A Privátbankár.hu Pénzügyi Innováció 2015 konferenciájának panelbeszélgetésén Garamhegyi Ábel, a Cellum vezérhelyettesének moderálása mellett fejtették ki véleményüket a szakértők.
Ki indítja el az innovációt?
Braun Péter, az OTP igazgatósági tagja szerint szerint az innovációt is a profit mozgatja: az a piaci szereplő fog újdonságot kitalálni, aki bevételnövekedést remél elérni általa. Bíró Tamás, a Barion Payment társalapítója szerint a helyzet kettős: a kis szereplők tele vannak új ötlettel, de nincs meg a szükséges tőkéjük, a nagy szereplőknek van tőkéjük, de nehezebben állnak elő az újdonságokkal – vajon miért nem a Canon találta ki a GoPro-kamerákat? – tette fel a kérdést a szakértő.
Bartha Lajos, az MNB pénzforgalomért és értékpapír-elszámolásért felelős igazgatója szerint a fejlesztéseknek nem minden esetben kell a profitról szólniuk, a felhasználók szokásait, igényeit is vizsgálni kell. Idézett egy nemzeti banki tanulmányt is, amely szerint a legbiztonságosabb fizetési formának a válaszadók a sárga csekket nevezték… az összes pénzforgalom 80 százaléka pedig készpénzben zajlik.
Dr. Vígh Gyula, a GIRO Zrt. vezérhelyettese elmondta: a magyarországi készpénzhasználat aránya jóval magasabb az optimálisnál. Kell, hogy az ügyfél ismerje és bízzon az alternatív termékekben, ehhez edukáció kell. Másrészt szükség lehet arra, hogy a rengetegféle szolgáltatás között az átlagos felhasználó el tudjon igazodni.
Ezzel együtt a szakértők között nem volt egyetértés abban, hogy van-e, és ha igen, mekkora lemaradása Magyarországnak a pénzügyi innovációk terén.
Prágay István, az NGM főosztályvezető helyettese szerint az innováció sikere az eredményességtől függ, de az is kérdés, hogy hányan indulnak el a versenyben. A szabályozás lehetővé teszi a versenyt, de közben biztonságot is teremtenie kell.
Kinek éri meg?
Braun Péter a pénzügyi kultúra fejlesztésének szerepét is kiemelte. Régen még tanították, hogy kell kitölteni egy csekket, ma már nem – ha az emberek jobban értenének a pénzhez, nőne az elektronikus tranzakciók száma, bővülne a piac, ami elősegítené a fejlesztéseket is. Bartha Lajos erre a felvetésre jelezte: a jegybank a banki bírságokból befolyó bevételek jó részét fordítja ilyen célokra, és szeretnék elérni azt is, hogy a pénzügyi ismeretek bekerüljenek a nemzeti alaptantervbe. (A témában hamarosan konferenciát rendez a Privátbankár.hu – itt olvashat a Pénzügyi Tudatosság Fórum 2015-ről >>)
Foltányi Tamás szakértő a fejlesztések megtérülésének fontosságáról beszélt: ez nem mindig csak a tranzakciószámokon és a bevételeken múlik, ennél sokkal összetettebb dolog. A magyar piacon nehéz világmegváltó újításokat kifejleszteni és bevezetni, de nem mondhatnak le a kísérletezésről, a fejlesztésről a szereplők.
Bíró Tamás szerint ideje alternatív üzleti modelleket keresni, mert az emberek nem akarnak többé fizetni a fizetésért. Ezek kifejlesztésében, a környezet kialakításában a szabályozóval jól lehet együttműködni a szakember szerint. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ingyenes szolgáltatásokkal is hatalmas profitot lehet elérni, példaként a Facebookot említette.
Kell-e félteni az adatainkat?
Az okostelefonok, közösségi platformok mellett az innovatív, személyre szóló pénzügyi szolgáltatások is felvetik az adataink kezelésének kérdését. Biztos, hogy nem él vissza az adatkezelő azzal, mikor mit nézünk, merre járunk, mit kedvelünk? A szakértők között van, akit a „hideg kiráz” amiatt, hogy olyan profilt állít össze róla a telefonja, amelynek elemeiről még ő maga sem tud.
Bíró Tamás viszont felhívta a figyelmet: nem birtokolják, kezelik, hanem csak használják az adatokat a cégek, amikor személyre szabott szolgáltatást ajánl: azt nem tudja megállapítani, hogy egy adott felhasználó éppen hol tartózkodik, de megcélozhat hirdetéssel, szolgáltatással egy adott területen tartózkodó felhasználót. Így válik lehetővé, hogy automatikusan a megfelelő zónában induljon el a mobilparkolás, hogy a kávézóban rögtön tudják, hogyan isszuk a kávét.
A vártnál rosszabb lett egy amerikai gazdasági szám.
