TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.

A járványhelyzet miatt a hagyományosan nagyszabású Közgazdász-vándorgyűlés is az online térbe kényszerült idén, a szervezők azonban így is nagy neveket tudtak felvonultatni a programban. A bankvezérek kerekasztalán is erős volt a résztvevők listája (az alábbi képen balról jobbra):

  • Bencsik László vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Nyrt.
  • Simák Pál elnök-vezérigazgató, CIB Bank Zrt.
  • Tóth Balázs elnök-vezérigazgató, UniCredit Bank Hungary Zrt.
  • Vida József elnök-vezérigazgató, Takarékbank Zrt.
  • Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató, GRÁNIT Bank Zrt.
  • Jelasity Radovan elnök-vezérigazgató, ERSTE Bank Zrt.
  • Balog Ádám elnök-vezérigazgató, MKB Bank Nyrt.,

A beszélgetést Virág Barnabás, az MNB alelnöke vezette.

Kép az online közvetítésből Kép az online közvetítésből

A neheze még előttünk áll, de jó a kiinduló helyzet

A kerekasztal egy általános helyzetértékeléssel indult; a koronavírus második hulláma alakítja a világgazdasági és pénzpiaci képet. Az év közepéig várt V alakú felpattanás helyett egy lassabb, „pipa” alakú, elhúzódó kilábalás várható a világgazdaságban. 4-5 százalékos gazdasági visszaesés várható idén, ha sikerül kifejleszteni a vírus ellenszerét, akkor térhet vissza a növekedés.

A bankrendszerben csak késéssel jelennek meg a reálgazdasági sokkok – mondta Virág Barnabás. A bankrendszer egy olyan részpiac lehet, ahol még az első hullám következményeit is magunk előtt toljuk, így komplex védekezésre van szükség. A jó hír viszont az, hogy magyar gazdaságot és a bankrendszert is fundamentálisan erős helyzetben érte el a válság.

Mi a különbség a mostani és a 2008-as válság között?

Tóth Balázs, az Unicredit vezére 3 dolgot említett: a bankrendszer 2008-cal szemben most a pozitív oldalon, a növekedés beindításának oldalán áll. Másrészt sokkal digitalizáltabb a bankrendszer, mind a munkatársakat, mind az ügyfeleket is gyorsan át tudták terelni a digitális világba. A harmadik, hogy az elmúlt években sokkal körültekintőbben hiteleztek a bankok; 2-3 év múlva lesz majd meg ennek az óvatosságnak a látszata.

Jelasity Radovan szerint az is fontos, hogy nincs külső finanszírozási kényszer, és sokkal stabilabbak most a bankok, mint 2008-ban. Most nem egymás ellen, hanem mindenki – bankok, kormány, MNB – együtt próbál evezni. Sok bank jelentős értékvesztést képzett már most, tehát elébe megy az eseményeknek, felkészülnek a nehéz időkre.

Balog Ádám MKB-vezér is kiemelte: az előző válság a pénzügyi szektorból indult, most viszont az akkori tapasztalatokat felhasználva sokkal felkészültebbek a bankok. Jó lett volna, ha egy nemzeti tőkeprogram is végbement volna mostanra.

Hegedüs Éva szerint más makrogazdasági környezetben van most az ország, mint 2008-ban, és ez lényeges különbség. Számos szabályozási változás is végbement: nincs devizakockázat, növekszik a hosszú lejáratú fix hitelek aránya, ott a Növekedési Hitelprogram – ez fontos segítséget jelent a vállalkozások számára is. A jogszabályi változások - például a jövedelemarányos törlesztőrészlet bevezetése - pedig elsősorban a lakosságnak jelentettek segítséget.

Bencsik László is a devizahitelek eltűnését látja legnagyobb különbségnek 2008-hoz képest, valamint a bevezetett szabályozási változásokat – nagyságrenddel alacsonyabb kockázatú portfolóija van a bankoknak, mint 12 évvel ezelőtt.

Meglepő, de a nyugdíjasok is elkezdtek netbankolni

Azok az országok tudnak gyorsan reagálni a koronavírus jelentette kihívásra, ahol kellően fejlett digitális szolgáltatások állnak rendelkezésre – vetette fel Virág Barnabás.

Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról Bencsik László elmondta: nagyon fejlettnek tartja a magyar bankrendszer digitalizációját, ennek köszönhető, hogy ilyen gyorsan sikerült átállítani az üzletmenetet. Egy hónappal a járvány előtt indult az azonnali fizetési rendszer – hozott példát a bankvezér. Tóth Balázs hozzátette: olyan ügyfélcsoportokat is sikerült a digitális bankolás felé terelni, amelyekre nem számított – például a nyugdíjasok körében is jelentős számban tudtak ügyfeleket bevonni. Az Erstének arányaiban Magyarországon van a legtöbb digitális csatornát használó ügyfele, nagyobb arányban használják ezeket a szolgáltatásokat az ügyfelek, mint akár Csehországban vagy Ausztriában – monra Jelasity Radován.

