A következő hetekben folyósítják az első kártérítéseket az orosz katonák által elkövetett háborús nemi erőszak túlélőinek – jelentette be Olena Zelenszka. Mint mondta, ez fontos lépés az igazságszolgáltatás útján, nemcsak gazdasági segítség az érintettek számára.
Közel 500 olyan ukrán nőt azonosítottak, akik Ukrajna orosz megszállása során szexuális erőszakot szenvedtek el, és akiket most elsőkörben jóvátételben részesítenek, ebbe a pénzügyi támogatás mellett orvosi és pszichológiai segítség is beletartozik. A Global Survivors Fund szerint, amely a projektet Ukrajnával közösen kezeli az adományozó kormányok pénzeszközeiből, ez lesz az első alkalom, hogy a túlélők aktív konfliktus során kapnak jóvátételt - írja a Guardian.
A rehabilitáció és a kártérítés a jóvátétel egyik eleme, de amit a túlélők nagyon fontosnak tartanak, az az elismerés - mondta Esther Dingemans, az alap igazgatója, amelyet 2019-ben a Nobel-békedíjas Dr. Denis Mukwege és Nadia Murad indított el, hogy segítsen a konfliktusokkal kapcsolatos szexuális erőszak túlélőinek jóvátételhez jutni. Mint mondta,
a jóvátételi rendszer megerősítést nyújt arról, hogy hivatalosan is elismerik, ami velük történt. Ez egyúttal a szélesebb közösségnek is üzenetet küld.
Az, hogy már most megkapják a szexuális erőszak túlélői a jóvátételt és támogatást, abból a szempontból is rendkívül fontos lehet, hogy az orosz erők által elkövetett szexuális erőszakot elszenvedett ukránok teljes száma ismeretlen, mivel a túlélők többsége nem jelenti a bűncselekményeket. A Global Survivors Fund szerint a valódi szám ezres nagyságrendben lehet, így a mostani jóvátétel remélhetőleg többeket ösztönöz majd arra, hogy jelentsék a velük történteket.
A háborús nemi erőszak, mint fegyver
Ramila Patten, az ENSZ konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakkal foglalkozó különleges képviselője azzal vádolta Oroszországot, hogy "katonai stratégiaként" használja a nemi erőszakot, és "Viagrával felszerelt" katonák eseteit említette.
A jelenség sajnálatos módon egyáltalán nem új, mindez egybecseng az ENSZ női jogokkal és egyenjogúsággal foglalkozó részlegének korábbi jelentése szerint, amely a háborús szexuális erőszakot a történelem egyik leginkább elhallgatott, és napjaink egyik legszélsőségesebb atrocitásának nevezi. A szervezet hangsúlyozta, a fegyveres konfliktusoktól sújtott területeken a szexuális erőszak nem csupán egy-egy katona egyéni cselekedete, hanem szándékos hadviselési stratégia, hiszen terrorizálja és tönkreteszi az egyént és a családokat, egész közösségeket kényszerít menekülésre, ráadásul a nőkkel szembeni brutalitás elképzelhetetlen méreteket ölt, a csecsemőktől kezdve egészen a nagymamákig. A túlélőket a trauma és a fizikai sérülések mellett sokszor nem kívánt terhesség, társadalmi megbélyegzés, és szexuális úton terjedő fertőzések is sújtják.
Ahogy arról laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor részletesen is írt korábbi cikkében, bár a háborúk és fegyveres összecsapások során elkövetett szisztematikus, széleskörű nemi erőszak mostanra emberiesség elleni bűncselekménynek és háborús bűntettnek minősül. A gyakorlatban azonban ez nem így van, az ENSZ szerint a béketárgyalások során sokszor még említés szintjén sem kerülnek elő a nők ellen elkövetett atrocitások.
Az ukrán jóvátételi kezdeményezés pont ezen a téren bizonyulhat úttörőnek, hiszen a háború továbbra is zajlik, az erőszakot elszenvedett nők azonban nincsenek elfelejtve.
Kulcsfontosságú
Azt, hogy mindez mennyire fontos, Ljudmila Huszeinova beszámolója is megmutatja, aki egyike volt annak a nyolc ukrán civilnek, akiket a 2022 októberében Oroszországgal folytatott első, kizárólag nőkből álló fogolycsere keretében engedtek szabadon 100 ukrán katonával együtt. Három évet töltött a szakadár erők fogságában a keleti Donyeck tartományban. Mint mondta,
több mint egy éve szabad vagyok, és még mindig nem tudok aludni éjszaka. Úgy ébredek fel, hogy érzem, milyen undorító módon nyúltak hozzám.
Ljudmila vitathatatlanul foglalta össze, hogy miért van szüksége minden lehetséges támogatásra az erőszak elszenvedőinek. Kijelentette:
A túlélők semmivel sem távoznak a fogvatartásból. Nincs ruhájuk, nincs otthonuk, nincs közösségük. Gyakran minden vagyonuk a megszállt területeken marad, és nem találnak munkát, mivel minden iratuk otthon van. A jóvátétel segíthet, de holisztikus fizikai és mentális egészségügyi támogatást kell tartalmaznia. A nőknek pszichológushoz kell jutniuk - nem csak néhány alkalomra, hanem addig, amíg szükségük van rá. A szexuális erőszak traumája nem múlik el.