Sok cég a cafeteria-szolgáltatások között nyújtja az adómentes lakáshitel-támogatást is. A májusi jogszabályváltozások nyomán egyértelműbbek lettek a szabályok, ám továbbra is igazoltnak látszik, hogy hiába az elvben egyértelmű szabályok, számos olyan pont van, ami miatt érdemes professzionális segítséget igénybe venni. (A lakáscélra felvett hitel maximum 30 százaléka fizethető ebből, 5 évre maximum 5 millió forintos keretösszegig, méltányolható lakásméret esetében.)
Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a cégek is felismerték ezt és ezért komoly érdeklődés tapasztalható – a piacon jelenleg egyedüliként a támogatáshoz kapcsolt szolgáltatáscsomagot nyújtó – OTP-szolgáltatás, az ADLAK iránt.
Nő az érdeklődés
A banknál eddig mintegy 150 szerződést kötöttek, az első támogatások kiutalására októberben kerül sor. Korábban kisebb cégek érdeklődtek, de most már nagy, több ezer főt foglalkoztató céggel is megállapodás közelébe került a bank. Az eddigi partnereknél mintegy 40 ezer dolgozó van – persze nem tudható, hogy ezek közül mennyien érintettek. Év végéig 500 szerződésre számít az OTP – mondta Kovács Antal.
Fontos tudni, hogy a bank szolgáltatásának igénybevételéhez nem szükséges az, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló OTP-ügyfél legyen. A bank 10-50 ezer forintért vizsgálja meg a feltételeknek történő megfelelést, s 3-5 százalékos díjat kér a bonyolításért. Cserébe vállalja azt a büntető terhet, amely a jogosulatlan igénybevétel esetén a NAV kiszab: a támogatást 20 százalékos büntető adóval és a megspórolt járulékokkal kell visszafizetni.
600 ezer ember kaphat juttatást
Kormos Zoltán, az OTP lakáshitelezési osztályának vezetője szerint a munkáltatók nagyjából tisztában vannak a szolgáltatással, ám látni kell, hogy addig, amíg munkavállalói igény nem merül fel, a munkáltatók önmaguktól nem biztos, hogy lépnek, hiszen azért nekik is komoly előkészületeket kell tenniük.
A potenciális érintetti kör a 720 ezer lakáshitel-számlából a hitelét még fizető 500 ezer ügyfél lehet, amelyekből a méltányolható lakásmérettel nem bírók leszámítása után nagyjából 300 ezer szerződés lehet. Miután minden családtag külön-külön igényelheti a támogatást, ezért akár 600 ezer munkavállaló kérhetné és kaphatna ilyen támogatást – illetve az új hitelfelvevők is élhetnek ezzel a joggal már akár a hitelfelvételtől.
Ez tényleg teljes összegű támogatás
Kevés munkavállaló tudja, hogy más cafeteria-elemekkel szemben komoly előny, hogy a lakáshitel-törlesztési támogatás esetében nincs az összeg harmadát elvivő járulékterhelés, azaz a teljes 300 ezer forintos éves keret felhasználható a célra – ez azt jelenti, hogy havi 25 ezer forintos törlesztési támogatást kaphat minden dolgozó. (De még akkor is sokkal jobban jár, ha az ADLAK szolgáltatás költségeit a munkáltató áthárítja rá.)
A szükséges igazolások beszerzése a bank eddigi tapasztalatai szerint egy hónapot vesz igénybe a dolgozók esetében. Miután a jövő évi cafeteria-felosztásra december-januárban szokott sor kerülni, mostanság kell elkezdeni a felkészülést arra, hogy jövőre a választható körben legyen a lakáshitel-törlesztési támogatás.
A kisebbek lépései és a kockázatok
A kisebb cégeknél ugyanakkor dívik az is, hogy a munkáltató egy összegben kiutalja a teljes támogatási összeget. Az OTP néhány száz ilyen esetről tud – a magyarázat itt egyrészt a lehetővé tett adóoptimalizáció, másrészt ezen kisebb cégeknél jellemzően nincs cafeteria. Fontos látni, hogy ilyen esetekben a cégek futják annak kockázatát, hogy a dolgozó nem felel meg a feltételeknek. Ráadásul fontos tudni, hogy a NAV vélhetően komolyan figyeli majd, hogy az adómentes juttatás nem váltja-e ki a munkabért, illetve a jutalmat. Ugyanakkor a jövőbeli bérrendezés, illetve esetleg a teljesítmény növelése kapcsán felmerülő többletpénz-felosztásban szó lehet arról, hogy a lakáshitel-törlesztési támogatás keretében adják a munkáltatóknak ezeket a pénzeket.
Sokat dobhat az igénybevevők számának növelésére, ha a köztisztviselők esetében a lakáshitel-törlesztési támogatás bekerülne abba a taxatív felsorolásba, amely megszabja, hogy a hivatalok milyen szolgáltatást nyújthat dolgozóinak.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
