Akik lelkesedésből szerettek volna frontszolgálatra jelentkezni Ukrajnában, hogy megöljék a betolakodó oroszokat, valószínűleg már megtették ezt a háború eddig eltelt két évében. A hadikilátások romlásával - amiről a nyugati sajtó is beszámolt - valószínűleg megnőtt azok aránya, akik inkább túlélni szeretnének, mint hazafiságukat bizonyítani a fronton. Az újabb hírek szerint az oroszok többet lőnek és többször bombáznak, mint annak előtte. Ráadásul egyre nagyobb bombákkal, amelyek most már egy egész házakat is képesek elpusztítani. Így a frontszolgálat egyre inkább életveszélyesnek tűnhet az odaküldendők számára. Az orosz támadás megindulása után nem volt gond a motivációval, sokan jelentkeztek a honvédő ukrán seregbe. Oroszország Ukrajna elleni inváziója után az ukrán fegyveres erők létszáma az 2021 februári 246 ezer főről körülbelül 700 ezer főre duzzadt 2022 októberére – állapítja meg a Stockholm Centre for Eastern European Studies tanulmánya. A rendkívül motivált önkéntesek beáramlásával Ukrajna fel tudta szabadítani az oroszok által korábban elfoglalt terület 45 százalékát.
Fotó: EPA/Sergey Kozlov
A behívhatók csak 35 százaléka kész a szolgálatra
Az Info Sapience által februárban közzétett közvélemény-kutatás szerint, a jelenleg nem katonai szolgálatot teljesítő, de katonai szolgálatra kötelezett férfiak 15,8 százaléka teljes mértékben kész a szolgálatra, ha behívják, és 19 százalékuk megfelelő mértékben kész erre, azonban 29,8 százalékuk egyáltalán nem és 18,3 százalékuk pedig nem eléggé.
A fennmaradó 17,1 százalék nehezen tudott válaszolni a kérdésre. A hadsereghez való csatlakozástól visszatartó okok közül, az életük és egészségük kockáztatása mellett a nem megfelelő felszerelést (egyenruha, fegyverek, védőfelszerelések és orvosi készletek), a megfelelő képzés hiányát és a „rossz parancsnok” alá való beosztást említették a legtöbbet. A férfiakat elriasztotta a határozatlan idejű szolgálati idő is. A rossz parancsnokok ijesztőbbek, mint az orosz fogságba kerülés.
A túlnyomó többség egyetértett azzal, hogy a mozgósítás szükséges, azonban 56,3 százalék határozott véleménye szerint annak igazságosnak kell lennie, és további 25,5 százalék kis mértékben értett egyet ezzel az állítással. Továbbá 34,7 százalék határozottan egyetértett azzal, hogy a mozgósítást jobban meg kell szervezni (jobb felszereléssel és szakmailag alkalmasabb emberekkel), további 33,7 százalékuk pedig kismértékben értett egyet ezzel az állítással.
Új mozgósítási törvény készül
2023. december 19-én Volodimir Zelenszkij elnök egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ukrán hadseregnek további 450-500 ezer katonára van szüksége. Az elnök szerint felszerelésük 500 milliárd hrivnya - több mint 13 milliárd dollár – költséggel járna. A kormány az új mozgósítási törvény első változatát december 25-én terjesztette a parlament, a Verhovna Rada elé. A tervezet végleges formába öntése lassan halad a létező érdekellentétek és a várható tiltakozások miatt is. Eddig a törvénytervezethez több mint 4 ezer módosítást nyújtottak be a képviselők. A jogszabály célja a toborzás és a kiképzés korszerűsítése, valamint a háború első hónapja óta szolgálatot teljesítő katonák leszerelése – közölte az ukrán védelmi minisztérium. A tervek szerint március 31-én szavaznak a törvényről.
Hány férfit lehet még behívni?
