A múlt héten a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa elfogadta a devizahiteles-elszámoláshoz kapcsolódó negyedik rendeletét, amely az ügyfelek tájékoztatásának módjáról szól – mondta Bethlendi András, a jegybank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója, a jegybank tájékoztatóján. A jegybank adatai szerint a Kúria döntése és az elszámolási törvény által tisztességtelennek ítélt árfolyamrés átlagos mértéke a válság előtt 1,25, a válságot követően 1,7 százalék volt, míg a tisztességtelennek minősített kamatemelések mértéke átlagosan 2 százalék volt.
Túlzott általánosítás
A jegybank ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az elszámolás után az ügyfelek eltérő mértékű tőke- és törlesztőrészlet-csökkenéssel számolhatnak, így a korábbi általánosító kijelentések, melyek szerint a tőketartozások általánosan 20, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkenhetnek megtévesztőek lehetnek. Az MNB egy meglehetősen bonyolult táblázatban foglalta össze a különböző érintett fogyasztói köröket és a teendőiket – ezt a később a Privátbankár.hu is bemutatja majd.
Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi igazgatója szerint a most elfogadott rendelet célja az, hogy minden hitelintézet azonos formai és tartalmi követelmények mellett tájékoztassa az ügyfeleket. A pénzintézetek számára a rendelet számottevő tájékoztatási kötelezettséget ír elő mind írásosan, mind a honlapokon történő tájékoztatásra. Miután a folyamat rendkívül bonyolult és időben elhúzódó, ezért a jegybank időről-időre az épp aktuális feladatokról kimerítő külön tájékoztatást tud adni.
A tájékoztatón elhangzott, hogy az elszámolási törvénnyel nem érintett hitelek esetében – a 2010. november 21. után folyósított forint és valódi devizahitelek esetében – az MNB jelenleg vizsgálja, hogy ott történtek-e tisztességtelen kamatemelések. Bethlendi András szerint ezekben az esetekben a most zajló devizahiteles perek analógiájára a jegybank közérdekű keresetek indítását tervezi – ezekből sok lesz – mondta az ügyvezető igazgató.
Egy példán keresztül
A jegybank mintatájékoztatója szerint egy 2007. június elsején 20 évre felvett 37 000 svájci frankos hitel esetében az induló 5,71 százalékos kamatozású hitel esetében az induló törlesztőrészlet 39 678 forintról – a fenti átlagos árfolyamréssel és 2,1 százalékos kamatemeléssel számolva – mára 78 390 forintra nőtt. Ebből az elszámolást követően 6 379 svájci frank kirovása vált tisztességtelenné, amelyet követően a fennálló tőketartozás 28 665 frankról 22 286 frankra csökken.
Mindez a forintosítás után 52 101 forintos törlesztőrészletet jelent majd, az induló kamat 5,25 százalék lesz, s ennek mértéke csak a referenciakamat (Bubor) változásával kapcsolatosan mozoghat, a többi kamatelem ugyanis a forintosítási törvény értelmében a hátralévő futamidő függvényében 4 évig nem módosítható. A Bubor-szinthez a bankok 3 havonta igazíthatják hozzá a kamatokat. A mintatájékoztató a hitelét eddig rendesen fizető ügyfelekre vonatkozik. Kérdésre válaszolva Bethlendi András elmondta, azok esetében, akik tartozást halmoztak fel az eddigi futamidő alatt, a tőketartozás az elszámolás után nem, vagy nem olyan mértékben csökken, hiszen először a lejárt tartozást „fizetik ki” a tisztességtelenül felszámított pénzekből.
A bankok mind az elszámolást, mind a forintosítást (bizonyos, a törvényben megjelölt kivételekkel - pl. azok esetében, akik kérhetik, hogy ne forintosítsák hiteleiket, illetve pl. a végtörlesztők esetében) „automatikusan” végzik, így a megoldás ellen tiltakozók esetében is végrehajtják törvényi kötelezettségüket – mondta Bethlendi András
Ezt ígérte a kormány a Brüsszelhez elküldött Konvergencia Programban. 
