5p
Médiacirkusznak tűnnek majd az elkövetkező napok a devizahiteles ügyekben: érdemi döntést legfeljebb a Kúria hozhat majd hasonlatosságok alapján, de legyen bármilyen szintű is a bankok pervesztése az érdemi kérdés, az elszámolás politikai (parlamenti) hatáskör marad.

"Elnézést, Virág elvtárs, ez már az ítélet" - kicsit Bacsó Péter A Tanú című filmjének mondata ugrik be azt követően, hogy a Fővárosi Törvényszék a kereset beadását követő 4. munkanapon már meg is hozta első - nem jogerős - döntését a devizahitelek egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességtelenségét  kimondó vélelmet megdönteni kívánó perben.

Érdemi elbírálás?

Dőreség lenne azt hinni, hogy a bíróság a rendelkezésére álló szűk határidőn belül  - a kereset befogádását követően 8 napon belül tárgyalást kell tartani, és harminc napon belül döntést hozni - érdemi bizonyítást fog lefolytatni a nagy tömegben érkező perek kapcsán. Erre utal, hogy hiába Matolcsy György jegybankelnök ajánlkozása, a bírók nem kértek az MNB szakértelméből, ők "csípőből" el tudják dönteni, mit és hogyan kellett volna csinálni. Lehet vitatkozni ezzel, a jogállamiság és a tisztességes eljárás elvére lehet hivatkozni, de itt most másról van szó. Politikáról.

A mai és a soron következő döntéseket megalapozza az a korábbi, 2012-es kúriai határozat, amely alapján a nemcsak a jogban, de a banküzemtanban is jártas jogászok szerint jó eséllyel ma (és a jövőben sem) egyetlen fogyasztói hitelszerződést nem lehet megkötni, mivel valamilyen ponton biztos beleakad a 7 ismérvből álló feltétel-listába. Tudta ezt jól Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, amikor megelőlegezte, hogy - hacsak a törvényalkotó nem emel ésszerű korlátokat a közgazdasági (banküzemtani) érvek védelmében - a bankok által indított perek rendre elbuknak majd. (Azzal ugyanakkor, hogy ennek következtében jelenleg nincs egyetlen érvényes ÁSZF sem a bankokban, azaz, elvben csak "tisztességtelen" szerződést lehet kötni, láthatóan senki nem akar foglalkozni...)  De nem csak a devizahiteles perek járnak majd így, hiszen a törvény valamennyi fogyasztói hitelszerződésre, így a forinthitelekre is kiterjed - emiatt furcsa, hogy Varga Mihály ezzel kapcsolatban, mint kvázi opciós lehetőségről szólt.

A sajtó öles betűkkel ad majd hírt arról, hogy az adott nap épp hány bank keresetét utasította el a Fővárosi Törvényszék, az eredmények kapcsán megszólal majd az önkormányzati választásokra készülő politika is. Hihetetlen jó lesz újságírónak lenni Magyarországon.

Kenyeret (olcsóbb törlesztőt), de főleg cirkuszt a népnek!

Közben meg, mindenki tudja, hogy a történet nem itt, első fokon fog eldőlni. A bankok annak rendje és módja szerint vesztenek itt, majd jó eséllyel másodfokon is. A végső szó a Kúria felülvizsgálati eljárása során következik majd be. Ez a plénum a jogszabály alapján akár 2 hét múlva is össze tud ülni, azonban, ha az eljárásjogi határidőket a felek betartják, a nagy jelentőségű döntés(ek)re leghamarabb szeptember közepén kerülhet sor, de ad absurdum átcsúszhatunk a helyhatósági kampány utáni időre is. A Kúria előtt addigra már jó eséllyel 3-4-5 olyan közel egyforma érv-csomag fog megjelenni, amely alapján viszonylag szélesebb banki kört érintően lehet majd érdemben is vizsgálódni - már ha valaki akar egyáltalán ezzel foglalkozni.

Az igazi döntés helye

A mostani médiacirkusz ugyanis alapjaiban teljesen értelmetlen. Mert bárhogy is dönt a bíróság az egyoldalú kamatemelések kapcsán, arról, hogy annak nyomán mit és mennyit, milyen módon kell megfizetnie a hitelintézeteknek, arról nem a bíróság, hanem a Parlament dönt majd - kiegészítve a csomagot akár a forintosítás kérdésével is.