Vida József hozzátette: a Takarékbank ügyfélköre is gyorsan átállt a digitális szolgáltatásokra, de május után sokan visszaszoktak a bankfióki ügyintézésre, így kihívást jelent, hogy továbbra is nyitva kell tartani a fiókokat.

Hegedüs Éva ezt azzal egészítette ki: a digitalizációt illetően a hitelezés terén még van hova előre lépni, a szabályozóknak is. A jogszabályok például nem teszik lehetővé, hogy a jelzáloghitelezés digitális csatornákon történjen, pedig a technológia már alkalmas lenne erre is, elkerülhető lenne a fizikai kontaktus.

Mi lesz, ha véget ér a moratórium?

Virág Barnabás elmondta: a lakossági fogyasztás csak kismértékben csökkent Magyarországon, Európában a harmadik legjobb adatot produkáltuk. Ebben a kormányzati intézkedéseknek, a hitelmoratóriumnak is van szerepe, ez nagyjából 2000 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál és a lakosságnál.

Simák Pál elmondta: a CIB lakossági ügyfeleinek 50 százaléka veszi igénybe a moratóriumot, a vállalatoknak 30 százaléka. Sokkal többen lépnek ki még most is a moratórium hatálya alól, mint amennyien visszalépnek. A kérdés, hogy az ügyfélkör hány százalékának lesz gondja a törlesztéssel a moratórium végével. Nemzetközi példákból lehet kiindulni: Szlovákiában a lakossági ügyfeleknek csak 10 százaléka élt a lehetőséggel, nekik is csak 10 százalékuk jelezte, hogy később gondot okozhat a törlesztés – ez pozitív előjel. A vállalatok közül a turizmussal, vendéglátással, művészettel foglalkozó cégek illetve a feldolgozóipari cégek lehetnek leginkább problémás helyzetben.

Az Erste vezére megemlítette: voltak azért olyan cégek is, akik a moratóriumot úgy használták ki, hogy tőkét törlesztettek, csak kamatot nem.

A nem teljesítő hitelek állománya – a teljes bankszektor szintjén – Jelasity Radován szerint messze a legutóbbi válság szintje alatt maradhat, egyszámjegyű (tehát 10 százalék alatti) NPL-rátára számít. Hegedüs Éva szerint ez a ráta attól függ majd, hogyan teljesít majd a teljes gazdaság. Bencsik László elmondta: az OTP-nél úgy számolnak, hogy a jövő év második negyedévére az egészségügyi válsághelyzet megoldódik, jövő nyárra visszatér a gazdaság a normális kerékvágásba. Ha ez megvalósul, akkor a világgazdaság, a turizmus és a többi ág is visszatér a rendes működéshez, ha pedig így lesz, akkor a nemteljesítő hitelek aránya legfeljebb néhány százalékpont lesz. Magyarország nyertesen jöhet ki a helyzetből azzal, hogy olyan eszközökhöz is nyúlhat, amihez az eurózóna nem – utalt a monetáris politika függetlenségére.

Vida József szerint számítani kell arra, hogy az ősszel növekedni fog a moratórium alá bejelentkező száma, mivel egyes gazdasági szektorok leállásával sok beszállító került nehéz helyzetbe. Ha nem lesz meg hamarosan a vakcina, további intézkedések lesznek szükségesek. A vállalkozások nagy része likviditási, és nem beruházási hitelben gondolkodik; ha ezeket a likviditási hiteleket felélik, és nem indul be a gazdaság, akkor oda kell figyelni nagyon – mondta a Takarékbank vezére.

Tóth Balázs azt emelte ki: a válság által leginkább érintett szektorokban kiemelten fontos a monitoring, a problémákat gyorsan fel kell tárni, és az ügyfelekkel közösön megtalálni a megoldásokat.

Az első hullám előtti szintre emelkedett vissza a lakáshitelezés

11 százalékos bővülés várható idén a hitelezésben, ha ezt az árfolyamhatással és a moratórium hatásával korrigáljuk, akkor 3 százalékot kapunk – ez lényegesen alacsonyabb a tavalyinál. Jövőre 5 százalékos bővülésre számítanak. A lakáshitelezés majdnem elérte az első hullám előtti szintet, ahogy a Babaváró hitel is. A személyi kölcsön esett vissza jelentősen, ami a lakosság óvatosságára utal – mondta a CIB vezére. Bencsik László elmondta: az OTP is azt tapasztalja, hogy a lakáshitelezés gyakorlatilag helyreállt.

