Hazánkban a bankoló lakosság aránya 50-60 százalék között van a bankképes lakosság arányában. Ez a régiós adatoktól 10 százalékkal marad el, Ausztriával összevetve ugyanakkor jó 20 százalékos az elmaradás. Ezen az arányon a közfoglalkoztatás sem segít, következésképp mintegy 2,4 millió ember hiányzik a gazdaságilag aktív (így a bankoknak piacot jelentő) lakosságból – mondta el a K&H tájékoztatóján Bába Ágnes, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. Ugyancsak a növekedés korlátját jelenti, hogy Magyarországon a havi átlagbér 2008-13 között 14 százalékkal nőtt, míg Európába más országaiban, ahol a belga KBC jelen van, 20-24 százalék körüli ez a növekedés.
A vezérigazgató-helyettes örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt években a felhasználható jövedelem arányában újra növekednek a lakossági megtakarítások, várhatóan az év végére újra elérheti a végtörlesztés előtti arányt. Ugyanakkor továbbra is tart a megtakarítási formák közötti átrendeződés, a bankbetétekből folyamatosan áramlik ki a pénz, amelyek a bankrendszeren kívül állampapírba, míg a pénzügyi szolgáltatók körében főként befektetési alapokba kerül. Ezzel kapcsolatban Bába Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre a tartós befektetési számlákon elhelyezett összegek adómentessé válnak, kérdés, hogy ezek után mi lesz ezeknek a megtakarításoknak a sorsa. |
Magyarországon a százezer lakosra jutó fiókok száma 16,04 volt 2012-ben, Csehországban 20,83 , Szlovéniában 38,37, Szlovákiában 26,85 fiók állt százezer lakos rendelkezésére. Hazánkban 5 év alatt, több, mint 200 bankfiók szűnt meg. Bár az internet-ellátottság viszonylag magas, ugyanakkor a neten bankolók aránya hiába nőtt a 2005-ös 8 százalékról 2013-ra 26 százalékra, a régiós országokkal szemben a lemaradásunk közel 10 százalékos. Ez pedig arról szól, hogy nem állhat meg az az érv, amely a fióki kapcsolatokat az elektronikus út váltja fel. Ez pedig azt mutatja, hogy nem bizonyos, hogy megáll a túlbankosodás vádja. A lakosság rendkívül költségérzékeny, ezt mutatja a bankkapcsolatok racionalizálása, az, hogy az elmúlt évben 6,5 százalékkal csökkent a bankszámlák száma.
Előretör a készpénz
Ráadásul nem jó irányba halad a magyar polgárok pénzügyi szokásrendszere. A K&H szerint adatok jelzik, hogy nem volt alaptalan az a félelem, hogy a tranzakciós illeték bevezetése erősíti a bankokon kívüli készpénzforgalmat. A statisztikák szerint a készpénzfelvételek összege és a lakossági készpénzvagyon együttes összege 2318 milliárd forinttal volt kevesebb mint a kiskereskedelmi forgalom kártyás vásárláson felüli része. Ez persze csak hozzávetőleges számítás arra, hogy vajon mennyi kifizetés kerüli el a bankrendszert, ám azzal összevetve, hogy Észak-Európában lényegében már nem használnak készpénzt – ijesztő adatnak tűnik.