Légiparádé
Az angol milliárdos, Sir Richard Branson szerteágazó vállalatbirodalmának eme viszonylag újabb tagja, az amerikai belső piacon üzemelő légitársaság a lehető legjobb időpontot választotta a tőzsdére menetelre. Egymást érték a sikeres bevezetések, a befektetők étvágya korlátlan irántuk, emellett az amerikai légitársaságoknak is jól megy: telt járatokkal üzemelnek, és heves csökkenésnek indultak az üzemanyagárak. Részvényeik ára az utolsó két évben megduplázódott, a Deltáé ás a Southwest Airlines-é négyszereződött.
Maga a cég 2007 óta üzemel, és a kezdeti veszteséges évek után 2013-ban először ért el nyereséget. A tavalyi utolsó és az idei első negyedév különösen erősre sikeredett: ezért is döntött a társaság a tőzsdére lépés mellett. Az idei harmadik negyedéves jelentés ugyancsak jó számokat hozott: 24 százalékos profitemelkedést a bővülő utas számnak és drágább jegyáraknak köszönhetően.
A kibocsátás november 13-án 23 dolláron zajlott, a kereskedés a következő nap 27 dolláron indult és 30-on zárult. A következő két nap további szárnyalást hozott: 39-es tetőzés után 36 dolláron zárt a papír. Azóta kialakult egy viszonylag szűk sáv, 35 és 39 dollár között. Létrejött tehát egy ellenállási szint, melyet a papír többször érintett, és melynek áttörése elvileg komoly további emelkedési potenciált rejt.
Követi-e a többieket?
Az előző kibocsátásoknál mind hasonlóan zajlott: a Twitternél és a GoPro-nál 50, az Alibabánál 100 dolláron alakult ki egy ilyen kezdeti ellenállási szint. Amikor áttörték, hatalmas szárnyalás következett, miután technikai elemek (RSI, Bollinger szalagok, mozgóátlagok) még nem értelmezhetők ilyen rövid idő alatt, így gátat se tudnak szabni egy heves egyirányú mozgásnak.
Kérdés, hogy a Virgin America esetében is számíthatunk-e erre? Elvileg igen, de van egy tényező, ami eltérhet az előző 3 esettől. Ha feltételezünk némi befektetői racionalitást, akkor abból indulhatunk ki, hogy az előző kudarcok alapján ezúttal nem esnek neki a shortolók a papírnak.
A Twitternél és az Alibabánál még kiindulhattak a spekulánsok a Facebook esetéből, amely magas kezdeti árazása miatt a kibocsátás után összeomlott. Azóta azonban a magasan árazott IPO-k (új kibocsátások) is remekül muzsikáltak. Ráadásul ez egy olyan iparág papírja, ahol erős bikapiac van, tehát nem lenne okos dolog szembe menni a trenddel.
Ha tehát a kitörés bekövetkezik 39 dollárnál, a shortzárások hatása vélhetően kisebb lesz, mint az előző esetekben volt. De ez önmagában egyáltalán nem baj, a hatás csak annyi, hogy a papír nem rakétasebességgel és nem őrületes mértékben száll el, hanem egy lassúbb, békésebb emelkedés következhet benne. Ettől azonban még ugyanolyan jó lehetőséget kínál: így ha sikerül a papírnak egy 39, de inkább 40 dollár fölötti zárást produkálnia, akkor érdemes lehet belevenni.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
