A 2013. évi 3,2 milliárd forintos adózott eredményt közel megduplázva, 6,1 milliárdos profitot ért el a K&H Bankcsoport az első negyedévben. Ez az eredmény meghaladja az OTP első negyedévi adatát. Mint azt Hendrik Sceerlinck, a K&H Csoport vezérigazgatója elmondta, a profit növekedése a növekvő ügyfélszámnak, a bővülő bevételeknek és a szigorú költséggazdálkodásnak köszönhető.

Ennek csak részben mond ellent, hogy a bank 1370 milliárdos hitelállománya 5,3 százalékkal zsugorodást jelent, s a K&H 1652 milliárdos betétállománya is 2,3 százalékkal zsugorodott, ám utóbbinál a külső ügyfelek betétjeiben közel 10 százalékos volt a növekedés, s az eredményt tovább szépíti a befektetési alapok állományának 13,7 százalékos növekedése – 796 milliárd forint volt a K&H alapokban.

Hitelezni akar a betétbajnok

A pénzintézet hitel/betét állománya a fentiek nyomán még tovább javult – 70,1 százalékról 60,2 százalékra. Az ilyen szintű arány nem egészséges, ezért a bank próbál küzdeni a hiteloldal felfuttatásán – ezt mutatja, hogy a decemberi 57 százalékhoz képest már „romló” adatot közölhetett a pénzintézet. Az új folyósítású jelzáloghitelek terén a tavaly március végi 5,2 százalék helyett immár 11,5 százalékos részaránnyal bír a bank: míg a kihelyezések terén a piac 50 százalékos növekedést tud felmutatni, a K&H több, mint háromszorosára emelte az új kihelyezéseket, ami 5,4 milliárdos kihelyezést jelent.

Növekvő piaci súlyok

A piac nem egyszerű helyzetét jól mutatja, hogy a bank a csökkenő állomány ellenére a teljes lakossági hitelállomány tekintetében az egy évvel korábbi 8,6 százalékkal szemben 8,8 százalékos súlyt tudott kihasítani a piacból, míg a vállalati hitelszegmensben 8,0 százalékról 8,5 milliárdra nőtt a K&H súlya. Hasonló furcsa helyzetet realizálhatunk a megtakarításoknál is: a lakossági betétek terén egy év alatt 6,1 százalékról 7, a teljes lakossági megtakarítási állományon belül pedig 10,2 százalékról 10,9 százalékra nőtt a K&H súlya, míg a vállalati oldalon 11,1 százalékról 11,7 százalékra futott fel a bank piaci részaránya egy év alatt.

Nem javul a problémás állomány

A bank nem teljesítő hitelállománya éves szinten 11,9 százalékról 12,7 százalékra emelkedett és a hitel veszteség ráta is romlott 0,8-ról 0,9 százalékra, a december végi szinthez képest szerény javulást lehet felfedezni – csak az autólízingnél romlott az állomány (éves szinten 21,3-ról, decemberhez képest 28,9 százalékról 31 százalékra!), bár Gombás Attila pénzügyi vezérigazgató-helyettes szerint a lakossági oldalt is csak technikai korrekció tudta némileg javuló pályára állítani – a decemberi 20,6 százalékról 20 százalékra olvadt a minősített állomány. A bank a negyedév során 3,5 milliárd forintnyi új hitelezési céltartalékot képzett. A K&H továbbra is aktívan próbálja kezelni problémás ügyfeleit: a devizahiteles állomány 19,8 százalékát, 12178 ügyfet már átstruktúrált a bank – más kérdés, hogy az átstruktúrált ügyfelek esetében a „sima” állomány duplája, közel 40 százalékos az újra bebukó ügyfelek aránya. A Nemzeti Eszközkezelőbe a bank 3022 ügyfelet továbbított, közülük 2230 esetben már a szerződés is megtörtént. A megkötött árfolyamgát-szerződések száma 25221 a banknál, egy év alatt a jogosultak 4,3, összességében 48,7 százaléka vette igénybe ezt a lehetőséget a K&H-nál. A bank például a lízingnél is az új hitelek állományának felfutásában bízik, amely révén javulhat a portfólióminőség.

Hendrik Scheerlinck tájékoztatása szerint a már folyamatban lévő ügyletekkel a K&H az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakaszában már magasabb összeget fog tudni folyósítani, mint a tavalyi első szakaszban: a bank eddig 21,6 milliárd forintot folyósított, míg 96,7 milliárd forintnyi hiteligény folyósítása van „csőben”. (Ismeretes, hogy az MNB 126 milliárdos kihelyezésről számolt be a múlt héten.)

Korrekciós tényezők módosították az adatokat

A devizaforrások swap-hatása miatt ugrott meg a nettó kamatbevétel (a forint és a devizakamatok közötti rés szűkülése okán) 12,1 százalékkal, ezt a fenti hatástól megtisztítva csak másfél százalékos bővülést jelent. A nettó díj- és jutalékbevételek 29,4 százalékos növekedéséből pedig a tranzakciós illeték okán kell levonni a bővülés jelentős részét – a „tiszta” eredmény 13 százalékos növekedést mutatna, ami persze így is komoly mérvű bővülést jelent. A működési költségek 5,5 százalékos növekedése szintén a tranzakciós illeték számlájára írható – anélkül 4 százalékkal zsugordtak volna a bank költségei. A bank tőearányos költségmutatója a 2013. tavaszi 6,2 százalékról 11,9 százalékra nőtt.

A K&H-nak tetszenek a jegybanki lépések

Aktuális kérdésekről szólva Gombás Attila elmondta: a bank számára sem a devizamegfelelési mutató, sem a kéthetes instrumentumok átalakítására vonatkozó új jegybanki szabályok nem jelentenek problémát, utóbbiak esetében is csak az kérdés, hogy a jövőben az ECB felügyelete alá kerülő hitelintézetek esetében Frankfurtban vajon eltérő kockázati súlyt állapítanak-e majd meg az állam (állampapírok) és a jegybank kockázati szintje között. Hendrik Scheerlinck egyelőre nem akarta kommentálni a devizahiteles kérdéssel kapcsolatos aktuális helyzetet. Összességében az új intézkedéseket a bank inkább kedvezőnek ítéli.