Mint a portál helyszíni riportjából kiderül, a hadifoglyokkal egy nyomozati elkülönítőben találkoztak: ide helyezik a tárgyalásra váró előzetesben lévőket vagy a további nyomozást igénylő elítélteket. Két olyan orosszal készíthettek interjúkat, akik egy napon, ugyanott estek fogságba.
Az egyikük Oleg, huszonhárom éves. Ahtyubinszki, Asztraháni Oblasztyból származik, tizenegyedik hónapja hadifogoly.
Azt mondta, hogy büntetőügye volt otthon, ezért írt alá katonának egy évre. Választás elé állították: vagy ez, vagy 8-15 évre bebörtönzik. Ha túléli a katonai szolgálatot, szabad, tiszta lappal indulhat, ígérték neki.
Azt is közölték vele, hogy az aláírásért 195 ezer rubelt (820 ezer forintot) kap, aztán 20-30 ezret, havonta. A kiképzése mindössze három hétig tartott (plusz egy rövid tréninget kaptak), pedig még sorkatona sem volt. Bahmut környékén szolgált, összesen három bevetése volt, a harmadiknál fogták el. Rossz irányba indult, és egy kilométer múlva belefutott az ellenségbe. Kitette a fegyverét, és megadta magát egy bajtársával együtt.
Arról, hogy mi folyik Ukrajnában – ki harcol ki ellen és miért –, különösebben sokat nem tudott saját bevallása szerint, inkább a saját életével volt elfoglalva.
Hozzátette: „Ha az ember hadifogságban van, minden nap hajszálon múlik az élete. Nem mintha rosszul bánnának velünk, de egyik napot éljük túl a másik után.” A táborban nem a legjobb emberekkel került egy helyre. Egyszer haza szeretne jutni, hogy láthassa a gyerekeit.
Oleg, aki muszlim, arról is beszélt: csoda, hogy túlélte az ukrajnai bevetést. „Ha tudtam volna, hogy ez történik velem, valószínűleg a börtönt választom.”
Ha visszajut Oroszországba, nem akar visszatérni a frontra, hanem haza szeretne menni.
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
A másik nyilatkozó hadifogoly Danijil, 22 éves, Urjupinszkben született a Volgográdi Oblasztyban, de Moszkvában dolgozott és tanult, amikor aláírta a szerződést. Neki is problémája akadt a törvénnyel, a rendőrséggel, ez volt a fő ösztönzője. Neki is azt mondták, hogy ha egy évre aláír és túléli, tiszta lappal indulhat. Ellenkező esetben 10-20 év börtönbüntetéssel fenyegették.
„Nem szabad döntés volt. Nem vagyok háborúpárti. Az orosz rendvédelmisek elő tudnak állítani olyan helyzetet, hogy az embernek nincs választás.”, fogalmazott.
Ő is mindössze egyhetes kiképzést kapott, pedig ő sem volt katona. A wagneresek kiképzőként működtek: azt magyarázták el, hogyan kell életben maradni, sokat tanult tőlük. Egy előretolt erődítményben volt Bahmut közelében. Amikor parancsot kaptak a visszavonulásra, eltévesztették az utat, végül megadta magát. Nem akarta magát felrobbantani, mert „az élet drágább dolog”.
Azt reméli, hogy a háború előbb-utóbb véget ér, és legkésőbb akkor kicserélik őket ukrán hadifoglyokra. Utána szeretne továbbtanulni, gépész helyett (eddig annak tanult) pszichológusnak. Szerinte a háború a pénzről szól meg az orosz imperializmusról. De őt csak az érdekli, hogy hazajusson.
A teljes cikk itt érhető el. Az orosz frontkatonákról szóló filmről készült kritikánkat pedig itt olvashatják.
Panyi Miklós: több mint negyvenezer fiatalt hozott helyzetbe az Otthon Start program.