A tervezett félmillió újonc kiállítása erősen kétséges - állítja a Financial Times múlt heti cikke. A harcképes korú férfiak nagy része nem hajlandó a frontra menni - ismeri el a lap. A becslések szerint jelenleg körülbelül 330 000 ukrán katona tartózkodik a csatatereken. A parlamenti gazdasági bizottsága által megosztott vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a 11,1 millió 25 és 60 év közötti ukrán férfi közül becslések szerint csak 3,7 milliót lehetne egyáltalán mozgósítani. A többiek vagy harcolnak, fogyatékosok, külföldön vannak vagy pótolhatatlan munkásnak számítanak.
Fotó: Financial Times alapján
A frontszolgálat jelenleg a végtelenségig nyújtható
Az ukrajnai hadszíntéren eltöltött két év alatt Ilja mindössze 25 nap szabadságot kapott, mondta harcos az angol lapnak.
„Két év szünet, felváltás nélkül – természetesen ez csökkenti a morált, és ez megöli a motivációt” – mondta a rohambrigád katonája. „Vagy váltásra vagy normál szabadságra van szükségünk, hogy ki tudjuk pihenni magunkat.”
A harcos elmondta, hogy Ukrajna határozatlan idejű katonai szolgálata az egyik oka annak, hogy a férfiak megpróbálják elkerülni, hogy besorozzák őket a frontra. „Ha nem jönnek az újak, nem tudunk pihenni”, állapította meg hozzátéve, hogy az egységében olyan súlyos az emberhiány, hogy a kiírt szabadságokat mind törölték.
Szirszkij: a „hosszú ideje” fronton lévőket felváltjuk
Az ukrán főparancsnok Olekszandr Szirszkij tábornok a múlt héten jelentette be, hogy Ukrajna megkezdte azoknak a csapatoknak a felváltását, akik „hosszú ideje” szolgálnak a fronton, annak ellenére, hogy az ország fegyveres ereje egyre nehezebb helyzettel néz szembe - írja többek között a Kyiv Independent.
„Ez lehetővé teszi számunkra, hogy stabilizáljuk a helyzetet, és pozitívan befolyásoljuk katonáink morálját és lelki állapotát” - jelentette ki Szirszkij.
Az új mobilizációs törvénytervezet maximum hároméves szolgálati időt - és legalább háromhónapos kiképzést - javasol. Az előbbi nem hangzik túl jól, ha figyelembe vesszük, hogy a háború alig több mint két éve kezdődött el.
Fotó: Ukrán Elnöki Hivatal
Az igen fiatalok eddig megúszták, mert igen kevesen vannak
Az invázió után bevezetett hadiállapot tiltja, hogy a 18 és 60 év közötti férfiak elhagyják az országot, kivéve néhány különleges esetet. Eddig csak 27 éves vagy annál idősebb férfiakat hívtak be, és a csatatéren szolgálók többnyire 40 év körüliek. 2023. május 30-án ugyan elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely 27-ről 25 évre csökkenti a mozgósítás korhatárát, de Zelenszkij elnök eddig még nem írta alá. Ukrajnában más nemzetekhez képest kisebb a millenniumi és a Z-generációs fiatalok száma, mivel a Szovjetunió összeomlása után a gazdasági válságban csökkentek a születések. Ez a korosztály most feltűnően hiányzik. Az új törvénytervezet a toborzási alsó korhatárát 25 évre csökkentené, ami heves ellenkezést váltott ki a politikusok részéről, akik azzal érvelnek, hogy a nemzet öngyilkossága lenne, ha a kevés meglévő fiatalt kiküldenék a lövészárkokba.
A törvénytervezet kötelezi a férfiakat egy online portálon keresztüli sorozási regisztrációra, ami nehezebbé teszi számukra a hatőságok látóköréből való eltűnést. A regisztráció elmulasztása - még nem véglegesített módokon - büntetést vonhat maga után. A tervezet szerint a mulasztókat a toborzó tisztek otthonukban „meglátogatják”, és az érintettek jogosítványát felfüggesztik.
Fotó: ukrán elnöki hivatal.
A gazdagabbakat a jövőben sem hívják be
A frontszolgálat elkerülésére számos korrupciós megoldás létezik, amit csak a gazdagabbak engedhetnek meg maguknak. A hatóságok tudatában vannak annak is, hogy a jobb anyagi helyzetben lévőkkel óvatosan kell bánni, nehogy az adófizető állampolgárokat külföldre tereljék, vagy odahaza elrejtőzzenek, ezzel megfosztva Kijevet a nagyon szükséges költségvetési bevételtől - ismerteti a dilemmát a Financial Times.
