Az önfinanszírozási program hatékonyságának növelése érdekében a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa (MT) a kötelező tartalékrendszer átalakításáról döntött. A jelenleg hatályos, válaszható tartalékrátás rendszert 2015. december 1-jétől fix, minden bankra egységesen érvényes, 2 százalékos tartalékráta váltja fel - közölte a jegybank kedden.
Most még maguk választják meg a bankok a tartalékrátát
A 2010-ben bevezetett választható tartalékrátás rendszer lehetővé teszi, hogy a bankok maguk döntsék el, hogy milyen 2 és 5 százalék közötti tartalékráta mellett működnek. Mivel a tartalékszámla likviditási tulajdonságai kedvezőek, így a maximális 5 százalék alatti rátát választó bankoknak a jelenlegi rendszer lehetőséget jelent arra, hogy ne az állampapír-piacon, hanem egy jegybanki eszközön keresztül alkalmazkodjanak a szigorúbb likviditási előírásokhoz.
A jegybank önfinanszírozási programja viszont épp azt a célt tűzte ki, hogy a bankok állampapír-állományának növelésével egészségesebbé váljon a magyar adósságszerkezet és csökkenjen az ország külső sérülékenysége. Az, hogy a bankok 5 százalék közeli tartalékrátát választottak, ellentétes ezzel a céllal - írja a jegybank.
Ami a 2 és 5 százalék között van, az mehet állampapírba
A jegybank ezért úgy döntött, hogy a jelenleg hatályos, válaszható tartalékrátás rendszert 2015. december 1-jétől fix, minden bankra egységesen érvényes, 2 százalékos tartalékráta váltja fel - a jegybank tehát arra utazik, hogy a különbözet is állampapírokban landoljon.
A tartalékolás egyéb paraméterei – mint a tartalékalap, a tartalékperiódus vagy a tartalékra fizetett kamat – továbbra is változatlanok. A választható rátás magyar rendszer az Európai Unióban példa nélküli, a fix tartalékráta pedig egyértelmű közeledést jelent mind a nem eurozónás európai uniós jegybankok, mind pedig az Európai Központi Bank gyakorlatához.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
