Orbán Viktor szövetségesének torkán a kés, de ezen is nyerhet a szélsőjobb

Marine Le Pent, a francia szélsőjobboldal vezetőjét az a veszély fenyegeti, hogy eltiltják a 2027-es elnökválasztáson való részvételtől, amennyiben bűnösnek találják uniós források elsikkasztásában. A több mint egy évtizede húzódó nyomozás a végéhez közeledik. Le Pent és a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) mintegy húsz tagját azzal vádolják, hogy több millió eurót irányítottak át az európai parlamenti asszisztensek számára elkülönített alapokból, hogy Franciaországban párttagjaik bérét fedezzék— írja a France 24.

A múlt héten a párizsi ügyészek azt javasolták a bíróságnak, hogy valamennyi vádlottat öt évre tiltsák el a közhivataloktól, összhangban azzal a 2016-os törvényével, amely automatikusan eltiltja azokat a politikusokat, akiket bűnösnek találtak közpénzekkel kapcsolatos visszaélésekben. Sőt: e tilalom akkor is érvényben maradna, ha a védelem fellebbez.

Magát a pártot 2 millió, Le Pent pedig 300 ezer eurós pénzbírsággal, valamint öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák.

Az RN fenntartja, hogy az alkalmazottakat törvényesen alkalmazták parlamenti asszisztensként, és már több mint 1 millió eurót visszafizettek az EU parlamentjének. A tárgyalás november 27-ig tart.

Van másik

Marine Le Pen számára az eltiltás katasztrofális lenne, azonban a párt már nem csupán egyetlen jelöltre támaszkodik. A párt új vezetője, Jordan Bardella, 16 évesen csatlakozott az RN-hez, és 23 évesen az Európai Parlament tagjává választották. Három évvel később Le Pen személyesen adta át neki a pártelnöki posztot. Bardella ma az RN legfőbb arca, és idén, mindössze 28 évesen, miniszterelnök-jelöltként is szerepelt az előre hozott választásokon.

Bár a pártnak nem sikerült áttörnie a baloldali és liberális szavazók által felépített blokkon, amely gátat szabott a szélsőjobb hatalomra jutásának, de az RN ma több országgyűlési mandátummal rendelkezik, mint a párt történetének bármely pillanatában, és e pártnak van a legnagyobb frakciója az alsóházban.

Bardella története – egyedülálló anya által nevelt fiúról, aki egy elszegényedett, bevándorlók lakta párizsi külvárosból jutott Franciaország egyik legnépszerűbb pártjának élére – szimbolikus értékű a szélsőjobboldal számára. A történetet könyvében is feldolgozta, amelyet a Vincent Bolloré tulajdonában lévő jobboldali kiadó jelentetett meg.

Azonban ez az ismerős történet aligha jöhetett volna el jobbkor a francia szélsőjobb számára, mint most amikor Marine Le Pen olyan tárgyalás elé néz, amely veszélybe sodorja politikai jövőjét és összetörheti a reményét, hogy Emmanuel Macront követi az Elysée-palotában.

Nem csoda hát, hogy a könyvkörút körüli felhajtás arra kényszeríti Le Pen pártfogoltját, hogy szembesüljön a gyors politikai felemelkedését övező kérdéssel: vajon keresi-e már a palotapuccs lehetőségét?

Jordan Bardella hétfőn kijelentette, a Brussel Signals beszámolója szerint, hogy a következő országos választáson minden RN jelöltnek büntetlen előéletűnek kell lennie. Ezt akkor mondta, amikor a legutóbbi francia törvényhozási szavazáson bizonyos RN jelöltek vitatott múltjáról faggatták.

„Minden RN jelöltnek tiszta lappal kell rendelkeznie” — állította Bardella.

Hasonló, de kicsit más

Fred Paxton, a Glasgow-i Egyetem politológusa szerint bár Bardella stílusában különbözik hosszú távú mentorától, Le Pentől, de keményvonalas bevándorlás-ellenes programja nagyjából ugyanaz maradt. Mindazonáltal, szerinte, úgy tűnik, hogy az RN örökösének sikerült a párt elfogadhatóbb arcaként bemutatnia magát.

