Európa vezető hatalma
Imre Lőrinc | 2025. október 6. 10:30
Lemondott Sébastien Lecornu francia miniszterelnök, miután Emmanuel Macron elnök bemutatta nagyrészt változatlan kormányát, ami széleskörű kritikát váltott ki a nyilvánosság és a politikai szereplők körében.
Nemzetközi Gőzerővel zajlik a mentés a Mount Everesten
Imre Lőrinc | 2025. október 6. 06:46
Több mint 200 túrázó még mindig mentésre vár a Mount Everest tibeti lejtőin.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG