A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) honlapján közzétette a devizahiteles perekben a magyar államot képviselő ügyvédi irodákkal kötött szerződéseinek adatait - erről a napi.hu számol be friss cikkében. Ezekből kiderül, hogy 2014. augusztus 7-én öt irodával: a CHSH Dezső és Társai, a Kovács, Barborják és Társai, a Dr. Rátky és Társa, a Réti, Antall és Társa, valamint az SBKG ügyvédi irodákkal kötöttek bruttó 889 millió forint értékben határozatlan idejű megállapodást.
Ezen kívül bruttó 49,6 millió forintért szerződtek a Jurasits Ügyvédi Irodával, amelynek az a feladata, hogy koordinálja az államot képviselő ügyvédeket a "Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvénnyel" kapcsolatban induló perekben, hogy azok egységes jogi álláspont alapján lépjenek fel - írja a napi.hu.
|
Kicsit elszámolta magát a tárca Cikkünk korábbi változatában bruttó 2 milliárd 311 millió forint megbízási díj szerepelt az öt iroda esetében. A cikk megjelenése után, vasárnap az NFM azt közölte a Privátbankárral, hogy a tárca honlapjára téves adat került fel a perbeli képviseletet ellátó ügyvédi irodák megbízási díjának keretösszegéről. Mint írták, az állam képviseletében eljáró irodák legfeljebb 700 millió forint + áfa, azaz 889 millió forintos keretösszeg erejéig részesülhetnek megbízási díjban. "A szerződés egy adott perben maximálisan elszámolható munkaórákat szabályozza, melyek teljesítését természetesen tételesen igazolni kell. A tényleges, kifizetendő díj tehát a megindult perek és az azokban igazolt munkaórák száma szerint alakul" - jegyezte meg az NFM. Eszerint az öt ügyvédi iroda mégsem bruttó 2 milliárd 311 millió forintért dolgozik az államnak, hanem csak 889 millió forintért - derül ki a korrigált adatokból. |
Egyszer itt, egyszer ott
A HVG augusztusban írt arról, hogy az öt irodából álló konzorciummal 38 ezer forintos óradíjért, míg a irodákat, illetve ügyvédeket koordináló Jurasits Ügyvédi Irodával 50 ezer forintos óradíjért szerződtek. Összesen akár 150 ügyvéd is közreműködhet a perekben.
A Magyar Nemzet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam által megbízott irodák korábban éppen a pénzintézeteket képviselték az adósokkal szemben - írja a napi.hu.
Ez volt a hét a bíróságon
A héten 19 per elsőfokú tárgyalásával folytatódtak a devizahiteles perek a Fővárosi Törvényszéken, amely az ügyek többségében - beleértve a nagyobb bankok közül az Erste, a K&H, az MKB, és a Raiffeisen keresetét, szeptember elejére halasztotta a döntéshozatalt.
Miről kell dönteniük a bíráknak?
Az augusztus 22-én kezdődött perekben arról kell döntenie a törvényszéknek, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
Az augusztus 25-i határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fővárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban - mondta Póta Péter, a törvényszék szóvivője az MTI érdeklődésére hétfőn. Hozzátette, hogy 24 keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.
Akiket elutasítottak
A bíróság különböző formai okokból elutasította például az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteinek befogadását, a pénzintézetek ezeket módosított formában ismét be fogják nyújtani - közölte az OTP az MTI megkeresésére kedden. Csányi Sándor, OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerdán az InfoRádiónak azt mondta, hogy a bank szerződései mindig megfeleltek az akkori törvényi előírásoknak, de nyilván nem feleltek meg annak a döntésnek, amit a Kúria utólag hozott. Úgy fogalmazott, nem látja túl biztatónak a helyzetet.
Az Alkotmánybíróság kimarad
A perek során több pénzintézet - például a K&H, az MKB, az AXA Bank vagy a Raiffeisen - volt azon az állásponton, hogy az érintett szerződéses feltételek tisztességtelenségét kimondó törvény számos ponton alkotmányellenes, ezért arra kérte a törvényszéket, forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. Ezeket az indítványokat a törvényszék kivétel nélkül elutasította.
A K&H perében - amelyben szeptember 9-re halasztották a döntés - a pénzintézet jogi képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényt, hanem a 2004 és 2014 közötti, mindenkori jogszabályi környezetet is vizsgálni kell a szerződések érvénytelenségének elbírálásakor, figyelemmel arra is, hogy ezek a jogszabályok többször is jelentősen változtak. Ez az érvelés több pénzintézet keresetében visszaköszönt.
Több ügyet halasztottak
Az MKB hétfői perében szintén szeptember 9-re halasztották az ítéletet. A bank keresete szerint a korábbi pénzügyi felügyelet 2010-ben és 2 évvel későbbi vizsgálatában sem kifogásolta az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó banki feltételeket, azt a határozatok is bizonyítják, hogy minden jogszabályi előírásnak megfeleltek. Az alperes magyar állam képviselői ugyanakkor kifejtették: a bank összesen 118 - egyoldalú költség, díj, vagy kamatemelést lehetővé tevő - szerződési kikötést terjesztett a bíróság elé, ami önmagában annak az elismerése, hogy széttagolt, az ésszerűség és átláthatóság elvét sértő a kikötésrendszer. Hozzátette: egy szerződés esetében ezeket a hitelfelvevőnek több különböző helyről kellett előkeresnie az áttekintéshez.
Az Erste Bank kontra magyar állam perben a bank úgy érvelt, hogy szerződései tisztességesek voltak, a szerződéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése, hiszen nagyon hosszú időtartamú hitelekről volt szó. A magyar állam jogi képviselői mindezt vitatták, és a kereset elutasítását kérték. Ebben az ügyben szeptember 10-én dönt a törvényszék.
A Raiffeisen-perben szintén szeptember 10-én lesz elsőfokú ítélet. Ebben a perben a Raiffeisen ügyvédei tételesen - évekre lebontva - igyekeztek bizonyítani, hogy a pénzintézet által kötött korabeli deviza hitelszerződések mindenben megfeleltek az akkor érvényes törvényeknek, jogi előírásoknak. A magyar állam jogi képviselője szerint ugyanakkor furcsa véletlen összefüggés, hogy miért abban az időszakban változtak a szerződések feltételei, amikor a Raiffeisen csoport nemzetközi kockázati megítélése, besorolása változott, romlott.
A hét leghosszabb, mintegy 11 órán át tartó tárgyalása az AXA Bank Europe kontra magyar állam perben volt; itt a törvényszék elutasította a banki keresetet.
A Fővárosi Törvényszék ezen kívül a héten a Milton Hitelezési Zrt., valamint az Alba Takarékszövetkezet keresetét utasította el, míg a többi ügyben halasztotta a döntést. Ennek megfelelően az EvoBank ügyében szeptember 2-án, az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében szeptember 5-én, a TakarékBankéban szeptember 9-én születhet döntés, míg a Sopron Bank, a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt., az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt., és a Raiffeisen Lízing Zrt. keresetéről szeptember 10-én dönt elsőfokon a bíróság.
Szeptember 11-én születhet döntés az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen benyújtott keresetéről, és 12-én a CIB Ingatlanlízing, valamint a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam ügyben.
További előrelépés helyett. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
