A metropol nevű, kormánykritikával a legkevésbé sem vádolható ingyenes napilap mai számának főoldalán a szerkesztőségi vezércikk fölött öles betűkkel az alábbi (természetesen) jó hír áll:
Lenne internetadó, de maximálnák
De — ismétlem: de. Ez egy ún. ellentétes értelmű kötőszó. Ebben a mondatban azt fejezi ki, hogy bár a mondat első felében leírt hír kellemetlen, a második fele vigaszt és felüdülést hoz nekünk.
Mi is az első fele? A parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvény-javaslatban minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintot kívántak beszedni — természetesen nem a fogyasztóktól, hanem az internetszolgáltatótól. Az emberek kormánya ugyebár az embereknek csak ad, és mindig a (bűnös, nyugati, kozmopolita) vállalatoktól vesz el. Mindig a (bűnös, nyugati, kozmopolita) vállalatok vesznek el az emberektől. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamentben napirend előtt kijelentette: ez a típusú adó nem az előfizetőket, hanem a távközlési szolgáltatókat terheli, amelyek közül a négy legnagyobb 2013-ban 75 milliárd, 2012-ben pedig 72 milliárd forint nyereséget ért el. A Napi Gazdaság szerint Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, a kormány 20 milliárd forint pluszbevételre számít a távközlési adó kiterjesztéséből. Ezt a szolgáltatók simán kiköhögik. Miként a bankadót is, amit a kormány szigorúan a bankoktól szed be, nem tőlem. Én (egyszerű közalkalmazottként, aki a fizetését csak valamelyik banktól veheti fel) a bankomnak fizetek havi 4000 Ft-tal többet a bankadó véglegesítése óta (most készülök bankot váltani). A kormánynak ehhez semmi köze. Az internetadót is a szolgáltatók fogják fizetni; nekünk egy fityingünkbe se kerül. Csak hát a szolgáltatók alighanem változtatnak a díjfizetés alapjának számításán: a régi díjcsomag egy büdös kanyit se drágul, csak az új kerül majd egy internetadónyival többe. Elemi erejű tiltakozás tört ki, és tart még ma is.