2020-hoz képest a társaságok száma 0,4 százalékkal csökkent, míg a befektetett összeg 5 százalékkal nőtt, ami az átlagos befektetési összeg kismértékű emelkedését eredményezte, megközelítve az egymillió eurót (937 ezer euró) - közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) az MTI-vel A HVCA jelentése szerint tavaly a befektetők 41 hazai cégből szálltak ki.
Hasonlóan az előző évhez, a legtöbb befektetést magvető fázisban hajtották végre; 131-et a 248-ból. Start-up fázisban 69-et rögzítettek. A befektetett összegek aránya kiegyensúlyozott képet mutatott: 26 százalékát start-upok, 15 százalékát magvető, 29 százalékát növekvő fázisú és 16 százalékát késői fázisú vállalatok kapták.
A kockázati- és magántőkebefektetések által legjobban kedvelt két ágazat 2021-ben a fogyasztási cikkeket előállító és szolgáltató, valamint az információtechnológia és kommunikáció (ICT) szektor volt. E két területen működő vállalkozásokhoz került a cégek székhelye szerint a befektetett tőke 64 százaléka, illetve e két ágazatból került ki a forráshoz jutó cégek 58 százaléka.
A legnagyobb méretű egyedi tranzakciókra Magyarországon az energetika, illetve a vegyipar területén került sor; előbbinél 1,8 utóbbinál 1,5 millió eurót ért el a befektetések átlagos értéke.
A hazai és külföldi befektetők 2021-ben 41 magyarországi cégből szálltak ki, a kiszállások befektetéskori értéke 40 millió eurót ért el. A magyarországi cégek esetében a leggyakrabban választott kiszállási mód, amire 2021-ben 19 cég esetében került sor, a menedzsment általi kivásárlás volt. A második leggyakoribb módja a kiszállásnak a sikertelen befektetés nyomán történő könyvleírás volt, erre 10 cég esetében került sor. Hat olyan tranzakcióra került sor, ahol a vevő szakmai befektető volt. Befektetéskori értéken számolva ez utóbbi ügyletek tették ki a tranzakciók negyedét.
A magyarországi alapkezelők 2021-ben létrehozott alapjaikba összesen 466 millió euró értékű új forrást gyűjtöttek, ami jelentősen meghaladta a 2020-ban gyűjtött 156 millió eurót. A tőke 99 százaléka a kelet-közép-európai régióbeli, illetve hazai intézményi megtakarítóktól került az itteni alapokba, ami lényegesen magasabb, mint a régió más országaiban. 2021-ben az előző évhez képest sokkal kevesebb állami forrás érkezett a magyarországi alapokba, ugyanakkor az alapítványok, a nagyvállalatok, valamint a bankszektor sokkal meghatározóbb szerepet játszott a forrásgyűjtésben - derül ki a HVCA összesítéséből.
(MTI)
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
