Mint az Európai Parlament médiaszabadsággal foglalkozó brüsszeli konferenciáján elhangzott, Assange sorsa jelenleg is bizonytalan: továbbra sem dőlt el, hogy a brit hatóságok kiadják-e az Egyesült Államoknak vagy sem. Fennáll a veszély, hogy a titkos iratokat kiszivárogtató aktivista a tengerentúlon nem kap fair bírósági eljárást, és életfogytig tartó börtönbüntetésre vagy akár halálra is ítélhetik.
Fotó: Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
A felszólalók emlékeztettek: a Wikileaks által nyilvánosságra hozott titkos dokumentumok leleplezték azokat a háborús bűnöket és emberi jogsértéseket, amelyeket az amerikai csapatok az afganisztáni és az iraki háború idején elkövettek. Míg ezeket az elkövetőket a hatóságok nem vonták felelősségre, addig Assange-t üldözik, hangsúlyozták.
A felszólalók ismételten arra szólították fel az EU-t és a brit hatóságokat, hogy akadályozzák meg a kiadatását. Az EU-tól politikai nyomásgyakorlást kértek. Szerintük az, ami a WikiLeaks alapítójával megtörtént, más tényfeltáró újságíróval is megtörténhet – azaz ügyéből rossz precedens lehet.
Az Egyesült Államok összesen 18 vádpontot fogalmazott meg ellene – 17-et kémkedés, ezen belül több százezer titkos dokumentum nyilvánosságra hozása miatt.
Assange 2012. júniusban Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott menedéket, és ott élt csaknem hét évig. 2019-ben azonban a dél-amerikai állam visszavonta a menedékjogát, így kénytelen volt elhagyni a követséget – ezt követően tartóztatták le.
Az ügy aktualitásával itt foglalkoztunk:
A háttérről pedig itt olvashat:
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