A változtatások talán legvitatottabb aspektusa az úgynevezett „gazdasági tartalékos” rendszer bevezetése, amely a gazdaság szempontjából nélkülözhetetlennek tartott - azaz gazdag - férfiakat mentesítené. A rendszert az új törvénybe tervezték beépíteni, de az általa kiváltott felháborodás miatt valószínűleg külön kezelik, akár kormányrendeletben, akár új jogszabályban bevezetve azt. Ukrajnában 550 ezer és 700 ezer közé tehető ilyen munkavállaló van, akik mentesülnének a mozgósítás alól. Az új rendszer szerint nekik anyagilag kell hozzájárulniuk a háborús erőfeszítésekhez, akár fizetésük egy részének átirányításával, vagy havi adófizetéssel.
Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette: „az embereket két kategóriába kell osztani: azokra, akik harcolnak és azokra, akik azért dolgoznak, hogy betömjék a költségvetési lyukakat”.
Olekszandr Zavitnyevics, a parlament védelmi bizottságának vezetője, aki a törvényjavaslatot beterjesztette, elmondta, hogy: „Minden fillérre szükség van, de ennek egy széles körű konszenzuson kell alapulnia. Vannak, akik úgy látják, hogy gazdagokra és szegényekre osztjuk a társadalmat” – mivel azokat, akik nem tudják megfizetni az adót, behívhatjuk.
Havi kétszáz fiksszel
Becslések szerint a gazdasági bizottság által előterjesztett fizetési modell évi 5,2 és 13,1 milliárd dollár közötti bevételt jelentene. A számítások szerint legfeljebb 2 millió férfi engedheti meg magának a javasolt 520 dolláros havi adót, ami nagyjából 200 ezer forintnak felel meg.
„Lehet, hogy ez vitathatóan hangzik, de a [gazdasági tartalékos] rendszer nem arra szolgál, hogy mentesítse az embereket a behívástól, hanem hogy minél több pénzügyi forrást biztosítson a csapatok kiállítására" - mondta Dmitro Nataluha a parlament gazdasági bizottságának elnöke.
Az ukrán pénzügyminisztérium és a hadsereg azt közölte, hogy az új mozgósítási hullám 2024-ben mintegy 20,8 milliárd dollárba fog kerülni Ukrajnának. Ez a szám nagyobb, mint Ukrajna 2024-re becsült 41 milliárd dolláros költségvetési hiánya.
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Nem frontszolgálat a szakmailag képzett önkéntes katonáknak
Az Ukrán Nemzeti Gárda Azov rohamdandárjának korábbi mintáját követve az ukrán Honvédelmi Minisztérium bevezette a hivatásos ügynökségeken keresztüli toborzást. A minisztérium 2023 végén négy nagy ukrán humánerőforrás-vállalattal kezdett együttműködni, hogy hirdetésekkel motivált szakembereket toborozzanak az ukrán hadseregbe. A minisztérium jelentése szerint 2024. január 4-ig az Ukrán Biztonsági és Védelmi Erők 389 egysége 1 847 üres állást hirdetett meg, amelyre január 12-ig 37 500-an jelentkeztek.
A minisztérium saját munkaerő-toborzási ügynökség felállításán is dolgozik, és a helyi hatóságokkal együttműködve kísérleti toborzási irodát nyitott Lembergben (Lviv). Ezek az irodák egyáltalán nem kézbesítenek behívókat. A legnépszerűbb állások a könyvelő, üzletvezető, szakács, hírszerző tiszt, sofőr, biztonsági őr, tüzér és drónkezelő. Ez a lehetőség biztosíthatja azt is, hogy a jelentkező a fronttól garantáltan távollévő pozíciót töltsön be a hadseregben. Ez a megoldás növeli a késztetést a hadseregbe való belépésre azok számára is, akik félnek a frontszolgálattól.
