Az ítélőtábla a felperes bank fellebbezését megalapozatlannak tartotta, míg az alperes magyar állam az ítélet indoklására vonatkozó fellebbezésének részben helyt adott, ugyanis a bíróság szerint a Fővárosi Törvényszék bizonyos, a per tárgyát képező általános szerződési feltételeket nem vizsgált, így az ítélet hiányos.
A határozat szóbeli ismertetésében a bíró elmondta: az elsőfokú bíróság értelmezése helytálló, a pénzintézet egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződéses kikötései nem felelnek meg az átláthatóság elvének, ezért tisztességtelenek és érvénytelenek.
Egy döntés, egy halasztás
Ma két pénzintézet perét tárgyalta az Ítélőtábla. Az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. perében viszont október 29-re halasztották az ítélethirdetést. A perben a pénzintézet a devizahitelekkel kapcsolatos általános szerződési feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni.
A Fővárosi Törvényszék első fokon nem jogerősen elutasította a pénzintézet keresetét a szeptember 23-án kihirdetett határozatában. Az ítélet ellen az Argenta fellebbezett.
A felperes pénzügyi intézmény fellebbezésében alkotmánybírósági (Ab) eljárás kezdeményezését kérte, mivel álláspontja szerint a nyáron elfogadott devizahiteles törvény több helyen sérti az alaptörvényt. Kiemelte: az első fokú ítélet indoklása hiányos, felülbírálatra alkalmatlan, mivel a törvényszék nem vizsgálta a felperes által felvetett alkotmányossági kifogások többségét.
A felperes szerint annak megítélése, hogy a törvény rendelkezései alaptörvénybe ütköznek-e, a rendes bíróság által nem megítélhető kérdés, az kizárólag az Ab-ra tartozik. Amennyiben egy kérdéses jogszabály esetén a bíróság nem él a fenti jogával felmerülhet, hogy túllépett hatáskörén - mutatott rá a pénzintézet fellebbezésében.
Ekkora hiánnyal tervezik a 2027-es költségvetést. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
