A negyedik negyedév már jól sikerült

1 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el a K&H Bankcsoport 2011-ben - mondta el a csoport csütörtöki sajtótájékoztatóján Hendrik Scheerlinck vezérigazgató. Az eredmény 96 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál - ez a deviza jelzáloghitelek fix árfolyamon történő végtörlesztése miatti veszteségek eredménye. A harmadik negyedév 12,3 milliárdos vesztesége után mindazonáltal a negyedik negyedévben már 873 millió forintos adózás utáni nyereséget ért el a csoport.

A többek között a bankadót és a végtörlesztés hatásait figyelmen kívül hagyó tisztított adatok 32,5 milliárdos adózott nyereséget jeleznek 2011-re, ami 16 százalékos növekedést jelent. A kedvezőtlen működési körülmények ellenére a működési bevételek 2 százalékkal növekedtek, miközben a költségeket 5 százalékkal lefaragták.

	2010. dec. 31.	2011. dec. 31.	változás (év/év)
adózás utáni eredmény	27,2	1,0	-96,2%
tisztított adózás utáni eredmény (deviza jelzáloghitelek végtörlesztése, bankadó, aszimmetrikus ALM eredmény és korábbi évek peres ügyeihez kapcsolódó céltartalékok nélkül)	28,0	32,5	+16,0%
működési eredmény céltartalék és bankadó előtt	79,5	86,5	+8,7%
ügyfél hitelek	1836	1708	-7,0%
ügyfél betétek	1591	1724	+8,4%
befektetési alapok állománya	629	606	-3,7%
A hitelportfolió minősége:
- nem teljesítő hitelek	8,6%	10,3%
- hitelköltségek	2,0%	1,7%
- tőke és likviditás
- tőkemegfelelési mutató  (bank)	8,4%	11,4%
- hitel/betét arány	93,7%	82,0%
szolvencia mutató (biztosító)	143%	156%
Hatékonyság (bankadóval):
- költség/bevétel arány	47,4%	44,0%
- tőkearányos megtérülés	12,8%	0,5%

48,9 milliárdos végtörlesztési veszteség

A jogosult adósok mintegy 30 százaléka (a teljes adósállomány 28 százaléka, mintegy 28 ezer ügyfél) végtörlesztett, a bank ennek kapcsán 48,9 milliárd forintos veszteséget számolt el az év végéig. Jellemzően a jó adósok vettek részt a programban, így a teljes állományon belül a nem teljesítő hitelek aránya 9,7 százalékról 10,3 százalékra nőtt.

Az ügyfeleknek nyújtott hitel év közben csökkent, a betétállomány minden szegmensben folyamatosan emelkedett, decemberben kiugró mértékben. A hitel/betét-arány december végén 82 százalékos volt, ami Gombás Attila, a csoport pénzügyi vezetője szerint a magyar piacon a jelentősebb bankok között a legjobb.

A tőkemegfelelési mutató tőkeemelés nélkül is 11,36 százalékra emelkedett. A tőkearányos megtérülés azonban - szintén a végtörlesztés hatására - romlott (a 2010-es 12,8 százalékról 0,5 százalékra).

Szenvedő kkv-k és SZÉP-Kártya

A kkv bizalmi indexben az elmúlt 4-5 hónapban sajnos jelentős csökkenést mértek, a nehéz gazdasági környezet a kkv-k beruházási, fejlesztési hajlandóságára komoly hatással vannak. Az ügyfelek száma 9 százalékkal nőtt, a betétállomány közel 10 százalékkal emelkedett. A hitelállomány kismértékben bővült, és továbbra is viszonylag jó minőségűnek tekinthető.

A K&H 2011-ben kezdte meg a SZÉP-kártyák kibocsátását. Már több mint 250 munkáltatóval és mintegy 1500 elfogadóhellyel már aláírták a szerződést, további több ezer szerződés vár véglegesítésre.

1,9 milliárdos nyereség a biztosítónál

Luc Cools, a K&H Biztosító vezérigazgatója 1,9 milliárd forintos adózás utáni eredményről számolt be. A nem-élet szegmensben tovább folytatdott a piac feletti növekedés, a kgfb-piacon a K&H őrzi második helyét. Az életbiztosítási üzletágban a Hozamkettős a valaha volt legsikeresebb K&H-s terméknek bizonyult az egyszeri díjas unit linked-biztosítások között: 7 milliárd forint gyűlt össze.

Üdvözlik az MNB terveit

Az MNB szerdán bejelentett program-tervezetével és a hitelezési hajlandóságra gyakorolt esetleges pozitív hatásával kapcsolatban Scheerlinck elmondta: több szereplő is átgondolja, hogyan tudna részt venni az élénkítésben. A K&H számára a likviditás nem jelent problémát a 82 százalékos hitel/betét arány mellett. Szektorszinten - a végleges adatok ismerete nélkül - azonban 130 százalék körül lesz ez az arány, így Scheerlinck üdvözli a hosszabb távú likviditás biztosítása érdekében végrehajtott lépést. Hogy ez mennyiben befolyásolja a hitelezés alakulását, az nagyban múlik a kereslet alakulásán mind a vállalkozások mind pedig a lakosság részéről.

A 4. negyedéves magyar GDP-növekedés meglepően jó volt, ahogy a német bizalmi index is optimizmusra adhat okot. Ez remélhetőleg a Magyarország felé érkező megrendelésállomány is növekedni fog, így az előzetesen vártnál kisebb lehet a gazdasági környezet romlásának Magyarországra gyakorolt hatása.

Hogy az MNB tervezett jelzáloglevél-vásárlási programja a K&H-t is jelzáloglevél-kibocsátásra sarkallja-e, az egyelőre még kérdéses: először megvárják a szükséges törvényi szabályozás létrejöttét, és aztán vizsgálják meg a lehetőséget.