6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A takarékszövetkezeti integrációs szervezet szavatolótőkeként mutatja be a 136 milliárd forintos állami tőkejuttatást, ám az arról határozó törvény szerint sokkal szélesebb körben költhető el a pénz.

Az OTP elnökének állításaival ellentétben az állami tulajdonban lévő Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) egyetlen fillér hozamot sem fizetett ki tagjai számára a neki juttatott 136 milliárdos összeg után, és ilyen a 2015-ös üzleti tervében sem szerepel – cáfolta néhány héttel ezelőtt Csányi Sándor állításait sajtóközleményben az SZHISZ. A Privátbankár.hu ugyanakkor kíváncsi volt a 136 milliárd forint sorsára, amellyel az állam 2013-ban megtámogatta az új integrációt.

Szavatolótőke vagy szabad vagyon?

Pulay Kristóf, az SZHISZ szóvivője szerint a Magyar Állam a takarékszövetkezeti garanciaközösség biztonságos működése és az uniós jogszabályok által előírt tőketartási követelményeknek való megfelelés érdekében bocsátott 136 milliárd forintot az SZHISZ rendelkezésére. A bázeli irányelvek (CRR/CRD IV.) a korábbinál lényegesen szigorúbb tőketartási szabályokat írtak elő a hitelintézetek számára, amelyek elsősorban a kis méretű, alacsony tőkeellátottsággal bíró takarékszövetkezeteket érintették volna kedvezőtlenül. Ezért jött az ötlet, hogy – a jogszabályi lehetőséget kihasználva - garanciaközösségben működő pénzintézetek egységes felügyelet alatt és - elsősorban - közös tőkemegfelelés mellett feleljenek meg a szigorúbb uniós feltételrendszernek.

Az összeg nem támogatásként került a takarékszövetkezeti szektorba – hangsúlyozta a szóvivő -, hanem szavatoló tőkeként. Az összeget nem a takarékszövetkezetek, nem a Takarékbank Zrt. kapta, hanem az integráció intézményvédelmét ellátó szervezetbe, a tartósan állami tulajdonban maradó SZHISZ-be került, és ott is marad – ezért, ha valóban fel lehetne venni a hozamot, azt az SZHISZ vagyonának 99,75 százalékát birtokló Magyar Fejlesztési Bank kapná.

Az Integrációs Szervezet vagyona – a 136 milliárd forintos állami hozzájárulással – a jogszabályban biztosított közös tőkemegfelelési lehetőséget kihasználva, elsősorban arra szolgál, hogy a tagintézmények szintjén meglévő egyedi tőkekülönbségeket kiegyenlítse annak érdekében, hogy a takarékszövetkezeteknek ne egyedi alapon kelljen megfelelniük a törvényi előírásoknak. Ennek kapcsán ez a tőke továbbra is szavatoló tőkeként szolgál a takarékszövetkezeti garanciaközösség biztonságos működtetéséhez – mondta a szóvivő.

Ezzel a vélekedéssel nehéz lenne vitatkozni, ha a szövetkezeti hitelintézetek integrációs alapjáról szóló 2013. évi CLVI. Törvény nem adna sokkal-sokkal szélesebb felhasználói jogot az Alap kedvezményezettjének, az SZHISZ-nek. Eszerint ugyanis a vagyont

- az SZHISZ törvényben meghatározott alaptevékenységének megfelelő vagy ahhoz közvetlenül kötődő feladatok ellátása,

- az SZHISZ működési költségeinek finanszírozására,

- az új integráció céljainak előmozdítására szervezett oktatásra, képzésre és továbbképzésre, valamint

- a törvényben meghatározott integrációs modell gyakorlati megvalósításával és fejlesztésével kapcsolatos célokra fordítható az állami juttatás.

Ennek fényében tehát a 136 milliárd forint nem szavatolótőkeként, hanem – különösen az utolsó két pontban megfogalmazott célok kapcsán – sokkal kevésbé kötött módon került az integrációhoz – még akkor is, ha szavatolótőkeként is figyelembe vehető. .

Bizalomépítő-e a takarékcsődök sora?

A fenti lehetőségek kapcsán ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy vajon az állami támogatást nem lehetett-e volna az integráció rendbeszedésének – legalább részleges – költségviselőjeként megjeleníteni, hiszen a támogatás célja épp a szektor megerősítése, a takarékszövetkezeti rendszerbe vetett bizalom erősítése volt – ezt pedig a folyamatos takarékszövetkezeti csődök aligha alapozták meg. Főleg úgy, hogy az érintett 4 takarékcsődből 3 esetben már az integrációhoz csatlakozott takarék (Orgovány, ALBA, Alföld) csődölt be.

