Szlovákia hídként akar fellépni Azerbajdzsán és az Európai Unió között – mondta Robert Fico miniszterelnök, amikor a szlovák gazdaság támogatásának és a kétoldalú kapcsolatok erősítésének reményében ellátogatott Azerbajdzsánba – számol be róla az EurActiv. Az állami látogatáson Ficót elkísérte Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter, Robert Kaliňák védelmi miniszter és Juraj Blanár külügyminiszter, valamint több szlovák üzletember is.
Fotó: TASR
Objektív információ, szuverenitás
„Szeretnénk objektív információkat is nyújtani az EU-nak az ön országában uralkodó helyzetről” – jelentette ki Fico keddi közös sajtótájékoztatóján Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel, akit meg is hívott Pozsonyba.
Azerbajdzsán elnöke a maga részéről hozzá tette, hogy a látogatás „új fejezetet jelent a szlovák-azerbajdzsáni kapcsolatokban”, és reméli, hogy a „közös út nagyon sikeres lesz”.
„(Azerbajdzsán) szuverén ország, és ami a szuverenitást illeti, példaértékű nemzet” – mondta Fico Alijevnek, megjegyezve, hogy megpróbálja ugyanezt a megközelítést alkalmazni, hogy Szlovákia „is szuverén külpolitikát tudjon folytatni”.
Alijev is méltatta vendégét – olvashatjuk az azeri Trend oldalán, ahol az elnök teljes beszédének angol fordítását is megtaláljuk. „Szlovákia és Azerbajdzsán ma szuverenitáson és méltóságon alapuló politikát folytat... Fico urat nem először választják miniszterelnöknek, és újraválasztása a szlovák nép saját függetlensége, szuverenitása és nemzeti méltósága iránti tiszteletének a jele. Ez a választás pedig rendkívül boldoggá tesz bennünket, a szlovák nép barátait” – fogalmazott az azeri vezető.
Természetesen: gáz
Pozsony és Baku megvitatták a különböző ágazatok, köztük a védelmi-, és az energiaipar közötti új megerősített együttműködést is.
„Jelenleg Azerbajdzsán nyolc országba exportál gázt. Remélem, hogy Szlovákia a kilencedik lesz” – mondta Alijev a sajtótájékoztatón.
Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter kijelentette, hogy Szlovákia „minden erőfeszítést megtesz, hogy Azerbajdzsánból gázt importáljon Szlovákiába, hogy diverzifikálhassuk az ellátást és elzárhassuk az orosz gázcsapot. Úgy gondoljuk, hogy képesek leszünk együttműködést kialakítani Szlovákia és Kelet-Közép-Európa gázellátása terén" – állította.
Ukrajna 2022 februári orosz inváziója után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még ugyanazon év júliusában az orosz gázfüggőség csökkentésének érdekében többek között Azerbajdzsánhoz is fordult, és megállapodást javasolt a földgázimport növelésére és a vezetékkapacitás bővítésének támogatására. Ezzel kívánt alternatív földgázforrásokat találni az EU függőségének csökkentésére – érvel az EurActiv.
Alijev hozzátette, hogy „tavaly áprilisban aláírták a „Szolidaritási Gyűrű” elnevezésű dokumentumot, amely bőséges lehetőséget kínál az azerbajdzsáni gáz szlovák piacra szállítására. „Azerbajdzsán megbízható útvonalakon szállítja földgázát Európába. Az európai kínálatunk a 2021-es 8 milliárd köbméterről idénre 12 milliárd köbméterre nő. Ez Azerbajdzsán teljes gázexportjának 50 százalékát teszi ki. Terveink között szerepel, hogy 2027 végéig 20 milliárd köbméter gázt szállítunk kizárólag az Európai Unióba, és úgy gondolom, hogy ezt a célt el is érjük” – nyilatkozta az elnök.
„Vannak terveink a további együttműködésre a védelem területén is, ami egy újabb fejezet, és remélem, hogy ez a közös út sikeres lesz" - mondta Alijev a Ficóval folytatott találkozó után a nyári rezidenciáján, ahol fogadta a szlovák delegációt. E módon a szlovák fegyvergyártó cégek fokozatosan megjelenhetnek Azerbajdzsánban – írja a szlovák Pravda.
Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter is aláírta látogatása során a fegyveriparról szóló memorandumot. „Érdekeltek egy olyan technológiai bázis kiépítésében, amely Azerbajdzsánt a nehéziparral rendelkező országok közé helyezi. Sok éves tapasztalattal rendelkezünk ebben, és van esélyünk, hogy segítsük őket ennek megvalósításában” – érvelt Kalinák. Ez lőszerek, szárazföldi felszerelések vagy tarackok gyártásáról fog szólni. Hangsúlyozta, hogy a fegyverek hozzájárulnak a térség stabilitásához. Konkrét megrendelésekről szerinte korai még beszélni, de sikerült meghatározni az együttműködési területeket.
Fotó: Pravda
Ukrajnán át jön
A Smer párti Juraj Blanár külügyminiszter a szlovák Pravdának kifejtette, hogy az azeri gázimport még számos kérdést tartogat.
Míg Magyarország és Azerbajdzsán április végén arról állapodott meg, hogy a gázt a déli gázvezetéken keresztül importálják, a szlovák kormány azonban arról kezdett tárgyalásokat, hogy a gáz Ukrajnán keresztül érkezzen – fogalmazott a szlovák külügyminiszter.
Ennek oka, hogy két év múlva lejár az Oroszország és Ukrajna közötti importszerződés, és Ukrajna is alternatív megoldásokat keres. Blanár szerint ez a terv a szlovák és az ukrán kormány első ungvári ülésén született meg, és a második nagymihályi kormányülés után öltött pontosabb kontúrokat. Nem világos, hogy a gáz mikor indul el ezen az útvonalon, de legfeljebb két éven belül. Blanár elismerte, hogy a gázszállítás lehetőségéről Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is tárgyalt.
A szlovák diplomácia vezetője szerint azonban nem ez az egyetlen energiasegély, amelyet Szlovákia nyújt a megtámadott szomszédjának. Nagymihályban az államközi elektromos infrastruktúra megerősítésére is vállalkoztak, mert az oroszok bombázzák az ukrán erőműveket.
A MOL nyomában
A dél-kaukázusi olajipart jól ismeri a Slovnaftot is magába foglaló magyar olaj- és gázipari társaság, a MOL – írja a szlovák Pravda. A társaság már korábban is tevékenykedett a régióban, és mára szerepe tovább növekszik a bányászati technológiák korszerűsítésében és a vegyiparban is. Néhány éven belül az azerbajdzsáni energia részévé válhat Szlovákia energiamixének.
„Azerbajdzsán az EU egyik fontos partnere a földgázellátás diverzifikálására irányuló erőfeszítésekben, amint azt az Európai Bizottság által az országgal aláírt memorandum is bizonyítja, amely szerint az EU-ba irányuló földgázszállítást évi 20 milliárd köbméteres szintre emelik” – magyarázta Richard Kvasňovský, a Szlovák Gáz- és Olajszövetség igazgatója.
Kiemelte, hogy az orosz gázfüggőség az elmúlt években jelentősen csökkent az LNG- és a norvég gázellátásnak köszönhetően. „Azerbajdzsán tehát egy másik forrásország lehetne. Ez jelentős mértékben hozzájárulna az energiabiztonság növeléséhez, különösen a kelet-közép-európai országok számára, amelyek a keletről jövő gázvezetékrendszerhez való történelmi kapcsolatuk miatt függőek" – tette hozzá Kvasňovský.
„Ebben az összefüggésben meg kell említeni a Szolidaritási Gyűrű tervét. A bulgáriai, romániai, magyarországi és szlovákiai földgázszállítókat és egy azerbajdzsáni földgáztermelőt magában foglaló kezdeményezés célja az Azerbajdzsánból érkező gázimport volumenének növelése a meglévő infrastruktúrán keresztül, amennyiben a határon átnyúló összeköttetések kapacitását növelik" – pontosította. Kvasňovský szerint az első ütemben akár ötmilliárd köbméter földgáz is eljuthat Azerbajdzsánból térségünkbe, ami összehasonlításképpen Szlovákia éves földgázfogyasztásának felel meg.
Miroslav Bodnár, az Eustream gázszállítási vállalat igazgatósági tagja kifejtette, Szlovákia számára két alternatíva van a déli útvonalról történő gázimport kapcsán. Az egyik létezik, a másik még csak papíron. Az első a bolgár gázvezeték, a Szolidaritási Gyűrű. „Ez a projekt a már meglévő szlovákiai infrastruktúrát használja fel. Teljesen felkészültünk, és a nyáron el fogjuk tudni kezdeni a használatát” – magyarázta Bodnár. A problémás rész egyelőre Románia és Magyarország határán van, mert a szállítási kapacitások jelenleg teljesen kihasználtak. A második, még a koronavírus járvány előtt induló, de később a prioritások közül kikerült projekt a török-bolgár határtól Szlovákiáig vezető Eastring nevű új gázvezeték megépítése lenne.
Okos megoldás: újjáépítés Hegyi-Karabahban
Alijev azt is megjegyezte, hogy szlovák cégek kezdik meg működésüket Hegyi-Karabahban. „Az Aghdam járásbeli Garvand falu rekonstrukcióját egy szlovák cég végzi. Ez természetesen nagy szimbolikus jelentéssel bír, megmutatja kapcsolataink őszinteségét. Ugyanakkor kétségtelenül örömet okoz majd a hazatérő lakosoknak az a munka, amelyet a szlovák szakemberek az okos város és okos falu fejlett koncepciói alapján végeznek a felszabadult területeken.”
Örményország és Azerbajdzsán a 90-es évek elején és 2000-ben két háborút is vívott a Hegyi-Karabah régióban – jegyzi meg az EurActiv. Tavaly szeptemberben az azerbajdzsáni erők offenzívát indítottak, aminek következtében elfoglalták a területet és több ezer karabahi örmény menekült Örményországba.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