Az ottani döntést pedig már mindenképp megelőzi majd egy komoly matek. Mert persze, hogy hálás dolog és politikailag kifizetődő a bankok rugdosása, de hitelezés nélkül nem megy a gazdaság, nem boldogul a polgár. Az adósmentés és a bankszektor status quo-jának megváltoztatását összekötni persze érdemes, a veszteséget még a korábbi tulajok viszik, míg az új szereplők "tisztán" belépve jobb gazdasági helyzetben nagyot nyerhetnek. De azzal is mindenki tisztában van. hogy a magyar gazdaság nem tudja Münchausen báróként kirángatni magát a jelen helyzetből, amelyet leginkább a tőke (forrás)hiány jellemez. A magyar bankok nem tudnak több hitelezhető forrást gyűjteni - főleg nem úgy, hogy közben nekik is az államháztartás finanszírozásáért remegő állammal kell versengeniük minden, a lakosság által félretenni tudott forintért.

Az MNB új ruhája (szerepe)

Tehát az elszámolás kapcsán már komoly matek következik - persze az elvesztett perek zöme komoly nyomásgyakorló érv lehet az egyeztetéseken. Ám az is jól látszik, hogy a matekban bizonnyal kiemelt szerepet kap majd a kormányzati oldalon a jegybank is, amellyel kapcsolatban hiba lenne nem észrevenni, hogy viszonylag konzekvensen tartja magát a 600-900 milliárdos banki veszteségadathoz. Mintha valamit előzőleg jól kiszámoltak volna....

Tehát: örömködjünk a következő hetekben azon, hogy a bankok jól megkapják a magukét, de azért lássuk azt, hogy a Kúria döntéséig ez az egész inkább színjáték, cirkusz a népnek. Ráadásul vigyázó szemünket a bíróságok helyett sokkal inkább a szeptember 10-én esedékes tapolcai Fidesz-frakcióülésre érdemes függesztenünk - ott sokkal több dőlhet el, mint a bírósági tárgyalótermekben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor A megemelt mértékű bankadó hatása látszik a K&H negyedéves számain
Privátbankár.hu | 2026. május 18. 13:10
A Bank hitelállománya egy év alatt 13 százalékkal nőtt.
Pénzügyi szektor Az MNB elárulta az aranytartalék értékét
Privátbankár.hu | 2026. május 18. 12:14
13,978 milliárd euróra csökkent.
Pénzügyi szektor Brutális adóterhek alatt nyög az OTP
Herman Bernadett | 2026. május 15. 11:02
A megduplázódott extraprofitadó veszteségessé tette Magyarországon az OTP-t, hiába nőttek a hitelállományok. Az új kormányban és a jövőben azonban bízik a hitelintézet, amely csoportszinten 177 milliárd forintos nyereséggel zárta az első negyedévet.  
Pénzügyi szektor Itt az OTP bejelentése: bíróságra mennek a bankok a kamatstop miatt
Privátbankár.hu | 2026. május 7. 19:31
Ismét több pénzintézet nyújtott be panaszt.
Pénzügyi szektor Csökkent a 12 hónapos kincstárjegy aukciós átlaghozama
Privátbankár.hu | 2026. május 7. 13:46
Az elsődleges forgalmazók 58,3 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatot.
Pénzügyi szektor Új korszak jön a bankszámláknál
Privátbankár.hu | 2026. május 7. 13:16
Itt a Gránit Bank lépése.
Pénzügyi szektor Régi-új elnök a Pénztárszövetségnél
Privátbankár.hu | 2026. május 6. 12:58
A szervezet közgyűlésén derült ki, hogy újrázhat az eddigi elnök.
Pénzügyi szektor Lezárult az MNB belső vizsgálata, feljelentést tettek
Privátbankár.hu | 2026. május 4. 15:34
A feljelentést ismeretlen tettes ellen tették.
Pénzügyi szektor Nem fékeznek a lakáshitelesek – tovább nőtt a CSOK Plusz aránya
Privátbankár.hu | 2026. május 4. 12:19
A idei első negyedévben 10,4 százalékról 13,2 százalékra nőtt a CSOK Plusz aránya a lakáshitelekben – közölte a Duna House. Alig van olyan új lakáshitel, ahol ne használnák ezt a lehetőséget a hitelfelvevők.
Pénzügyi szektor Erős negyedév a bankóriásnál: felvásárolta leánybankját az Erste Csoport
Privátbankár.hu | 2026. április 30. 09:45
Az Erste Csoport sikeresen lezárta az Erste Bank Polska konszolidációját, valamint rekordidő alatt végrehajtotta lengyelországi márkaváltását – derül ki a pénzintézet 2026 első negyedéves jelentéséből. A lépés jelentősen növelte a csoport mérlegfőösszegét és tovább erősítette közép-európai piaci pozícióját.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG