Ha hinnénk az orosz forrásoknak, akkor gyakorlatilag már nem is létezne ukrán hadsereg. Mivel nem hiszünk, igyekszünk ukrán forrásokból tájékozódni, de nyilvánvalóan az sem ad teljes képet. A háború már csak ilyen, bűvészkedés folyik a számokkal, az információ is fegyver, mint tudjuk. Vannak azonban más adatok, amelyek hivatalosak és megerősítik, hogy mennyire szorult helyzetben van Ukrajna a csúnya szóval „emberanyag” utánpótlása terén. Ezek a demográfiai mutatók drámai változásokról számolnak be és még inkább ilyeneket vetítenek előre.
Fotó: Fotó: UNN
Ha azonnal véget érne a háború, akkor is folytatódna a súlyos népességcsökkenés, máris jelentős a munkaerőhiány, egyes körzetek elnéptelenedése felgyorsulóban van, szükség lesz a bevándorlás elősegítésére. Ezt nem egy utcáról behívott civil, hanem Ella Libanova, egy demográfiai és társadalomtudományi intézet (Ptoukha Institute for Demography and Social Studies) igazgatója mondta 2023 őszén egy kijevi gazdasági konferencián, megállapításaiból az Interfax Ukraine hírügynökség idézett.
Az igazgató tavaly őszi, becsült adatokat hozott, azok szerint az ukránok által ellenőrzött ukrajnai területeken mintegy 31,6 millióan éltek. Akkor úgy vélték ebben az intézetben, hogy 2033-ra az 1991-es országhatárokon belül mintegy 26-35 millióan fognak élni. Az ukrán függetlenség kikiáltásakor, 1991-ben 51,7 millión éltek az országban, az egy népszámláláson alapuló adat volt. Ám 2001 óta nem volt hivatalos népszámlálás, így csak becslések léteznek. Ezek szerint 2014-ben már csak 45 millióan, egy évvel később csupán 42 millióan lakták az országot, az orosz invázió kezdetén, 2022 elején 40,9 millióra apadt ez a szám. Az ENSZ szerint 2023-ban 36,7 millióan éltek az országban. Az Ukrán Tudományos Akadémia is csak becsülni tudja a mostani számokat, szerinte 26-34 millió közé esik ez a mutató.
„A 35 millió meglehetősen optimistának tűnik, a népességnövekedés potenciálját gyakorlatilag már kihasználták, Nyugaton ilyenkor jön a bevándorlás ösztönzése, mint megoldás”,
közölte, emlékeztetve, hogy a háború kezdete előtti évben készült becslése szerint a 20 éves ukrán fiatalok 42 százaléka várhatóan 62 évet él, míg Lengyelországban ugyanennek a korosztálynak csak 27 százaléka él ilyen keveset.
A szakember beszélt a kivándorlásról is. A háború előtt hárommillió ukrán élt és dolgozott a határokon kívül, azóta további 6 millióval nőtt a számuk, ezt az Eurostat is megerősítette, felhívva a figyelmet, hogy ezen emberek nagyobb része Ukrajna nyugati határaitól messze, akár több országgal is arrébb (nyugatabbra) tartózkodik vagy telepedett le, s ezért kicsi a valószínűsége annak, hogy visszatér a hazájába. Az is ez ellen szól, hogy a külföldön felnövő, tanuló, majd akár vállalkozó fiatalok ott akarnak boldogulni, ha már egyszer elkezdtek beilleszkedni. Eleve az ottani társadalmak is érdekeltek az ő integrációjukban.
Libanova szerint a háború által kevésbé sújtott nyugati körzetek lassan telítődnek, a születések számának növekedése nem reális a lakosság összetétele alapján sem (öregedő a helyi lakosság, az oda menekült fiatalabbak jelentős része pedig kivándorol – a szerk.). Úgy véli, hogy az ország középső megyéiben sokkal reálisabb a lakosság számának növekedése, egyrészt a keleti frontmegyékből elköltözők miatt, másrészt azért, mert viszonylag alacsony a középső megyékben élők átlagéletkora. A következő évtizedben szerinte öt városba fognak áramlani a helyi emberek: Kijev, Odessza, Harkiv, Lviv, Dnyipro és reményei szerint Donyeck.
A függetlenség elnyerése idején volt lakosságszám eléréséhez 10 nőnek 22-23 gyermeket kellene szülnie, de például 2021-ben 10 nő csak 11 gyermeket hozott a világra. A háború alatt természetesen súlyosan romlanak az életkörülmények és nem reális még a befejezést követő pár évben sem nagy javulásra számítani. Tavaly 187 ezer gyermek született, 2021-ben még 271 ezer, eközben a halottak száma 2021-ben 714 ezer volt. Tavaly mintegy 37 ezerrel (223 ezerről 186 ezerre) csökkent a házasságkötések és 6 ezerrel nőtt (18 ezerről 24 ezerre) a válások száma 2022-höz képest – jelentette az Ukrinform ukrán állami hírügynökség.
Kijev szerint az emberi veszteségekhez kapcsolódóan 350 milliárd hrivnya, vagyis a GDP 6,3 százaléka a konkrét kár, amit többek között a munkaerőpiac is elszenvedett a kieső munkaerő miatt. A helyreállításhoz kormányzati programokra van szükség és mindenekelőtt békében működő stabil gazdaságra. Ám mindez külső segítség nélkül nem megy. Egyelőre a nemzetközi közösségnek csak arra futja a figyelemből és a pénztárcájából, hogy a menekülteket gyorssegélyben részesítse, bár néhány vezető európai országban fizetik a gyerekek taníttatását. Egyes európai kormányok ugyanakkor nem igazán erőltetik az ukránok integrációját. Többen az ukrán termékek ellen bojkottot hirdetnek saját gazdaságuk védelmére hivatkozva, megnehezítve ezzel a demográfiai javításhoz elengedhetetlenül szükséges erős ukrán gazdasági háttér megteremtését.