A Privátbankár.hu kérdésére, hogy a takarékok helyzetének feltérképezésére szóló – a hírek szerint a Deloitte-tól rendelt – átvilágításokat ki fizette, az SZHISZ jelezte, hogy a szövetkezeti hitelintézetek átvizsgálása az integrációs törvény rendelkezése alapján a szektor központi bankjának, a Takarékbanknak volt feladata. Pulay Kristóf szerint az érintett takarékok kizárása nem "fájt" az integrációnak, mivel az integrációból kizárt takarékok betéteseinek kártalanítása minden esetben a hatályos törvények előírásai szerint történt. Márpedig a szövetkezeti hitelintézetek ugyanolyan tagjai és befizetői az Országos Betétbiztosítási Alapnak, mint bármely más pénzintézet, ezért az ő betéteseiket is megillette az OBA kártalanítása. A betétbiztosítási alap feltöltése pedig - piaci méretükkel arányosan - ugyanúgy sújtja a takarékszövetkezeteket, mint a piac többi szereplőjét.

Az érintett takarékok kizárására az új integráció létrehozása, a Garanciaközösség megalakulása előtti átmeneti időszakban történt. Az érintett takarékoknál feltárt súlyos szabálytalanságok nem az új integrációs törvény „termékei”, azok a korábbi évtizedekben felgyűlt problémák, mulasztások és hiányosságok következményei. Pulay szerint fel sem merült, hogy az SZHISZ a rendelkezésére bocsátott állami hozzájárulást olyan,  piackonform eszközökkel menthetetlen pénzintézetek feltőkésítésére, mesterséges életben tartására fordítsa, amelyek súlyos szabálytalanságokat követtek el.

Ezzel a megállapítással is nehéz lenne vitatkozni, ha közben az új integráció nem vonta volna el a korábbi intézményvédelmi alapok vagyonát, amely épp a most decemberben felálló garanciaközösség mintájára igyekezett – meglehet tökéletlenül – védeni a a rendszerbe vetett bizalmat. Korábbi – azóta sem cáfolt – információink szerint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ)  - ide tartozott az ALBA és az Orgovány - intézményvédelmi alapja, az OTIVA 17 milliárdos vagyonnak bírt a beolvadáskor. Ez nem lett volna elegendő a kizárt takarékok betéteseinek kártalanítására, ám számottevően csökkentette volna a bankszektorra nehezedő terheket – s ekkor még a 136 milliárd forintról nem is beszéltünk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Babaváró támogatás: véget ért egy korszak
Herman Bernadett | 2025. június 3. 16:40
  Áprilisban is pörgött a hitelpiac, vitték a személyi hitelt, a lakáshitelt, és a munkáshitel is jól fogyott. Az híres 5 százalékos THM-ű lakáshitelből viszont nem sokat folyósíthattak a bankok.
Pénzügyi szektor Varga Mihály bejelentette: így csap oda a jegybank a csalóknak
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 10:58
Kemény intézkedések jönnek.
Pénzügyi szektor Kamatstop-háború: keményen üzent a Nemzetgazdasági Minisztérium
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 08:56
Profitéhséget emlegetnek.
Pénzügyi szektor Börtönbe kell vonulnia Töröcskei Istvánnak
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 14:59
A Széchenyi István Hitelszövetkezet korábbi elnökét félmilliárdos kárt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek. A korábbi ügyvezető is letöltendőt kapott, öt vádlottat felfüggesztettre ítéltek.
Pénzügyi szektor Nekimentek a bankok a kamatstopnak – megdöbbentő bejelentés érkezett
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 16:47
Alaptörvény-ellenesnek nyilváníttatnák az intézkedést.
Pénzügyi szektor Egy átlagos magyar lakáshitel 5,7 millióval többe kerül, mint a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 09:44
Van rá magyarázat.
Pénzügyi szektor Friss tanulmány bizonyítja: Magyarországon csak a leggazdagabbak vagyona növekszik
Herman Bernadett | 2025. május 26. 10:15
Az elmúlt két évtizedben a magyarországi háztartások felső 10 százaléka, különösen a legfelső 1 százalék vagyonos réteg volt az, amelyik kiemelkedő ütemben növelte vagyonát, miközben a lakosság túlnyomó többsége ugyanolyan szegény maradt, mint korábban – írja a Blochamps Capital. 
Pénzügyi szektor Szeretne ingyenes bankszámlát? Most erre is van mód
Privátbankár.hu | 2025. május 26. 08:52
Több bank sem kér havi díjat, bizonyos feltételek megléte esetén.
Pénzügyi szektor Újabb taggal bővült a történelmi összefogás a biztosítási szakmában
Privátbankár.hu | 2025. május 20. 15:44
A magyar biztosítási piac egyik meghatározó szereplője, az UNIQA Biztosító is stratégiai megállapodást kötött a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségével (MBTSZ), tovább erősítve a szakma jövőjét formáló, példátlan összefogást.
Pénzügyi szektor Sokat hitelezett és jó sok adót fizetett a K&H
Herman Bernadett | 2025. május 20. 11:33
Megjöttek a K&H csoport első negyedéves számai. A bank 48 milliárd, a biztosító 3,8 milliárd forintnyi különadót fizetett az államnak. Nőtt a hitel- és a betétállomány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG