Kaja Kallas volt észt miniszterelnök december 1-jén az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé lépett elő, ezzel az EU diplomáciájának élére került. A Politico cikke szerint a politikust határozott oroszellenes álláspontja és az európai színtéren tanúsított bátorsága tette ismertté, ám új szerepében 27 tagállam eltérő érdekeit kell összehangolnia.
Kallas 2021-ben már felhívta magára a figyelmet, amikor kezdő észt miniszterelnökként ellenezte Angela Merkel tervét, hogy Vlagyimir Putyint meghívják egy EU-csúcsra. „Egy csúcs... mire?” – kérdezte, hangsúlyozva, hogy Putyinnak nem szabad engedményeket tenni vagy megbízni benne. Merkel végül visszavonta javaslatát. A találkozón jelenlévő Emmanuel Macron állítólag megjegyezte Kallasnak: „Holnap is miniszterelnök leszel még?”
A cikk Orbán Viktorral kapcsolatos megjegyzései szerint Kallas nem habozik szembeszállni az EU-n belüli oroszbarát vezetőkkel. Egy NATO-csúcson a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Ukrajnát soha nem szabad felvenni a szövetségbe. Kallas elvetette előre elkészített beszédét, és válaszában hangsúlyozta: „A NATO célja a háborúk megelőzése, nem pedig provokálása.” Kallas felszólalása után több vezető is elvetette előre megírt beszédét, és nyíltan kifejtette véleményét Orbán álláspontjával szemben.
Kallas megítélése szerint „Oroszország imperialista álma sosem halt meg” – írta egy korábbi levelében. Miniszterelnökként szorgalmazta, hogy az EU konkrét célokat tűzzön ki Ukrajna támogatására, például 1 millió lőszer biztosítására, valamint az orosz befagyasztott vagyonok felhasználására az újjáépítés érdekében.
Fotó: MTI / EPA
Oroszországnak is feltűnt Kallas, így 2023 áprilisában felvették arra a listára, amelyre korábban Volodimir Zelenszkij is felkerült. „Ez csak még több bizonyíték arra, hogy a helyes dolgot teszem” – reagált Kallas közösségi oldalán.
Elemzők szerint Kallas új lendületet vihet az EU külpolitikájába, különösen elődje, Josep Borrell visszafogottabb stílusa után. Egy nyugat-európai külügyminiszter úgy nyilatkozott: „Kallas friss levegőt hoz majd.” Ugyanakkor Kallas feladata nem lesz egyszerű. Az EU külügyi főképviselőjének szerepe gyakran korlátozott, mivel minden ország egyetértésére szükség van. „Néha hiányzik az EU-nak az ereje” – mondta egy diplomatát idézve a cikk, utalva a tagállamok közötti megosztottságra.
Kallas első héten már szankciókat helyezett kilátásba Moszkva-barát grúz vezetők ellen, és kijelentette: „Az EU győzelemre akarja segíteni Ukrajnát.” Elemzők szerint ugyanakkor kérdéses, hogy Kallas mennyire tudja megtartani határozott stílusát egy olyan szerepben, amely elsősorban konszenzust kíván.
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken. 