A lakáspiac mindig egy konjunkturális piac; az ingatlanfejlesztők óvatosabbá válnak, ha nem hisznek a keresletben – mondta Hegedüs Éva. Jótékony hatással lenne egyfajta állami program, ami a lakossági kamatok szintjén is elérhetővé tesz valamilyen, a piacinál alacsonyabb szintet (mint a vállalkozások számára az NHP).

Balog Ádám emlékeztetett: az előző válság után is évekbe telt, mire visszatért a bizalom a gazdaságba és újra beindult a hitelezés bővülése; bár a lakáshiteleknél valóban vannak biztató folyamatok, de ha a második hullám tényleg az életünk része lesz, akkor lehet hogy megint lesz egy visszaesés.

Már nem csak a szuperállampapír menő – valamiért pénzváltásba kezdett a lakosság

A lakossági megtakarítási szándék nem csökkent, de keresik a megfelelő termékeket az ügyfelek. A korábbi sztár-termékek (jellemzően állampapírok) mellett elkezdtek érdeklődni a további lehetőségek iránt, főleg a prémium és privátbanki ügyfelek – mondta az MKB vezére.

Vida József szerint valami miatt az elmúlt két hétben fokozódott a lakosság körében a pénzváltási szándék. A lakosságnál lévő jelentős készpénzállományt vissza kellene vezetni a gazdaságba, ehhez kellenének jó ötletek. Jelasity Radován szerint a tőzsdei volatilitás sokak érdeklődését felkeltheti, számít az aktivitás fokozódására a részvénykereskedésben, de a MÁP+ továbbra is vonzó maradhat. Az Erste vezér arra is utalt: nem a legjobb pillanat az euró vásárlására a mostani, amikor ilyen gyenge a forint, de valóban ilyenkor szokott élénkülni az érdeklődés.

Egyszerűsítéssel lehetne segíteni a vállalati hitelezést

A vállalati hitelpiacot illetően Vida József elmondta: összegyűjtötték a március óta elérhető hitelprogramokat, a lista nagyon hosszú - arra ösztönzik az ügyfeleket, hogy vegyék is igénybe ezeket. A beruházási hitelek iránt egyelőre kisebb a kereslet, pedig jó beruházásokra most lenne nagy szükség, akár a turizmusban is – ezt meg kell értetni a piaci szereplőkkel. Garanciaprogramokra nagy szükség van ehhez. Tóth Balázs arra hívta fel a figyelmet: majdnem két tucat kedvezményes, garanciát is tartalmazó hitelprogram van, érdemes lenne egyszerűsíteni a rendszeren, hogy a vállalatvezetők jobban kiigazodjanak a rendszerben.

Hegedüs Éva szerint egyrészt a krízis garancialap feltételrendszerén lehetne igazítani: 6 helyett 10 évre emelni a futamidőt, mérsékelni a bekerülés korlátait. Emellett a garanciadíj mértékét is lehetne csökkenteni. Balog Ádám is a különböző programok feltételrendszerének összehangolását emelte ki, de azt is hozzátette: azzal is kell számolni, hogy sok cégnek nem hitelre vagy garanciára, hanem tőkére lenne szüksége, ezért ilyen irányba is el kellene mozdítani a piacot.

A fintechek egy kicsit elvéreztek – a bigtechek egyenlőtlen versenyben szorongatják a bankokat

A fintechek a korábban gondoltnál jelenleg kevesebb problémát jelentenek a bankszektornak, a bigtech cégek (Facebook, Google, Amazon, Apple stb.) viszont képesek a teljes pénzügyi értéklánc lefedésére, ami kihívást jelenthet – mondta Virág Barnabás. Emellett számos digitális jegybankpénzzel kapcsolatos projekt is zajlik a világban, a következő 1-5 évben ezek is megjelenhetnek. Hogyan befolyásolják ezek a banki fejlesztéseket? – kérdezte az MNB-alelnök a résztvevőktől.

Bencsik László elmondta: a bankszektor egy szigorúan és részletesen szabályozott illetve ellenőrzött iparág, ami komoly költségeket jelent. Ha a bigtech cégek ezt ki tudják kerülni, akkor komoly versenyhátrányba kerülnek a bankok velük szemben, ha viszont ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk is, akkor fel tudják velük venni a versenyt. Vida József szerint a fintechek egy kicsit elvéreztek, most a bigtechekkel ijesztgetik a bankokat; ő is utalt arra, hogy a versenyben jelenleg nem kiegyenlített a helyzet. Mi viszont itt élünk – mondta a Takarékbank vezére; a bigtechek nem tudnak betagozódni a helyi elvárásokba, félő, hogy csak a piac lefölözésére lesznek képesek.

