Jubileumi ülést tartanak szerdán és csütörtökön a NATO-tagországok külügyminiszterei Brüsszelben: csütörtökön lesz ugyanis 75 éve, hogy Washingtonban megalakult az észak-atlanti szövetség.
Fontos döntések előtt
A mostani ülés fő témája persze nem a múlt, hanem a jelen és a jövő, azon belül is az ukrajnai háború lesz, amellyel kapcsolatban a NATO komoly döntésekre készül.
A Politico információi szerint a csúcson a miniszterek egyrészt előkészületeket tesznek majd arra, hogy a szövetség átvegye az ukrajnai fegyverszállítások koordinálását az Egyesült Államoktól.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
Ez a változtatás a remények szerint biztosítja majd keleti szomszédunk katonai támogatásának fennmaradását abban az esetben is, ha Donald Trump megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást és visszatér a Fehér Házba.
A NATO-tagországok attól tartanak, hogy Trump – aki korábban azt ígérte, hogy amerikai elnökként 24 óra alatt befejezi az ukrajnai háborút – leállítaná a katonai támogatást, és nyomás alá helyezné Ukrajnát, hogy területveszteségek árán is kössön tűzszünetet. A republikánusok mindenesetre – belpolitikai okból – már tavaly ősz óta blokkolják az amerikai törvényhozásban az Ukrajnának szánt újabb támogatási csomag elfogadását.
A koordinálás átvállalása mellett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy 100 milliárd dolláros, ötéves alap létrehozását is javasolja szomszédunk megsegítésére.
Ennek célja szintén az, hogy kvázi megvédje a támogatást Trump esetleges manővereitől. A Financial Times értesülései szerint úgy jellemezte a javaslatot, mint egy eszközt arra, amely „megóvja a mechanizmust a politikai változás szeleitől.”
Stoltenberg az ülésre érkezve megerősítette, hogy az észak-atlanti szövetség a jelenleginél nagyobb szerepet vállalna az ukrajnai fegyverszállítások koordinálásában.
„A NATO-tagországok biztosítják Ukrajna katonai támogatásának 99 százalékát. Ha többet tennénk a NATO égisze alatt, az hatékonyabbá tenné erőfeszítéseinket”, fogalmazott.
Megerősítette azt is, hogy az ülésen megvitatnak egy több évre szóló támogatási csomagot is. Erről a júliusi NATO-csúcson születhet majd végleges döntés Washingtonban.
Az Ukrajna melletti kiállás és a támogatás fenntartása azért is sürgős a Nyugatnak, mert katonailag nagyon kedvezőtlen a helyzet Kijev szempontjából a Politicónak nyilatkozó magasrangú ukrán tisztviselők szerint, és nagy a veszélye a front összeomlásának egy koncentrált orosz offenzíva esetén. (Ezt próbálja megelőzni az ukrán hadsereg egy gigantikus védelmi vonal kiépítésével.)
Szijjártó Péter vétózna
Ami a magyar álláspontot illeti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán előzetesen kiemelte:
Magyarország egyetlen olyan javaslatot sem fog támogatni a NATO külügyminiszteri ülésén, amely a katonai szervezetet közelebb vinné a háborúhoz vagy védelmiből támadási szövetséggé alakítaná át. Szerinte ez súlyos eszkalációs fenyegetéssel járna.
Úgy véli, hogy az ukrajnai háború nem Magyarország és nem a NATO háborúja, a mostani tanácskozás legfontosabb célja pedig ennek az állapotnak a fenntartása, a NATO és Oroszország közvetlen konfliktusának elkerülése. Emiatt ellenállnak minden olyan javaslatnak is, amely egy ilyen konfliktust vetítene előre. Az előzetesen kiszivárgott tervekre nem tért ki.
A külgazdasági és külügyminiszter múlt héten, a lapunknak adott nagyinterjúban azt mondta, hogy nem lát esélyt Ukrajna győzelmére.
„Az oroszokat az ukránok a konfliktus jelenlegi intenzitásában, hacsak nem avatkoznak be szárazföldön nagyon erős NATO-tagállamok, nem fogják tudni megverni. Viszont az oroszok sem tudnak nagy katonai győzelmet aratni, mert a Nyugat a fegyverszállításokkal ott áll Ukrajna mögött. Tehát hogyan lesz mindennek vége? Tárgyalásokkal. A kérdés, hogy mikor” – fogalmazott.
Szijjártó Péter nem értett egyet azzal a felvetésünkkel, hogy a magyar kormány által szorgalmazott azonnali tűzszünet jelentős ukrán területveszteséggel járna. Úgy véli, hogy „az ukránoknak a területi integritás helyreállítására a tárgyalás az egyetlen esély.”
A külgazdasági és külügyminiszter attól nem tart, hogy magyar-orosz határ lesz a jövőben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
