Az árfolyamgát I. szerződési feltételei szerint 2012. március végéig összesen 5712 szerződést kötöttek az ügyfelek. Az új - árfolyamgát II. - szabályai szerint, 2012. áprilisa és 2014. májusa között pedig összesen 176 923 szerződés született. A teljes állomány így 182 635-re nőtt.
A hitelintézeteknél nyilvántartott lakossági deviza jelzáloghitel szerződések száma az április végi 478 ezer darabról május végére 476 ezer darabra csökkent.
|
| A megkötött új árfolyamgát szerződések száma havonta 2012. áprilistól. Forrás: MNB |
A már rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya május végén 1 439 452 millió forint volt. Ennek 96 százalékát a hitelintézetek, 4 százalékát a pénzügyi vállalkozások nyújtották. A hitelintézeteknél ez az összes lakossági deviza jelzáloghitel állománynak a 40,2 százaléka.
A gyűjtőszámlahitel állomány 2014. májusban 448 millió forinttal nőtt, így a hónap végére elérte a 20, 505 milliárd forintot.
Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő devizahiteles ügyfelek májusban 2,202 milliárd forint, eddig összesen pedig 37,464 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek, amelyet a pénzügyi intézmények a hiteladósokkal szemben nem jogosultak érvényesíteni.
|
Pontosan mi is az árfolyamgát? Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét. |
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 5,09 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
