A Szenátus Kereskedelmi Bizottságának „Díjak és külföldi befolyás: A Panama-csatorna és annak az Egyesült Államok kereskedelmére és nemzetbiztonságára gyakorolt hatásának vizsgálata” nevű albizottsága keddi megnyitóján Ted Cruz elnök hangsúlyozta a Panama-csatorna jelentőségét az amerikai gazdaság számára, és aggodalmának adott hangot Kína növekvő befolyása miatt a régióban. A Panama-csatorna az Egyesült Államok tengeri konténerforgalmának 40 és a teljes globális kereskedelem hat százalékát bonyolítja le, de Kína kihasználta Panama intézményi gyengeségét, hogy kikerülje az Egyesült Államok szankcióit, és méltánytalanul magas díjakat szabjon ki az amerikai kereskedelmi és haditengerészeti hajókra – érvelt a republikánus texasi szenátor.
Fotó: EPA/Olivier Douliery
Érdemes bővebben is idézni felszólalását a bizottság honlapjáról (kiemelés tőlünk):
„A Panama-csatorna valóban felbecsülhetetlen értékű eszköznek bizonyult, mivel megkímélte mind a teherszállító hajókat, mind a hadihajókat attól, hogy hosszú utat tegyenek meg Dél-Amerika körül. Amikor Carter elnök átengedte a csatornát Panamának, az amerikaiak értetlenül álltak a döntés előtt. Az idő múlásával sokan szem elől tévesztették a csatorna jelentőségét.
Nem így Trump elnök, de amikor méltányos bánásmódot követelt az amerikai hajók és áruk számára, a média gúnyolódott.
Pedig a Panama-csatornát nem egyszerűen elajándékozták: Carter elnök üzletet kötött, szerződést írt alá. Trump elnök pedig komoly érveket sorakoztat fel amellett, hogy ezt a szerződést jelenleg megsértik. Ez a bizottság a Szenátus szabályai szerint joghatósággal rendelkezik a Panama-csatorna felett, és ma megvizsgáljuk a lehetséges szerződésszegésekre utaló bizonyítékokat” – érvelt a szenátor.
Két fő probléma
„Trump elnök két kulcsfontosságú problémát emelt ki: Kína lehetséges befolyását és a csatornán való áthaladás esetleges blokkolását, valamint az áthaladási díjak túlzott mértékét.
Kínai vállalatok egy hidat építenek a csatorna fölött – lassú ütemben, hogy az építkezés közel egy évtizedig tartson –, és a konténerkikötőket is ők irányítják a csatorna mindkét végén. A félig elkészült híd lehetőséget biztosít Kínának arra, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül blokkolja a csatornát, a kikötők pedig megfigyelési pontként szolgálnak az akció időzítésére. Ez a helyzet komoly kockázatot jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve.
Eközben a csatornán való áthaladás magas díjai aránytalanul sújtják az amerikaiakat, mivel az Egyesült Államok áruszállítása teszi ki a csatorna forgalmának közel háromnegyedét. Az amerikai haditengerészet hajói további díjakat fizetnek, amelyeket kizárólag hadihajókra vetnek ki.
A csatorna bevételei rendszeresen meghaladják a 3 milliárd dollárt. Ez a pénz az amerikai adófizetőktől és fogyasztóktól származik, akik a megemelkedett árak formájában fizetik meg az áthaladási díjakat.
Az amerikai turisták, különösen a Karib-tengeren közlekedő hajóutakon részt vevők, gyakorlatilag ki vannak szolgáltatva minden olyan díjnak, amelyet Panama a csatorna használatáért megszab, és tisztességtelen árakat fizettek az üzemanyag-ellátásért is a panamai kormány által létrehozott monopólium következtében.
Panama kormánya ezekre a kizsákmányoló díjakra támaszkodik. Költségvetésének közel egytizedét a csatorna bevételeiből finanszírozza. Miközben ezek a díjak begyűrűznek az amerikai gazdaságba és a szövetségi költségvetésbe, a Kínai Kommunista Párt egyre előrébb lép a globális gazdasági versenyben az Egyesült Államokkal szemben, és egyre nagyobb katonai érdeklődést mutat a csatorna iránt” – sorolta érveit Ted Cruz.
