5p

Az uniós tagországok jelentősen megnövelnék az Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai támogatást, valamint saját védelmi költéseiket. Kimondva-kimondatlanul attól tartanak ugyanis, hogy Vlagyimir Putyin nem áll majd meg Ukrajnánál, Donald Trump hatalomra kerülése esetén pedig Washington magára hagyná Európát.

Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, legfőbb ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelmi készültség érdekében, az EU gazdaságát pedig ’háborús alapra’ helyezzük” – ez a vészjósló mondat szerepel Charles Michel, az Európa Tanács elnökének meghívólevelében, amelyet a ma kezdődő brüsszeli EU-csúcs alkalmából küldött az uniós állam- és kormányfőknek.

A fegyverkezés mint elrettentés.  Karl Nehammer osztrák kancellár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben az EU-csúcson 2024. március 21-én.
A fegyverkezés mint elrettentés. Karl Nehammer osztrák kancellár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben az EU-csúcson 2024. március 21-én.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET

Ennek megfelelően "Ukrajna támogatása”, valamint a „védelem és biztonság” kérdése a csúcs hivatalos napirendjének legelején szerepel:

az uniós tagállami vezetők azt fogják megvitatni, hogy miként lehet radikálisan növelni Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását, és hogyan lehet jelentősen emelni a védelemre szánt kiadásokat az uniós tagországokban.

Gyűlnek a viharfelhők

Az Ukrajnának szánt támogatás felpörgetésének szándéka mögött az áll, hogy az ország katonailag egyre nehezebb helyzetbe kerül: miközben hadserege súlyos lőszer, fegyver- és emberhiánnyal küzd, az amerikai katonai támogatás újabb köre csúszik, és az EU sem tudta eddig az ígért mennyiségű lőszert leszállítani Kijevnek.

Mindennek alighanem jelentős szerepe van abban, hogy az orosz hadsereg sikereket tudott elérni a közelmúltban a keleti fronton:

februárban több hónapnyi heves harcok után bevette Avgyijivkát, a héten pedig elfoglalta a várostól négy kilométerre, nyugatra fekvő Orlivka nevű falut is.

Csütörtökre virradóra ráadásul – másfél hónap szünet után – kiterjedt rakétatámadást intézett Kijev ellen, valószínűleg bosszúból az orosz határrégiókat ért ukrán támadások miatt. Bár ukrán közlések szerint a rakétákat sikerült lelőni, lehulló darabjaik 17 embert megsebesítettek.

Az Európai Tanács azt tervezi, hogy „ameddig csak szükséges”, folytatja „a politikai, pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást”. Az EU és a tagországok eddig összesen több mint 138 milliárd euró támogatást nyújtottak keleti szomszédunknak a Tanács közlése szerint.

Újdonság, hogy a Tanács az EU-ban befagyasztott orosz vagyonelemekből származó profitot is Ukrajna támogatására fordítaná.

„Ebből elsősorban fegyvereket és muníciót kellene vásárolni, amire Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát” – mondta Olaf Scholz német kancellár, miután megérkezett a csúcs helyszínére. Moszkva már előzetesen tiltakozott a terv miatt.

Háborúra készülne az EU

Ami az uniós tagországok védelmi kiadásait illeti, azok az elmúlt években már nagyrészt növekedtek a NATO elvárásai miatt –  azon országok túlnyomó többsége, amelyek határosak Oroszországgal vagy az ukrajnai háború közelében fekszenek, tavaly már teljesítették a célt, azaz a GDP-jük minimum két százalékát költötték honvédelemre. (Magyarország 2,43 százalékot adott ki erre a célra.)

Ez azonban a Tanács szerint nem elég: a The Guardian értesülései szerint egy diplomata azt a lehetőséget is felvetette, hogy a tagállamok a GDP-jük két százalékának megfelelő összeget fordítsanak csak az EU védelmére.

Ez összesen mintegy 80 milliárd euró plusz forrást jelentene számításai szerint.

Arra, hogy miként teremtenék elő ezt a forrást, több verzió is létezik. Az egyik forgatókönyv szerint az EU-tagországok kötvénykibocsátás révén közösen vennének fel hitelt – ennek hátránya, hogy a költségeket évtizedekig nyögnék az adófizetők. További lehetőség az adóemelés vagy a közkiadások megvágása, ami azonban társadalmi ellenállásba ütközhet.

Az EU szerint a védelmi kiadások jelentős növelésének célja Oroszország elrettentése egy esetleges támadástól. „Ha békét akarunk, készülnünk kell a háborúra,”  írta Charles Michel a napokban.  

Egy német titkosszolgálati elemzés a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva már 2026-ban megtámadhat egy uniós országot. Brüsszel attól is tart, hogy az Egyesült Államok – Donald Trump  győzelme esetén – nem tenne meg mindent a megvédése érdekében.          

Igaz, Vlagyimir Putyin orosz elnök Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúban a közelmúltban azt mondta: Oroszországnak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy Lengyelországot, Lettországot vagy bármelyik más országot megtámadja. „Miért tennénk ilyet? Ez egyszerűen nem áll az érdekünkben. Ez csak félelemkeltés.”

Lesz-e magyar vétó?

Kérdés, hogy megvétózza-e majd a várható uniós döntéseket Ukrajna ügyében Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormány ugyanis háborúpártisággal vádolja az EU-t, továbbra sem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, és – gyakorlatilag ukrán területvesztés árán is – a háború mielőbbi lezárását szeretné.

A csúcson komoly viták várhatók még a gázai háború kérdésében is, ahol – mint Charles Michel fogalmazott –„túl sok polgári személy vesztette életét. Túl sok ártatlan ember élete van veszélyben a Gázában kialakult katasztrofális humanitárius helyzet és az ott dúló éhínség miatt.”

Emellett napirenden van még az uniós bővítés, a migráció és a mezőgazdasági szektor problémahalmaza is – utóbbiak miatt már hónapok óta tüntetnek a gazdák szerte az EU-ban.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG