A december 21-i kamatdöntés legfontosabb kérdése, hogy 25 vagy 50 bázispontot vág az MNB, illetve hogy milyen magyarázatot ad a lépésre
A december 21-i kamatdöntés legfontosabb kérdése, hogy 25 vagy 50 bázispontot vág az MNB, illetve hogy milyen magyarázatot ad a lépésre.
Az MNB az elmúlt négy kamatdöntő gyűlésen konzekvensen 50 bázispontos ütemben haladt, amelyet a várakozásoknál is alacsonyabb inflációs számok, valamint a relatíve erős és hektikusabb kilengések nélkül mozgó forint tett lehetővé. Véleményünk szerint az eddigi útviszonyok között jól beállított "tempomatot" most elképzelhető, hogy kikapcsolja a nemzeti bank és lelassít 25 bázispontos sebességre, amivel a választásokig egészen 5,5%-os szintre viszi le az alapkamatot - olvasható az AXA közleményében.
Orosz Dániel, az AXA elemzője szerint az év végén a bázishatás miatt megugró infláció a jegybank számára a releváns időhorizonton továbbra sem gördítene akadályt a további kamatvágások útjába. Azonban a forint az euróval szemben december 15-18 között már egy látványosabb kísérletet tett arra, hogy a 280 fölötti tartományba lépjen, amire az elmúlt fél évben mindössze egyszer, és akkor is csak napon belül volt példa. Az egyéves magyar országkockázati felár is látványosabb mozgásokat produkált november vége óta – amikor az addigi nyugalmi állapotából hirtelen 158 bázispontig ugrott (ugyan ez az érték a közelében sincs az idén március elején látott 658 bázispontos mélypontnak).
Míg az MNB egyik szemét az inflációs kilátásokon tartja, a másik szemét a globális kockázatéhség változásait lekövető különböző indikátorokra szegezi: ilyen mutatónak tekinthető a CDS ráta (alacsony, de egyre volatilisebb), a forint árfolyama (hat hónapos mélypontot tesztel), a kötvényhozamok (enyhébb kereslet, megugró hozamok) és az S&P index (elakadva az éves csúcs közelében, év végi profitrealizálások).
Az év végéhez közeledve minden indikátor kézzel foghatóan egy egyre idegesebb piacról árulkodik. Ez a feszültség pedig nem csupán onnan ered, hogy egyelőre még teljes bizonytalanság övezi milyen stratégiai befektetéseket fognak eszközölni az alapkezelők, illetve az eddigi portfóliójukat mennyire variálják át jövőre. Akárhogy is döntenek azonban az intézményi befektetők, a középtávú kockázati tényezők így is egyre közelebb kerülnek a várakozások horizontján:
- a tavalyi gazdaságösztönző programok hatása kezd valamelyest lemerülni;
- a globális kamatemelési ciklust már két negyedéven belüli elkezdheti árazni a piac (amivel fokozottan nehéz lenne szembemenni és az MNB-nek és potenciálisan tovább csökkenteni az alapkamatot, ami veszélyesen összeszoríthatná a hazai állampapírok prémiumát);
- a hazai választások közeledtével fokozódhat a bizonytalanság;
- nem lehet még látni, hogy a szuverén országok kötvénykibocsátási dömpingje hogyan fog lebonyolódni.
A madártávlatból visszaereszkedve a december 21-i kamatdöntés legfontosabb kérdése azonban továbbra is az, hogy 25 vagy 50 bázispontot vág az MNB, illetve a döntést követő kommunikációjában milyen magyarázatot ad a lépésre. Amennyiben a jegybank a negyedszázalékos, óvatosabb monetáris lazítás mellett dönt ,félő, hogy a jelenlegi, illetve leendő kötvénytulajdonosok a lépést sárga jelzésként fogják értékelni és elkezdik kötvényportfóliójukat leépíteni, illetve további hozameséssel nem számolva, alacsonyabb érdeklődést fognak mutatni (a gyenge forint részben már ezt is tükrözheti). Mindezt pedig csak fokozhatja, hogy ha az eddig kiszámítható tempójú kamatvágási ciklus még az idén megtörik, ennek „üzenete” már a 2010. január 1-jétől érvényes befektetési stratégiájukban érvényesülhet a piacmozgató nagyobb alapoknak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Törvénymódosítást nyújtott be a kormány a Magyar Fejlesztési Bank működéséről, amely többek között az EU-s források kezelését, a kezességvállalást és az összeférhetetlenségi szabályokat is jelentősen átalakítaná.
Az előző hónap végéig 2556,6 milliárd forinttal emelkedve 63 096,4 milliárd forintra nőtt a központi költségvetés adóssága – közölte az Államadósságkezelő Központ Zrt. (ÁKK) szerdán az MTI-vel.
Az Európai Bizottság szerdán kiadta a konvergenciajelentését. Az elemzésben azt vizsgálja, hogy azok az uniós tagállamok, amelyeknek kötelező bevezetniük az eurót, de még nem tették meg, milyen messze vannak a feltételek teljesítésétől.
A pénzügyi világ működése az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A digitális megoldások megjelenése nem csupán a háttérfolyamatokat formálta át, hanem azt is, ahogyan kapcsolatba lépünk a bankokkal, biztosítókkal vagy befektetési szolgáltatókkal. A gyorsaság és a pontosság ma már alapvető elvárás, miközben a biztonsági követelmények is folyamatosan szigorodnak.
Csaknem öt év után megszűnhet a több százezer lakáshiteles törlesztőrészletének meredek emelkedését megakadályozó kamatstop. A BiztosDöntés.hu kiszámolta, milyen havi többletkiadás jelent ez egy átlagos adós számára szeptember 30-át követően.
Bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya egy év alatt, ami a BiztosDöntés.hu elemzése szerint nagyrészt az Otthon Start megjelenése óta eltelt időszak piaci szárnyalásával magyarázható.
Kínában nettó 520 milliárd jüannal (1 jüan=44,98 forint) nőtt a bankok által nyújtott jüanban jegyzett hitelállomány májusban, miután egy hónappal korábban 10 milliárd jüan csökkenést jegyeztek föl.
Egy ellenszavazat mellett döntöttek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai az április 28-i ülésen az alapkamat tartásáról – olvasható az MNB honlapján szerdán közzétett jegyzőkönyvben.
.jpg)
A december 21-i kamatdöntés legfontosabb kérdése, hogy 25 vagy 50 bázispontot vág az MNB, illetve hogy milyen magyarázatot ad a lépésre .jpg)
.jpg)
Durva áremelés. 