További problémák
„Miközben Trump elnök helyesen összpontosított ezekre a kulcsfontosságú kérdésekre, további problémák is felmerülnek. Az elmúlt két évben a csatorna hatalmas bevételt termelt, annak ellenére, hogy az áthaladások száma az aszályos időjárási viszonyok miatt csökkent…
Panama eközben egyre inkább rosszindulatú szereplőként jelenik meg a nemzetközi színtéren. Az ország évek óta lobogóját adta tucatnyi hajónak Irán úgynevezett „szellemhajó-flottájában”, amely évtizedek alatt több tízmilliárd dolláros olajbevételt biztosított Teherán számára, hogy világszerte finanszírozza a terrorizmust.
Emellett kínai vállalatok is sorra nyertek el szerződéseket – gyakran tisztességes verseny nélkül –, ahogy Kína hírhedt „Egy övezet, egy út” kezdeményezése elérte Panamát. Kína gyakran alkalmaz „adósságcsapda-diplomáciát” gazdasági és politikai befolyás megszerzésére. Panamában azonban úgy tűnik, hogy elég volt egyszerűen a korrupciót kihasználnia” – tette hozzá Ted Cruz szenátor.
President Trump is right to take action against countries that won't treat America fairly.
— Senator Ted Cruz (@SenTedCruz) January 29, 2025
Panama is not honoring the Neutrality Treaty. Action should be taken. pic.twitter.com/E0ixIPCqAP
A csatornaszerződés
A 1977-es Panama-csatorna szerződések, amelyeket Jimmy Carter amerikai elnök és Omar Torrijos panamai vezető írt alá, rögzítették a csatorna 1999. december 31-ig történő fokozatos átadásának feltételeit az Egyesült Államoktól Panamának. A fő megállapodás, amelyet Torrijos-Carter szerződésként is ismernek, két kulcsfontosságú dokumentumból áll:
- A Panama-csatorna szerződés – amely megszüntette az Egyesült Államok ellenőrzését és meghatározta az átadás ütemezését. Ez a szerződés lejárt.
- A Panama-csatorna állandó semlegességéről és működéséről szóló szerződés (Semlegességi Szerződés) – amely biztosítja, hogy a csatorna semleges marad, nyitva áll minden nemzet hajói előtt, tisztességes feltételekkel, akár háborús helyzetben is. Ez a szerződés érvényben van.
A szerződés Panama általi esetleges megsértése
Több olyan szerződéses kötelezettség van, amelynek megsértése esetén Panama nemzetközi jogi felelősséggel tartozhat, különösen az Egyesült Államok felé.
1. A csatornához való hozzáférés korlátozása (Semlegességi Szerződés, II. és IV. cikkely)
Kötelezettség: A szerződés garantálja az akadálytalan, nyílt és diszkriminációmentes áthaladást minden ország hajói számára, beleértve az Egyesült Államokat is, béke és háború idején egyaránt.
Lehetséges szerződésszegés: Ha Panama korlátozná az amerikai hadihajók vagy kereskedelmi hajók áthaladását, vagy ha előnyben részesítené például a kínai hajókat, az sértené a szerződésben vállalt semlegességi kötelezettséget.
2. Aránytalan áthaladási díjak kivetése (Semlegességi Szerződés, III. és VI. cikkely)
Kötelezettség: Panama köteles biztosítani, hogy az áthaladási díjak tisztességesek és nem diszkriminatívak legyenek.
Lehetséges szerződésszegés: Ha Panama aránytalanul magas vagy indokolatlan díjakat vet ki az amerikai hajókra (amelyek a csatorna forgalmának közel háromnegyedét adják), az megvalósíthatja a diszkrimináció tilalmának megsértését, és ezzel a szerződés megszegését.
3. Idegen hatalom katonai vagy politikai befolyásának megengedése (Semlegességi Szerződés, V. és VI. cikkely)
Kötelezettség: Panama nem engedheti meg, hogy bármely idegen ország katonai célokra használja a csatornát, vagy hogy bármely külföldi hatalom közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést szerezzen felette.
Lehetséges szerződésszegés: Ha Panama engedélyezi, hogy Kína stratégiai infrastruktúrát építsen a csatorna környékén (pl. hidak, kikötők), vagy titkos megállapodások révén lehetőséget biztosítana Kína számára a csatorna lezárására vagy ellenőrzésére, az sértené a csatorna semlegességének elvét.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