Hegedüs Éva elmondta: abban hisz, hogy a fintechek által képviselt friss tudást a bankoknak is be kell vonniuk a működésükbe, de ha a fintechek nem tudnak bankká válni, nem szabad őket beengedni a piacra, megkerülve a szabályozást. A bigtech cégeknek egy nagy előnyét látja a Gránit Bank vezére: ismerik az ügyfeleik viselkedését, „mindent tudnak mindenkiről”. Náluk van a tudás arról, kinek mit lehet eladni. Ezzel most nagy pénzt tudnak keresni; ha viszont bankként akarnak működni, nagy tőkét kell felmutatniuk, és akkor a befektetett tőkéhez képest nem lesz már akkora a nyereségük. Azoknak a bankoknak van jövője, amelyek rendelkeznek a fintechek tudásával, rendelkeznek tőkével, tapasztalattal és az ügyfelek bizalmával – ez utóbbi a szabályozási követelményeknek való megfelelés eredménye is Hegedüs Éva szerint.

Jelasity Radován megjegyezte: sok vállalatnál tartanak sajtótájékoztatót állami szereplők, szalagot vágnak át a miniszterek, átadnak valamit, ami állami támogatásból valósult meg. A bankoknál ez nem fordul elő, nem dicsérik meg őket fejlesztéseikért, nem kapnak támogatást a beruházásokhoz, inkább csak újabb és újabb terhek, kritikák jelentkeznek. Az Erste vezére úgy fogalmazott: nem is emlékszik, mikor került utoljára a magyar adófizetők pénzébe a magyar bankszektor – az utóbbi 10 évben biztosan nem. A bigtechek egyébként a felügyeleteknek is legalább akkora kihívást jelentenek, mint a bankszektornak; ebben a helyzetben a bankok azt várják a felügyelettől, hogy támogassa, védje meg őket.

Kérdések az új nagybankról, akvizícióról és válságkezelésről

Egy nézői kérdésre válaszolva a bankvezérek elmondták: a Magyar Bankholding megszületésétől (a Takarékbank-MKB-Budapest Bank leendő egyesülésétől) a verseny élénkülésére számítanak, az új nagy szereplő motiválja a szereplőket. A bankkonszolidáció folyamata évek óta téma, ez egy természetes folyamat.

Az OTP vezére egy másik kérdésre elmondta: továbbra is látnak lehetőségeket régiós akvizícióra, nem „csökkentette érdeklődésüket” a válság.

A járványhelyzetre adott kormányzati, jegybanki intézkedésekkel kapcsolatban Jelasity Radován elmondta: bizonyos, a bankszektorra rótt feladatokat meg lehetett volna spórolni, de ez inkább utólag látszik, összességében nem lehet okuk panaszra. Bencsik László szerint gyors és példaértékűen pozitív volt a gazdaság támogatására irányuló intézkedéscsomag, a garanciavállalás területén lehetne még javulni.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Automatikusan meghosszabbodik a hitelmoratórium
MTI | 2020. október 22. 09:59
A gyermeket váróknak viszont jelezniük kell a bank felé akaratukat.
Pénzügyi szektor Erre költi idei eredményét a Magyar Nemzeti Bank
Baka F. Zoltán | 2020. október 21. 18:24
Matolcsy György jegybankelnök felelt Szél Bernadett kérdéseire.
Pénzügyi szektor Ezen múlik az éves GDP-nek megfelelő pénzügyi termék árazása - hogy vizsgázott a rendszer?
Magyar Nemzeti Bank | 2020. október 21. 10:56
Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.
Pénzügyi szektor Tíz milliárdos hitellel segíti a NER balatoni megaprojektjét az orosz szuperbank
Privátbankár.hu | 2020. október 1. 15:49
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) csaknem 10 milliárd forint (27 millió euró) összegű kölcsönt hagyott jóvá 18 éves futamidővel a szántódi Balaland családi üdülőhely és szabadidőközpont megépítéséhez - közölte a pénzintézet csütörtökön. A finanszírozásban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is részt vesz.
Pénzügyi szektor NER-es belügy lehet a Takarékbank legújabb tranzakciója
Csabai Károly | 2020. szeptember 27. 15:22
A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.
Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
Pénzügyi szektor Az első hullámot meglepően jól átvészelték a hazai bankok
Csabai Károly | 2020. szeptember 9. 06:07
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.
hírlevél