A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán a lakossági devizaalapú jelzáloghitelekről indított cikksorozatot, amellyel célja, hogy megismertesse a közvéleményt "a devizahitelek - mind gazdasági, mind szociális szempontból kiemelt jelentőségű - problematikájával kapcsolatban a főbb tényekkel, összefüggésekkel" - olvasható a jegybank honlapján szerdán közzétett közleményben.
Az első cikkben Balog Ádám, az MNB alelnöke és Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója kifejti: a devizahitelezés a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája mind szociális, mind konjunkturális, mind pedig pénzügyi stabilitási szempontból.
A devizaalapú jelzáloghitelek megoszlása (2013. június)
A válság előtti optimista hangulatban a devizahitel egy látszólag olcsó lehetőség volt arra, hogy - a cikk megfogalmazása szerint - a remélt jövedelemfelzárkózás várt gyümölcseit egy háztartás hamarabb élvezhesse. A devizahitel kockázatait a forint stabil árfolyama viszont teljesen elfedte - hívja fel a figyelmet a cikkben a két szakértő.
A cikk szerint a törlesztőrészletek akkor váltak elviselhetetlen teherré a háztartásoknak, amikor egyoldalúan emelték a bankok a kamatokat és a díjakat. Az elemzés szerint átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a törlesztőrészletek. Ugyanakkor a svájci frank kamata csökkent, aminek a hatására csökkenni kellett volna a hazai kamatoknak is. A bankok - a cikk írói szerint - erőfölénybe kerültek.
Mindeközben - érvel Balogh Ádám és Nagy Márton - egy 2007-ben felvett 7 milliós hitelnek a tőketartozása 19 százalékkal kellett volna, hogy csökkenjen, ehelyett csaknem 30 százalékkal nőtt, az eredeti hitelösszeghez képest. A devizaalapú jelzáloghitel adósok problémájának kezelése sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladat - írja a két vezető. A teljes cikket az MNB honlapján lehet elolvasni.
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
