„Amellett, hogy a végső feltételekben Kijev meg tudta védeni a legfontosabb pozícióit (nem került bele semmilyen visszamenőlegesség, nem számítják bele a korábbi amerikai támogatásokat, és úgy néz ki, hogy elsőbbsége sem lesz az amerikai cégeknek az ukrán nyersanyagkitermelésben), de semmiféle konkrét biztonsági garanciát sem vállalt Washington, pedig azt Ukrajna nagyon szeretett volna”, írta a posztszovjet térség szakértője azzal kapcsolatban, hogy szerdán, hónapokig tartó tárgyalások után az Egyesült Államokat és Ukrajna aláírta az ásványkincsekről szóló egyezményt.
Bendarzsevszkij Anton szerint ugyanakkor a szerződés egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – pontja a következő:
„Ha [az Egyesült Államok kormánya] bármilyen formában új katonai támogatást nyújt Ukrajna kormányának (beleértve fegyverrendszerek, lőszerek, technológia vagy kiképzés átadását), az amerikai tőke-hozzájárulás a katonai támogatás becsült értékével megnöveltnek tekintendő.”
A szakértő szerint pont emellett kampányolt Donald Trump a választási kampányban: az amerikai katonai támogatás ne térítésmentes legyen, hanem kapjanak valamit cserébe.
„Egy ilyen egyezség hiánya volt eddig a legnagyobb gátja annak, hogy Trump további katonai támogatásokat nyújtson Ukrajnának. Ukrajna elérte a visszamenőlegesség elkerülését, de innentől kezdve minden, USA által adott katonai segítség beleszámít majd a nyersanyag megállapodásba. Vagyis USA a katonai eszközökért cserébe majd nyersanyagokat kap”, véli az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Szerinte a megállapodás valójában nem csak a nyersanyagokról szól, hanem „megnyitja az utat ahhoz, hogy Washington Trump alatt támogatást nyújtson Ukrajnának (erre az új adminisztráció alatt még nem került sor).”
Egy esetleges békemegállapodás után – ha megindulnak az amerikai befektetések Ukrajnába és megkezdődik az ukrán nyersanyagok kitermelése – az Egyesült Államok katonai eszközökkel biztosíthatja be az ország védelmét. „És egyben saját pozícióit az országban, amolyan izraeli mintát követve, és ezért cserébe pedig tovább nyersanyagokat kaphat majd”, véli a szakértő.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
