„Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, legfőbb ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelmi készültség érdekében, az EU gazdaságát pedig ’háborús alapra’ helyezzük” – ez a vészjósló mondat szerepel Charles Michel, az Európa Tanács elnökének meghívólevelében, amelyet a ma kezdődő brüsszeli EU-csúcs alkalmából küldött az uniós állam- és kormányfőknek.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
Ennek megfelelően "Ukrajna támogatása”, valamint a „védelem és biztonság” kérdése a csúcs hivatalos napirendjének legelején szerepel:
az uniós tagállami vezetők azt fogják megvitatni, hogy miként lehet radikálisan növelni Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását, és hogyan lehet jelentősen emelni a védelemre szánt kiadásokat az uniós tagországokban.
Gyűlnek a viharfelhők
Az Ukrajnának szánt támogatás felpörgetésének szándéka mögött az áll, hogy az ország katonailag egyre nehezebb helyzetbe kerül: miközben hadserege súlyos lőszer, fegyver- és emberhiánnyal küzd, az amerikai katonai támogatás újabb köre csúszik, és az EU sem tudta eddig az ígért mennyiségű lőszert leszállítani Kijevnek.
Mindennek alighanem jelentős szerepe van abban, hogy az orosz hadsereg sikereket tudott elérni a közelmúltban a keleti fronton:
februárban több hónapnyi heves harcok után bevette Avgyijivkát, a héten pedig elfoglalta a várostól négy kilométerre, nyugatra fekvő Orlivka nevű falut is.
Csütörtökre virradóra ráadásul – másfél hónap szünet után – kiterjedt rakétatámadást intézett Kijev ellen, valószínűleg bosszúból az orosz határrégiókat ért ukrán támadások miatt. Bár ukrán közlések szerint a rakétákat sikerült lelőni, lehulló darabjaik 17 embert megsebesítettek.
Az Európai Tanács azt tervezi, hogy „ameddig csak szükséges”, folytatja „a politikai, pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást”. Az EU és a tagországok eddig összesen több mint 138 milliárd euró támogatást nyújtottak keleti szomszédunknak a Tanács közlése szerint.
Újdonság, hogy a Tanács az EU-ban befagyasztott orosz vagyonelemekből származó profitot is Ukrajna támogatására fordítaná.
„Ebből elsősorban fegyvereket és muníciót kellene vásárolni, amire Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát” – mondta Olaf Scholz német kancellár, miután megérkezett a csúcs helyszínére. Moszkva már előzetesen tiltakozott a terv miatt.
Háborúra készülne az EU
Ami az uniós tagországok védelmi kiadásait illeti, azok az elmúlt években már nagyrészt növekedtek a NATO elvárásai miatt – azon országok túlnyomó többsége, amelyek határosak Oroszországgal vagy az ukrajnai háború közelében fekszenek, tavaly már teljesítették a célt, azaz a GDP-jük minimum két százalékát költötték honvédelemre. (Magyarország 2,43 százalékot adott ki erre a célra.)
Ez azonban a Tanács szerint nem elég: a The Guardian értesülései szerint egy diplomata azt a lehetőséget is felvetette, hogy a tagállamok a GDP-jük két százalékának megfelelő összeget fordítsanak csak az EU védelmére.
Ez összesen mintegy 80 milliárd euró plusz forrást jelentene számításai szerint.
Arra, hogy miként teremtenék elő ezt a forrást, több verzió is létezik. Az egyik forgatókönyv szerint az EU-tagországok kötvénykibocsátás révén közösen vennének fel hitelt – ennek hátránya, hogy a költségeket évtizedekig nyögnék az adófizetők. További lehetőség az adóemelés vagy a közkiadások megvágása, ami azonban társadalmi ellenállásba ütközhet.
Az EU szerint a védelmi kiadások jelentős növelésének célja Oroszország elrettentése egy esetleges támadástól. „Ha békét akarunk, készülnünk kell a háborúra,” írta Charles Michel a napokban.
Egy német titkosszolgálati elemzés a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva már 2026-ban megtámadhat egy uniós országot. Brüsszel attól is tart, hogy az Egyesült Államok – Donald Trump győzelme esetén – nem tenne meg mindent a megvédése érdekében.
Igaz, Vlagyimir Putyin orosz elnök Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjúban a közelmúltban azt mondta: Oroszországnak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy Lengyelországot, Lettországot vagy bármelyik más országot megtámadja. „Miért tennénk ilyet? Ez egyszerűen nem áll az érdekünkben. Ez csak félelemkeltés.”
Lesz-e magyar vétó?
Kérdés, hogy megvétózza-e majd a várható uniós döntéseket Ukrajna ügyében Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormány ugyanis háborúpártisággal vádolja az EU-t, továbbra sem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, és – gyakorlatilag ukrán területvesztés árán is – a háború mielőbbi lezárását szeretné.
A csúcson komoly viták várhatók még a gázai háború kérdésében is, ahol – mint Charles Michel fogalmazott –„túl sok polgári személy vesztette életét. Túl sok ártatlan ember élete van veszélyben a Gázában kialakult katasztrofális humanitárius helyzet és az ott dúló éhínség miatt.”
Emellett napirenden van még az uniós bővítés, a migráció és a mezőgazdasági szektor problémahalmaza is – utóbbiak miatt már hónapok óta tüntetnek a gazdák szerte az EU-ban.
