Egy furcsa és fordulatos ügyről számol be a Népszabadság: egy devizahiteles olyan dokumentumokat szeretne megismerni, amelyet a Kúria felhasznált korábbi jogegységi határozatának meghozásakor, de eddig nem akarták kiadni. Az ügyben már mindkét fél nyert valamelyik fokon, a jogerős ítélet viszont a devziahitelesnek kedvez. A Kúria azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amit saját magának kell elbírálnia.
Mi alapján döntött a Kúria pár éve?
Az újság felidézi: a Kúriát egy jogerős ítélet kötelezi, hogy kiadjon az őt beperlő devizahitelesnek eddig a nyilvánosság elől elzárt dokumentumokat. A Kúria még 2013-ban és 2014-ben a devizahitel-szerződések érvényességét nagyban meghatározó jogegységi határozatának meghozatala előtt véleményeket kért többek között a jegybanktól, a nemzetgazdasági tárcától, a bankszövetségtől és civil szervezetektől, amelyeket nem akart kiadni.
A felperes kérésének előbb helyt adott az adatvédelmi és információszabadság hatóság, ám az elsőfokú bíróság már a Kúriának adott igazat, aztán másodfokon újra fordult a kocka, a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen úgy döntött, hogy a Kúria küldje meg a kért információkat a felperesnek.
Saját elvesztett ügyét vizsgálja felül a Kúria
Karsai Dániel, a felperest a Transparency International Magyarország kérésére képviselő ügyvéd a lapnak elmondta, az alperes, vagyis a Kúria felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, egyben kéri a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését. A pikáns az egészben, hogy a felülvizsgálati kérelmet a Kúriának kell elbírálnia - írja az újság.
Abban bízunk, hogy a Kúria kiemelten csak a jogi érvekre fog figyelni - mondta a felperes ügyvédje. Ha nem így lesz, az Alkotmánybíróságig is hajlandóak elvinni az ügyet.
Az Európai Bizottság elítélte, hogy kitiltottak öt európai tisztségviselőt az Egyesült Államokból. 
