Mahmúd Abbász, aki csaknem két évtizedig vezette a Palesztin Autonómia Hatóságot, csütörtökön elnöki rendeletben jelentette be az új kormány megalakulását. Az új miniszterek egyike sem ismert politikus, írja a The Guardian.
Az már korábban ismertté vált, hogy az új kormányfő és egyben külügyminiszter Abbász tanácsadója, Mohammad Mustafa lesz. Musztafa egy politikailag független, az Egyesült Államokban tanult közgazdász, aki technokrata kormányt ígért, valamint azt, hogy független pénzalapot hoz létre Gáza újjáépítésére. A 23 miniszter közül legkevesebb 5 származik Gázából.
Mustafa a diplomácia fejeként azonnali tűzszünetet követelt a Gázai övezeti háborúban, valamint az izraeli hadsereg kivonását.
Fotó: Wikipédia/Khaled6680
A brit lap értesülései szerint eközben a Fehér Ház dolgozik azon, hogy mégis sor kerüljön az izraeli küldöttség washingtoni látogatására. Azt azért mondta le az izraeli kormány, mert az Egyesült Államok nem vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának gázai tűzszünetre felhívó határozatát.
A Gázai övezetben az éhínségek megállapítását végző nemzetközi szervezet, az IPC közelmúltbeli közlése szerint 1,1 millió ember – a lakosság fele – éhezik, a másik fele pedig júliusra kerülhet ebbe az állapotba.
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete, az UNRWA szerint Izrael vasárnap megtiltotta nekik, hogy Észak-Gázába szállítsanak segélyeket, ahol a legnagyobb az éhínség.
Mindeközben tovább folyik a háború: a mintegy 1200 halálos áldozatot követelő, október 7-i Hamász-terrortámadás nyomán indult izraeli hadműveletekben már 32,5 ezren vesztették életüket a Gázai övezetben, többségük nő és gyerek.
Frissítés:
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) arra kötelezte Izraelt, hogy haladéktalanul engedélyezze jelentősen több humanitárius segély szállítását a Gázai övezetbe - közölte csütörtökön a hágai székhelyű testület. Végzésében a bíróság megállapította, hogy január vége óta a Gázai övezetben élő palesztinok katasztrofális életkörülményei tovább romlottak, különösen az élelmiszerek és egyéb alapvető szükségletek megvonása miatt, adta hírül az MTI.
A testület felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezetben éhínség kezd kialakulni. Kötelező erejű rendelkezésében felszólította Izraelt, hogy tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést annak érdekében, hogy az alapvető szolgáltatások és a humanitárius segítségnyújtás elérhetővé váljék a terület lakossága számára, többek között több szárazföldi határátkelő megnyitásával. "Izraelnek szorosan együtt kell működnie az ENSZ-szel a segélyek eljuttatása érdekében" - szólított fel a bíróság. A létfontosságú segélyszállítmányok magukban foglalják a vizet, az áramgenerátorokat, a ruházatot és a sátrakat is.
A testület emellett arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény értelmében az izraeli hadsereg nem követhet el olyan cselekményeket, amelyek a gázai palesztinok mint védett csoport jogainak megsértését jelentik. Ez magába foglalja az alapvető segélyszállítmányokhoz való hozzáférés megakadályozását is.
Az ICJ Dél-Afrika kérelmére válaszolt az Izrael ellen folyamatban lévő népirtási eljárásban. Január végén a bíróság már egyszer sürgősségi intézkedéseket rendelt el Izrael számára.
A gázai kérdés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott interjúnkban is részletesen szóba került:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 224,55 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 100 843,67 ponton zárt szerdán.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
