A háztartások júliusban a szezonálisan nem igazított adatok szerint forintban több hitelt vettek fel, mint törlesztettek, devizában azonban nettó hiteltörlesztők voltak, az előző hónaphoz képest forint- és devizabetéteik állománya is mérséklődött - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.
A nem pénzügyi vállalatok a háztartásokkal megegyezően forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó hiteltörlesztők voltak, így e vállalkozások hitelállománya is csökkent. Júliusban forintbetéteik állománya nőtt, míg devizabetéteik állománya csökkent. Betétállományuk csak a tranzakciókat figyelembe véve kis mértékben nőtt.
Csökkent a betétállomány is
A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően 192,9 milliárd forinttal csökkent; forintbetéteik esetében 179,3, míg devizabetéteik esetében 13,6 milliárd forint nettó betétkivonás történt.
A nem pénzügyi vállalatok esetében - csak a tranzakciót figyelembe véve - a forinthitelek állománya 36,0 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 94,8 milliárd forinttal csökkent. Az általuk kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya - tranzakciókból eredően – 1,4 milliárd forinttal csökkent. A tranzakciók eredőjeként a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya 60,3 milliárd forinttal csökkent.
A nem pénzügyi vállalatok betétállománya - az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve – kis mértékben, 0,7 milliárd forinttal nőtt; a forintbetétek esetében 13,6 milliárd forint nettó betételhelyezésre, míg devizabetéteik esetében 12,8 milliárd forint nettó betétkivonás volt. A külföldi kötelezettségek állománya júliusban a hitelintézetek mérlegfőösszegének 20,8 százalékát tette ki.
Csökkentek a kamatok
Júliusban a háztartási hitelek átlagos kamatlábai jellemzően csökkentek, a szezonálisan nem igazított adatok alapján a forint lakáscélú és személyi hitelek új szerződéses értékei enyhén bővültek, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké kissé csökkent - ismertette a Magyar Nemzeti Bank.
A háztartások és nem pénzügyi vállalatok forint- és euróbetéteinek átlagos kamatlába is csökkent. A háztartások új szerződésekre vonatkozó átlagos kamatai közül az egy évvel korábbihoz képest legnagyobb mértékben, több mint 3 százalékponttal a forint személyi hitel kamatok estek, 25,64 százalékra. A lakáscélú hitelek kamata egy év alatt 12-ről 9,5 százalékra mérséklődött, az előző havinál 0,1 százalékponttal lett alacsonyabb.
Az új szerződések értéke a lakáscélú hiteleknél a júniusihoz képest 700 millió forinttal emelkedett, 14,9 milliárd forintra.
A vállalatok is a forintot választották
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlábai az 1 millió euró érték alatti és feletti forinthitelek esetében is csökkentek, előbbi az egy hónappal korábbihoz képest 0,37 százalékponttal 6,84 százalékra, utóbbi 0,32 százalékponttal 5,71 százalékra.
Az 1 millió euró érték alatti euróhitelek átlagos kamatlábai az előző havi kamatlábakkal azonos szinten maradtak (3,44 százalék), míg az 1 millió euró érték feletti euró hitelek esetén 0,22 százalékponttal 2,94 százalékra emelkedtek.
A nem pénzügyi vállalati forinthitelek új szerződéses értékei az 1 millió euró érték alatti és az 1 millió euró érték feletti kategóriákban is növekedtek: 62 milliárd és 88 milliárd forintra. A nem pénzügyi vállalatok euróhitelei esetében az 1 millió érték alatti kategóriában kismértékű (mintegy 2 milliárdos), az 1 millió érték feletti kategóriákban nagyobb mértékű (több mint 50 milliárdos) csökkenés tapasztalható az új szerződéses értékek esetében.
Nem kevés a tét. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
