A hazai bankok túlnyomó többségénél a jogosultak közel fele már az árfolyamgát szabályai szerint törleszti devizahitelét. Így van ez az immár 40 ezer árfolyamgátas szerződéssel bíró OTP-nél, a Budapest Banknál és az FHB-nál is. Az Erste 30 ezer, a K&H több, mint 25 ezer árfolyamgát-szerződést tart nyilván. Alacsony érdeklődésről egyedül a közeli napokban az állam kezébe kerülő MKB-nál számoltak be, ott néhány ezer szerződésről szólt a tájékoztatás.
A bankok zöme szerint 2014-es év eltelt időszakában jellemzően alacsonyabb volt érdeklődés, amelynek valószínűsíthető oka, hogy az ügyfelek kivárnak a kormányzat devizahitelesek megsegítésére teendő következő intézkedéséig.
Általános megítélés, hogy az árfolyamgát megfelelő védelmet nyújt a magyar családok számára a devizahitelek problémáinak kezelésére, a konstrukció hosszú távon segít fenntartani a fizetőképességet az érintett ügyfélkör számára – aligha meglepő, hogy a bankok zöme folyamatosan, proaktívan próbálja az ügyfeleket a gyűjtőszámla igénybevétele felé terelni.
A jól fizetők választották
A banki adatok szerint az árfolyamgát konstrukciót igénybe vevő ügyfelek körében jellemzően alacsonyabb a fizetési késedelembe esők aránya – a K&H-nál mindössze 5 százalék -, egyedül a CIB Banknál nem látnak szignifikáns különbséget nem látunk a nem teljesítő hitelek arányában az árfolyamgátas és a „sima” ügyfelek között. A számottevő eltérést az FHB-nál azzal magyarázzák, hogy az árfolyamgátat igénylő ügyfelek többsége az árfolyamgát igénylése előtt is jól fizető, hátralékmentes ügyfél volt, így ők továbbra is jól fizetnek. A belépéskor hátralékos ügyfelek jelentős részénél a hátralék gyűjtőhitelből történő rendezését követően helyreállt a fizetési fegyelem, szerencsére csak egy kisebb ügyfélcsoport az, amelyik a rögzített árfolyamon számított törlesztéseket sem teljesíti.
Az árfolyamgátba belépett ügyfelek törlesztési terhe jelentős mértékben csökkent, emiatt fizetési fegyelmükben jelentékeny javulás tapasztalható – jelezték az OTP-nél is. A banknál az árfolyamgátba belépő ügyfelek 6-8 százaléka kerül újra 90 napnál nagyobb hátralékba, ez az arány azt jelenti, hogy az árfolyamgátat választók 30 százalékkal kisebb valószínűséggel esnek 90 napnál nagyobb hátralékba.
A komoly hátralék ledolgozására nem jó
Ugyanakkor általános a vélekedés, hogy az árfolyamgát rendszerének tavaly év végi módosítása kissé átírta a helyzetet. Mint ismert, a törvénymódosítás a 90 napnál régebben tartozók számára is elérhetővé a konstrukciót. Ez egyfelől jó, hiszen a csökkentett törlesztés számukra is megoldást jelenthet a következő években. Az Erste Bank tapasztalatai szerint – bár a jobb fizetési fegyelmet ők is érzik - az árfolyamgátba belépett ügyfelek esetében a nem fizetés aránya jelentős különbséget mutat attól függően, hogy az ügyfelek mikor léptek be az árfolyamgátba. A Budapest Bank szakértői szerint a konstrukció csak azoknak jelenthet segítséget, akik alapvetően képesek és hajlandóak is fizetni a törlesztőrészleteket, és csak átmenetileg igénylik a könnyítést. Az árfolyamgát tehát javít valamelyest azon ügyfelek fizetőképességén, akik elmaradtak néhány befizetéssel és ezért kismértékű késedelemben vannak, de a hosszabb ideje fizetőképtelen kliensek számára hosszú távon nem jelent megoldást.
Amíg a bennmaradási korlát 90 napos hátralék volt, a hátralékos ügyfelek könnyebben tudták teljesíteni a hátralékos napszám csökkentését, míg a 180 napos késedelem már nem olyan könnyen rendezhető – mondták el az FHB-nál.
Nem akarják kidobni a rendszerből az adósokat
Az Erste tapasztalatai szerint a késedelem rendezésében az ügyfelek elsődleges motivációja a hitelszerződés felmondásának az elkerülése. Az új szabályok szerint a 180 napot meghaladó késedelem a szerződés felmondásának feltétele, márpedig a tavaly őszi módosítás után mára összejöhetett – és össze is jött – néhány felmondás. Számot a bankok nem szívesen mondtak, ám elmondásuk szerint bőven 5 százalék alatt van az arány.
Ez ugyanakkor nem cél – jelzik maguk a bankok is. Az FHB a hátralékba kerülő ügyfelek figyelmét levélben vagy telefonon hívja fel arra, hogy 180 napos késedelem esetén kiesnek az árfolyamgátból, ami ellen a hátralékos napok számának csökkentésével, azaz befizetéssel lehet védekezni. A 180 napot meghaladó késedelem nem jelenti a késedelmes szerződések automatikus felmondását – mondták el a CIB-nél is. Ilyenkor mind a bank, mind az ügyfél érdeke az optimális megoldás megtalálása. A felmondás előtt végső soron arra is van módja a hitelintézetnek, hogy csak az árfolyamgátat állítsa-e le az adott ügylet vonatkozásában, és törlesztési szakaszba forgassa a gyűjtőhitelt – azaz kedvezmény nélkül próbáljon úrrá lenni a helyzeten, vagy éljen a szerződés felmondásának lehetőségével.
A megmentettek is visszaesnek?
A kérdés annak fényében kap külön megvilágítást, hogy a következő napokban elinduló perek, majd a Parlament őszi ülésszakán meghozandó új törvények után igen sok ügyfél kap majd legalább az árfolyamgátnak megfelelő törlesztési kedvezményt. Ugyanakkor komoly kérdés – és erre vonatkozóan nem készültek statisztikák -, hogy az adósok mekkora hányadának jelent, jelenthet megoldást a törlesztőrészletek akár harmadával való csökkentése, hiszen – mint az árfolyamgátas példából is látható – a jelentősebb csúszással bíró ügyfelek túlnyomó többségénél nem a fizetési akarat hiánya (esetükben egyébiránt a kedvezmény nem is lenne ésszerű), sokkal inkább a fizetési képesség közel teljes hiánya az, amely megakasztja a fizetést.
A vámháború közepette is találni olyan témát, amiben az amerikaiak és az EU is talál magának pozitívumot – az oroszok viszont nagyot koppanhatnak a végén. 
