Egy furcsa és fordulatos ügyről számol be a Népszabadság: egy devizahiteles olyan dokumentumokat szeretne megismerni, amelyet a Kúria felhasznált korábbi jogegységi határozatának meghozásakor, de eddig nem akarták kiadni. Az ügyben már mindkét fél nyert valamelyik fokon, a jogerős ítélet viszont a devziahitelesnek kedvez. A Kúria azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amit saját magának kell elbírálnia.
Mi alapján döntött a Kúria pár éve?
Az újság felidézi: a Kúriát egy jogerős ítélet kötelezi, hogy kiadjon az őt beperlő devizahitelesnek eddig a nyilvánosság elől elzárt dokumentumokat. A Kúria még 2013-ban és 2014-ben a devizahitel-szerződések érvényességét nagyban meghatározó jogegységi határozatának meghozatala előtt véleményeket kért többek között a jegybanktól, a nemzetgazdasági tárcától, a bankszövetségtől és civil szervezetektől, amelyeket nem akart kiadni.
A felperes kérésének előbb helyt adott az adatvédelmi és információszabadság hatóság, ám az elsőfokú bíróság már a Kúriának adott igazat, aztán másodfokon újra fordult a kocka, a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen úgy döntött, hogy a Kúria küldje meg a kért információkat a felperesnek.
Saját elvesztett ügyét vizsgálja felül a Kúria
Karsai Dániel, a felperest a Transparency International Magyarország kérésére képviselő ügyvéd a lapnak elmondta, az alperes, vagyis a Kúria felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, egyben kéri a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését. A pikáns az egészben, hogy a felülvizsgálati kérelmet a Kúriának kell elbírálnia - írja az újság.
Abban bízunk, hogy a Kúria kiemelten csak a jogi érvekre fog figyelni - mondta a felperes ügyvédje. Ha nem így lesz, az Alkotmánybíróságig is hajlandóak elvinni az ügyet.
Az alkotmánybírósághoz fordul Petr Pavel cseh államfő, amennyiben az Andrej Babis vezette kormány júniusban nem nevezi ki őt az ankarai NATO-csúcstalálkozóra. 
Nem lesz kontraproduktív a vagyonadó? Ezt is körbejárjuk a Klasszis Klub Live-ban