„Kicsit hasonló módon, ahogy Le Pennek sikerült az apjával kapcsolatban a törés — talán nem olyan radikálisan, de mégis néhány eltérő álláspontot bemutatva. Tehát potenciálisan jól lefektette az alapot ahhoz, hogy elszakadjon (a párt múltjától) és valami újat nyújtson.”

A mártír helyére lép

Amellett, hogy vonzóbb lehet a fiatalabb szavazóknak, Bardella erős történettel is rendelkezhet a következő elnökválasztáson, különösen, ha Marine Le Pent elítélik. Ebben az esetben úgy állíthatja be magát, mint aki már nem csupán a párt plakátfiúja, hanem az a vezető, aki átveszi a stafétát, miután a párt népszerű figuráját a távoli európai bürokrácia antidemokratikus igazságszolgáltatása eltiltotta a közhivataltól.

Ez a narratíva már formálódik: Bardella a Bolloré tulajdonában lévő CNews csatornának adott nyilatkozatában keményen kritizálta az ügyészek javaslatait.

„A kudarcot vallott politikai osztály bíróságokon keresztül próbál meg győzelmet aratni, Marine Le Pen eltiltásával és a Rassemblement National pénzügyi tönkretételével” – mondta Bardella.

Tristan Boursier, a Sciences Po Egyetem politikai kutatóközpontjának munkatársa szerint az RN már most igyekszik megerősíteni intézményellenes arculatát az ügy kapcsán. A párt vezetői hetekkel ezelőtt elkezdték a közvéleményt a „politikai per” fogalmával formálni, és egy esetleges elítélés esetére mártírszerepet építenek ki.

A büntetőjogi ítéletek nem feltétlenül akadályozzák meg a politikai karrier folytatását – Donald Trump amerikai elnök megválasztása erre világos példát nyújt. Bár a francia és amerikai politikai helyzet nem teljesen összehasonlítható, Paxton szerint Bardella könnyen kihasználhatja a rendszerellenes hangulatot Franciaországban.

„Sokan Trumpot fogják felidézni az esetről hallva – ez az összehasonlítás mindenképpen releváns” – vélekedett. „Másik hasonló példa lehet az osztrák Szabadságpárt, amely szintén szembenézett jogi vitákkal, de végül növelte népszerűségét.”

Rendszerellenes póz

Paxton szerint az RN narratívája különösen erőteljes lehet az Európai Unióval kapcsolatos szkepszis fényében.

„Franciaország lakossága általában is bizalmatlan az EU-val szemben. Ezt a bizalmatlanságot tovább erősítheti az ügy” – mondta.

Françoise Boucek, a Queen Mary Egyetem vendégkutatója szerint egy esetleges elítélés tovább fokozhatja az elitellenes érzelmeket. „Egy ilyen ítélet csak erősítené az RN narratíváját, amely szerint a párt a nemzeti és európai elitellenesség szószólója” – magyarázta Boucek.

Egy közelmúltbeli felmérés szerint a franciák kevesebb mint negyede bízik az Európai Unióban, és az ország igazságszolgáltatási rendszerében való hit is rendkívül alacsony. Boursier szerint ez a bizalmatlanság nagyban hozzájárulhat az RN növekvő támogatottságához.

„Amikor az EU-ról szó esik a nemzeti médiában, a működésére vonatkozó magyarázatok gyakran nem elegendőek, ami szítja az EU-val szembeni bizalmatlanságot Franciaországban. Az európai igazságszolgáltatás alapjainak és korlátainak felülvizsgálata segíthetne csökkenteni ezt az általános bizalmatlanságot. Tágabb értelemben egy ilyen per befolyásolhatja a franciák igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, ami egy friss felmérés szerint máris alacsonyabb, mint a nagyobb magáncégekbe vetett bizalom,” — fejtette ki véleményét Boursier.

Végső soron Paxton szerint az RN növekvő támogatottsága a francia szavazók körében – az európai és azon túli szélsőjobboldali mozgalmak folyamatos növekedése közepette – nem csupán a párt élén álló személyiségre épült.

„Úgy gondolom, hogy a lehetőség, az igény a nemzeti stílusú politikákra és a politika ezen formájára, ennek nagy része megmarad, bármi legyen is ennek az eredménye, bármit is ér el az ügyészség” – mondta a politológus.