Az Európai Számvevőszék emlékeztetett, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt sürgetőbbé vált a katonai mobilitással kapcsolatos, 2022 novemberében elfogadott uniós stratégia megvalósítása.
A jelentés szerint nem sikerült elérni azt a célt, hogy a EU biztosítsa a katonai állomány, a felszerelések és az eszközök gyors és zökkenőmentes mozgását, rövid reakcióidővel és nagy léptékben az unió határain belül és azokon túl is.
A katonai mobilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy az unió védelmi képességei megbízhatóak legyenek, és egyértelmű, hogy fel kell gyorsítani a felkészülést. Ezt azonban több akadály miatt eddig nem sikerült elérni
- fogalmaztak.
Részeleteket közölve azt írták, a csapatok mozgásának megszervezése egyebek mellett az adminisztratív terhek miatt szenved jelentős késedelmet. A harckocsik például nem mehetnek át az egyik uniós tagállamból a másikba, ha súlyuk meghaladja a közúti közlekedési szabályok által megengedett mértéket. Az uniós országoknak rendes körülmények között jelenleg 45 nappal korábban kell értesítést küldeniük a határokon átnyúló mozgások engedélyezéséhez – emelték ki.
A számvevők szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakra vonatkozó, összesen 1,7 milliárd eurós uniós katonai mobilitási csomag viszonylag szerény. A kereslet messze meghaladja a kínálatot, így ezt a keretet már 2023 végére teljes mértékben felhasználták a tagállamok, ami azt jelenti, hogy több mint négy évnek kell eltelni ahhoz, hogy újabb uniós források álljanak rendelkezésre a katonai mobilitásra.
Közölték azt is, hogy az unión belüli katonai mobilitás irányítási rendszerének összetettsége és széttagoltsága, valamint a központi kapcsolattartó pont hiánya miatt nehéz megállapítani, hogy kinek mi a feladata.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
