A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartásoknak nyújtott lakáscélú forinthitelek szerződéses összege az év első nyolc hónapjában 168,3 milliárd forintot tett ki, ami 57 százalékkal múlta felül a 2013-es év hasonló időszakának kihelyezéseit.
Az adatokat a lapunknak nyilatkozó hitelintézetek is visszaigazolták: az Erste a bázisév adataihoz képest augusztusig háromszorosára növelte újonnan kihelyezett jelzáloghiteleinek volumenét, s hasonló mértékű bővülésről számoltak be a K&H-nál is – igaz, ott a féléves adatok alapján: 4,2 milliárd forintról 12,7 milliárdra nőtt a lakáshitel-kihelyezés. Az UniCredit Bankál 2014 első kilenc hónapjában a lakáshitel folyósítások volumene mintegy 60 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A CIB Banknál 2014 második negyedévében az első negyedévhez viszonyítva több mint 60 százalékkal nőtt az újonnan folyósított lakáshitel állomány, s mint a banknál elmondták, a harmadik negyedévben a növekedés mértéke ezt is meghaladta. Azt, hogy a nyári három hónap a legerősebb volt, az OTP adatai is alátámasztják: az első két negyedév 25-25 százalékkal bővülő kihelyezési volumen a legnagyobb banknál is jobban gyorsult. A jegybank adatai szerint május óta rendre 20 milliárd forint felett van a havi folyósítás.
Merészebb hitelfelvétel
Ugyanakkor a kihelyezések összegének növekménye jórészt a magasabb folyósítási összegnek tudhatóak be. Az UniCreditnél például a szerződések darabszámának bővülése „csak” 30 százalékos volt, fele a hitelvolumen bővülés mértékének.
A banknál ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy a lakáscélú átlagos hitelösszeg valamivel több mint 20 százalékkal, körülbelül 7,4 millió forintra nőtt. Ugyancsak 20 százalékos hitelösszeg-bővülése a CIB-nél, míg az OTP-nél a 2014-es adatok szerint az átlagos hitelösszeg nagyjából 10 százalékos bővüléséről adtak számot a Privátbankár.hu kérdésére. A korábbival közel azonos átlagos hitelösszegekről csak Ersténél számoltak be.
Nem lesz gond a jegybanki korlátozás
A magasabb hitelösszegek kapcsán felvetődő komoly kérdés, hogy növekszik-e, növekedhet-e vajon a hitelfelvételi kedv annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzeti Bank tervei szerint januártól korlátok közé szorítanák a hitelfelvételt. A fentiek nyomán arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megszellőztetett korlátoknak, az 50-60 százalékon meghúzott jövedelemarányos törlesztőrészlet-plafonnak (PTI), valamint a hitelfedezeti érték (LTV) 80 százalékban maximált arányának a felfutó kihelyezések mekkora része nem tudna megfelelni.
Mint arra az UniCreditnél emlékeztetettek, a hitelfedezeti értékre vonatkozó szabályozás ma is hatályos, ezen mérték alatt ma sem adható ki hitel. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mértékét eddig a bankok saját hatáskörben alakíthatták ki, ám a banki válaszokból elmondható, hogy összességében igen konzervatívan hiteleztek, így az új szabályok – ha ezen paraméterek maradnak életben – a CIB szavait kölcsönvéve: „nem gyakorolnak majd jelentős hatást a megvalósítható lakáshitel igénylésekre”.
A bankok közül egyedül az OTP-nél merészkedtek odáig, hogy megbecsüljék, hogy az újonnan folyósított hiteleik nagyjából 10 százaléka lenne olyan, amelyet az új szabályok életbelépése esetén a bank nem tudott volna hitelezni, az UniCredit szerint az idei folyósítások esetében sem számottevő azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek „nem férnének be” az új szabályozás szabta keretek közé, s az Ersténél is csak kisebb korrekcióra szorul a jelenlegi hitelezési politika – egyedül a K&H-nál mondták azt, hogy minden új hitelük „beleférne” a jegynaki szabályozásba. (Ez ugyanakkor alátámasztja azt a jegybanki véleményt, hogy a rendszer indulásakor nem akarnak komolyabb akadályt gördíteni a végre felfutó hitelezés elé, s így a piaci szinteket lőtték be a hitelezési korlátok megalkotásakor.)
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
