George Washington gondosan megalapozta az USA-felívelését. Saját gyermeke nem volt, így a dinasztia kérdése fel sem merült és két hivatali ciklus után önként lemondott. Ezzel olyan hagyományt teremtett, amelyet évszázadokon át minden utódja fenntartott, és amelyet csak 1951-ben, az alkotmány 22. módosításában foglaltak törvénybe.
Washington példája hozzájárult ahhoz, hogy bár az amerikai demokrácia és jogállam újra és újra nehéz szakaszokon ment keresztül, soha nem omlott össze. Benjamin Franklin, egy másik alapító atya figyelmeztetése – „Most már van egy köztársaságotok – ha meg tudjátok tartani” – tiszteletet szerzett. Az abszolút hatalom – legrosszabb esetben még a király is – az amerikaiak politikai rémálma volt mindmáig.
Fotó: MTI/AP/Getty Images pool/Chip Somodevilla
Trump és segítői
És akkor színre lépett Donald Trump. Az újraválasztott amerikai elnök egyértelműen a maga javára akarja hajlítani a hatalom hármas – végrehajtó, törvényhozó és bírói – megosztását, és elnöki abszolutizmusra törekszik. Azt teszi, amit még Richard Nixon sem mert megtenni: belepiszkál az alkotmányba. „Dacosságát mindenki láthatja” – írja David French, a New York Times rovatvezetője. „Nincs számára méltóság. Számára csak a hatalom számít”.
Még a gátlástalan uralkodóknak is szükségük van segítőkre. Ez vonatkozik Trumpra is. „Olyan emberekre támaszkodik, akik nem csak hajlandóak végrehajtani a parancsait, hanem szívesen felülemelkednek a törvényen és az erkölcsön” – érvel French.
A szürke eminenciás
A szenátus most a demokraták egységes ellenállásával szemben megerősítette Russell Voughtot a Gazdálkodási és Költségvetési Hivatal (OMB) igazgatói posztján. Márpedig ez a kormány idegközpontja. Itt koordinálják az összes pénzmozgást, ezért előnyös, ha ott szigorúan betartják a törvényeket.
Vought viszont olyan ember, aki boldogan felülemelkedik a törvényen és az erkölcsön. Meg van győződve arról, hogy egy „woke” liberális elit évtizedek óta elnyomja az amerikaiakat, és hogy hatalmukat csak úgy lehet megtörni, ha az alkotmányt elfelejtik. Az új jobboldalnak ezért „le kell győznie az elmúlt 200 évben tévesen kialakított jogi paradigmákat” – mondja Vought.
És hát neki van tapasztalata abban, hogyan kell ezt csinálni. Vought már az Trump első hivatali ideje alatt is aktívan részt vett az OMB-ben, és belülről ismeri a folyamatokat. Trump 2020-as veresége után megalapította a Center for Renewing America agytrösztöt, amely hamarosan a reakciós eszmék bástyájává vált. A Heritage Foundation, a legnagyobb konzervatív agytröszt nevében Vought később a „Project 2025”, a jobbról jövő forradalom tervét is vezette.
Alávágni a kongresszusnak
Trump a választási kampány során mindig elhatárolódott ettől a tervtől, mivel az ott papírra vetett terveket a nagy többség elutasította. Most azonban lépésről lépésre nekilát a megvalósításnak.
Például korlátozni akarja a kongresszus hatalmát az Impoundment Control Act eltörlésével. Ez a törvény a képviselőháznak ad ellenőrzést a kormányzati kiadások felett, amelyet az 1974-es Watergate-botrány miatt vezették be. „Nem hiszem, hogy ez a törvény alkotmányos” – magyarázta Vought a szenátusi meghallgatásán. „Ezt mondja az elnök, és én egyetértek vele”.
Vought nemcsak azt akarja biztosítani, hogy az elnök korlátlan hatalommal rendelkezzen a pénzügyek felett, hanem a közigazgatás minden olyan alkalmazottját is ki akarja iktatni, akiben csak a liberális eszmék iránti szimpátia legkisebb jele is felmerül. A köztisztviselők amúgy is utálatosak számára. „Traumatizálnunk kell őket” – jelentette ki egyszer. „Azzal az érzéssel kell felébredniük reggelente, hogy bűnözők”.
De nemcsak a köztisztviselők Vought deklarált ellenségei, hanem minden olyan dologgal szemben is gyanakvó, ami csak távolról is a jóléti államra emlékeztet. A Kongresszus és a jóléti állam elleni harcában minden szükséges eszközt bevet. „Sikerünk a merészség és az önmegtagadás kombinációjától függ” – írja a »Projekt 2025« című könyvében. „Merészség, amikor a bürokrácia megtöréséről van szó, és önmegtagadás, amikor a demokráciát használjuk arra, hogy a washingtoni elittől elvegyük a hatalmat.”
Musk ifjú hackerei
Ezek a szavak régmúlt időkre emlékeztetnek, amikor a totalitárius pártok tagjai a társadalom kíméletlen élcsapatának tekintették magukat. Elon Musk hackercsapata, amely jelenleg a közigazgatást rohanja le, szintén ebben a szellemben működik. Ők is boldogan semmibe veszik az erkölcsöt és a törvényt. Első áldozatuk a segélyszervezet USAID volt, amelyet Musk már „a faaprítóba dobott”, ahogy azt büszkén be is jelentette az X-en.
Az USAID könnyű célpontnak tűnik. Az átlagos amerikait nem érdekli a külföldi segélyezés; éppen ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy ezt a pénzt itthon kellene felhasználni. „Az USAID nem politikai csata” – jegyzi meg Susan Glasser a New Yorkerben. „Azért ölték meg ezt a szervezetet, hogy mindenki mást megijesszenek”.
Valójában Musk 19 évesekből álló csapata tapasztalt szakembereket von kérdőre: „Melyik munkatárs a legfeleslegesebb?” – kérdezik tőlük. Donald Kettl, a Marylandi Egyetem politológusa a The Economistnak elmondta, hogy mi történik itt: „Egy 1-től 10-ig terjedő skálán 145-nél tartunk, ez minden elképzelhetőt felülmúl”.
Musk hackercsapata a múlt héten a pénzügyminisztérium érzékeny adataihoz jutott hozzá. Ezáltal napokon keresztül a legérzékenyebb információkba is betekintést nyerhettek a kormány pénzforgalmáról és az állampolgárok bizalmas adatairól – egészen addig, amíg múlt szombaton egy szövetségi bíró le nem állította a hozzáférést. Nagyon fiatal szakemberekről van szó, akik számára ez egy izgalmas kalandnak tűnt.
A rohamosztag
Nem rejtik véka alá politikai meggyőződésüket. Egyiküknek, bizonyos Marko Eleznek már le kellett mondania, mert a „Wall Street Journal” régi Facebook-bejegyzéseit fedezte fel, amelyekben így dicsekedett: „Hogy tisztázzuk, én már akkor rasszista voltam, mielőtt ez menő lett volna”. Sebaj, Musk az elmúlt órákban megígérte, hogy visszaveszi a rasszista fiatalt.
Ez a rohamosztag rendkívül veszélyes és már a republikánusok között is terjed a félelem. Egy meg nem nevezett republikánus – aki egykor a balul sikerült iraki kampány egyik tervezője volt – a New Yorker című lapnak elmondta: „Elon rájött, hogy a személyes adatok jelentik a kormányzat gerincét, és tudja, hogy ha hozzáférsz ezekhez az adatokhoz, akkor egy maroknyi emberrel átveheted a hatalmat a kormányzat felett”.
Emelkedéssel zártak szerdán a tengerentúli börzék irányadó mutatói. 
