Az Alkotmánybíróság - sajnálatos módon - nem nyilvánítottak véleményt arról, hogy a devizakölcsön konstrukciója összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel, vagyis alkotmányos megoldás-e ez a hiteltípus - feddte meg a taláros testületet Rétvári Bence, az igazságügyi minisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban, noha szerinte egy ilyen döntés számos kérdést véglegesen elrendezhetett volna.
A taláros testület ugyanakkor rögzítette, hogy a törvényhozás bizonyos feltételek mellett beavatkozhat a kölcsönügyletekbe, átírhatja a devizaszerződések egyes feltételeit. A jogi helyzet Rétvári szerint akkor válik teljesen világossá, ha a luxembourgi Európai Bíróság állást foglal a Kúria hozzá intézett kérdéseiben, amely után a magyar legfelsőbb bírói fórum kiegészíti a 2013. december 16-i jogegységi határozatát. Ezt követően alkothatja meg az Országgyűlés a devizaügyet egyszer és mindenkorra rendező jogszabályt. Ebben Rétvári szerint a fogyasztók érdekeit durván megsértő szerződési feltételeket kell megváltoztatni, ezeket pedig a politikus szerint leginkább az árfolyamrés alkalmazása és az egyoldalú kamatemelés okozza. Nehézséget jelent ugyanakkor, hogy a bankok eltérő konstrukciókat alakítottak ki, sokszor egyetlen pénzintézet is többféle szerződést kínált. Olyan jogszabályt kell tehát alkotni, amely általános érvénnyel rendezi a visszás pontokat.
A szabályozás során elsősorban azt kell majd meghatározni, hogy az egyes szereplők mekkora részt vállaljanak a terhekből. A költségek arányos elosztására a a hétfői határozatában az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet - emlékeztet Rétvári Bence, aki szerint ugyanakkor az egyik fő probléma az volt, hogy a bankok rendkívüli vehemenciával kínálták ezeket a "kétes" hiteleket, sokszor még azok is kaphattak devizakölcsönt, akikről sejteni lehetett, hogy nem tudnak majd eleget tenni az évtizedes fizetési kötelezettségeiknek. Ez ugyanakkor az adósokat is terheli, hiszen túl nagy kockázatot vállaltak, nem gondolták végig a lehetséges következményeket. A folyamatnak az állam is szabhatott volna gátat. A tehereloszlásnál mindezekre figyelemmel kell lenni, ugyanakkor az államtitkár jelzi, hogy a költségvetési támogatásnak korlátosnak kell lennie, hiszen a büdzsébe befizető állampolgárok jelentős része nem vett fel hitelt, vagy időközben már visszafizette azt. Márpedig az adóforintok elköltésekor azoknak az érdekeit is érvényesíteni kell, akik - devizakölcsönből - nem költöztek nagyobb lakásba - mondta Rétvári Bence a Magyar Nemzetnek.
A politikus szerint akármilyen megoldás is szülessen, az árfolyamgátba történő belépés minden adós számára javasolt.
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től. 
