Rekordalacsony mértéken, 5,75 százalékon ketyeg a következő szemeszterben a Diákhitel1 kamata, a rendszert üzemeltető Diákhitel Központ (DK) ugyanakkor sokkal biztonságosabb környezetben működhet - derül ki a DK által a Privátbankár.hu rendelkezésre bocsátott adatsorból.

Januárban magán spórolt a DK

Az új tanévre a szabadfelhasználású hitelként hirdetett Diákhitel1 kamata 75 bázisponttal csökkent, bár a korábbi, januártól érvényes 6,5 százalékos mérték is csúcsnak számított. Ahhoz ugyanakkor a DK-nak saját magán kellett spórolnia. A diákhitel kamatszintjét leginkább meghatározó, a DK által különböző formában (hitel, kötvény) megszerzett refinanszírozás forrásköltsége ugyanis a januárt megelőz félév során csak 70 bázisponttal, 4,93 százalékról, 4,53 százalékra süllyedt.

Miután a szabályok értelmében a diákhitel rendszerének kockázatait tanévenként egyszer méri fel független aktuárius, így idén januárban nem volt mód az elmúlt évekhez képest igen magas szinten, 1,67 százalékon meghúzott kockázati prémium csökkentésére. Ennek nyomán ugyanakkor - és persze némiképp a folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamat nyomására - a DK úgy tudta meglépni a 100 bázispontos kamatcsökkentést, hogy a rendszer működési prémiumát 90 bázispontról rekordalacsony, 60 bázispontra húzta le.

Alacsony kamat - csökkenő kockázati költségek

A mostani tanév előtt sokkal szélesebb volt a DK tárháza. Egyrészt a refinanszírozás forrásköltsége tovább csökkent: a DK az idei első félév során átlagosan 3,54 százalékponton tudta a rendszert finanszírozni. Másrészt a kockázati prémium mértékében is kedvező változás állt be: a szakértői számítások szerint a korábbi 1,67 százaléknál 25 bázisponttal alacsonyabb érték is elegendő, hogy a hitelezés kockázataira fedezetet teremtsen. A kisebb kockázat vélhetően összefügg az alacsonyabb kamatokkal - a diákhitelt 2011-ben még 8,5 százalékos éves kamaton lehetett igénybe venni.

A fenti két hatás nyomán lehetősége nyílt a DK-nak arra, hogy a korábbiaknál jelentősebb 79 bázispontos működési prémiumot érvényesítsen a kamatszintben (ez az elmúlt évek adataihoz képest átlagosnak mondható), úgy, hogy az ügyfelek, a diákhitel-felvevők közben az újabb 0,75 százalékpontos kamatcsökkentésnek örülhessenek.

Diákhitel2: több állami forrás a működésre

Kacifántosabb a helyzet a Diákhitel2 esetében. Mint ismert, a konstrukciót csak a fizetős felsőoktatásban tanulók vehetik igénybe az önköltséges képzés árának megelőlegezésére. A kormányzat ugyanakkor kamattámogatással segíti a hitelfevevőket, akiknek a Diákhite2 így mindig is évi 2 százalékos kamaton ketyeg.

A forrásköltségek csökkenése miatt a költségvetés finanszírozási kamatterhe a 2012-es induláshoz képest 200 bázisponttal 5 százalékra apadt, hiszen az indulás 9 százalékos kimutatott kamatszintje mára 7 százalékra csökkent.

Ugyanakkor az adatok azt bizonyítják, hogy a korábbinál arányaiban nagyobb költségvetési forrás finanszírozza a DK tevékenységét a Diákhitel2 esetében. Az átlagos forrásköltség ugyanis az indulás 5,83 százalékáról, mint láttuk a legutóbbi mérés idejére 3,54 százalékra apadt. Mindez azt jelenti, hogy kockázati prémiumra és működési költségekre a komoly kamatcsökkentés ellenére is több marad a DK-nak, mint az indulás évében: az akkori 317 bázispont helyett a következő szemeszterben e két célra 346 bázispontot fordíthat a központ.

A "fiatal" Diákhitel2 esetében a Diákhitel1-hez képest számottevően magasabb hitelösszegek ellenére (és persze a biztos kamattámogatás révén) a kockázati költség csak 4 bázisponttal, 1,28 bázisponttal emelkedik majd a következő 6 hónap során. Ugyanakkor az indulás Diákhitel1-hez hasonló mértékű, 1,6 százalékos működési prémiumához képest az állam által támogatott Diákhitel2 konstrukcióban jelenleg a "normál" konstrukciónál 2,75-ször magasabb, 2,18 százalékos a működési költségekre megképzett tartalék.

Bár az igazsághoz tartozik, hogy a működési prémium az egy évvel ezelőtti szinthez képest 40 bázisponttal már szűkült, ám jól látszik, hogy a rendszerben itt van még tartalék, ha a forrásköltségek a továbbiakban már nem tudnak csökkenni, s mégis cél lesz/lehet majd, hogy az állami refinanszírozás is olcsóbbá váljon.