A #JeSuisCharlie hashtag 2015 januárjában terjedt el az egész világon, miután Chérif és Saïd Kouachi testvérek megrohanták a lap irodáit, és megtorlásul 11 embert öltek meg azért, mert Mohamed prófétáról karikatúrákat nyomtattak.
Miután lelőtték Franciaország leghíresebb újságíróit és karikaturistákat, a páros agyonlőtt egy, a járdán fekvő sérült rendőrt is. A gyilkosságok az első három napban terrortámadásokat vontak maguk után a francia fővárosban: másnap Amédy Coulibaly lelőtt egy gyakornok rendőrtisztet, majd túszokat ejtett és megölt négy zsidó áldozatot – három vásárlót és egy alkalmazottat – a Hyper Cacher kósernél. Mindhárom fegyveres meghalt egy külön rendőrségi lövöldözésben január 9-én – emlékeztet a The Guardian.
Fotó: Depositphotos
A Charlie Hebdo-támadással összefüggésbe hozható 14 gyanúsított 2020-as perében Simon Fieschi, a lap webmestere, akit a Kouachi fivérek irodáiba való belépése után elsőként lőttek le, azt mondta, még mindig fizikailag korlátolt, és szinte állandó fájdalmai vannak. Fieschit aztán 40 évesen holtan találták egy párizsi szállodában tavaly októberben.
A háromnapos gyilkolás válasz volt arra, hogy a Charlie Hebdo 2006-ban karikatúrákat adott ki Mohamed prófétát gúnyolódva. Vasárnap Philippe Val, a Charlie Hebdo korábbi igazgatója azt mondta, nem bánta meg a karikatúrák közzétételét.
A Charlie Hebdo e heti emléklapja, q 1694. szám dupla, 32 oldalas kiadás lesz; és 300 000 példányt nyomtatnak ki és január 6-tól – a szokásosnál egy nappal korábban – két hétig 5 euróért árusítják. Az újságból általában körülbelül 50 000 példányt adnak el hetente. Az 1178-as kiadás, amely 2015. január 14-én jelent meg, és a „túlélők kiadása” nevet kapta, 8 millió példányban kelt el.
A támadások 10. évfordulója alkalmából készült kiadás a Charlie Hebdo védjegytémájára, a szólásszabadságra összpontosít. A vezető karikaturisták karikatúráin kívül 40 karikatúrát fog tartalmazni a vallási témájú nemzetközi verseny keretében beküldött 350-ből.
Tartalmaz majd egy Ifop közvélemény-kutatást is „a franciákról és a karikatúrához, az istenkáromláshoz és a szólásszabadsághoz való jogról”; A tavaly júniusban végzett felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezett franciák 76 százaléka úgy gondolja, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága – beleértve a „karikatúrázás szabadságát” is – alapvető jog. A megkérdezettek 62 százaléka helyesli azt a jogot, hogy „egy vallási meggyőződést, szimbólumot vagy dogmát felháborító módon kritizáljanak”.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
