A számítástechnika története 1945-ig nyúlik vissza, amikor Neumann János elektroncsövekből egy monstrumot épített. Innen 3 évtizednek kellett eltelni, amíg megjelentek az integrált áramkörök, és az első, valamennyire elfogadható méretű és teljesítményű számítógép piacra került. A lépésben mindkét cégnek döntő szerepe volt.
Az úttörők
Az Apple-t Steve Jobs és két társa alapította 1976-ban, céljuk az volt, hogy személyi számítógépeket, vagyis az irodákban és otthon könnyen kezelhető, elfogadható árú computereket fejlesszenek és gyártsanak. A Microsoftot pedig gyakorlatilag ugyanakkor, 1975-ben hozta létre Bill Gates és Paul Allen. Az ő céljuk pedig az volt, hogy programozási nyelveket fejlesszenek, amelyekkel kezelhetővé teszik a számítógépeket.
Az Apple a 80-as évek elején lett sikeres, amikor Macintosh nevű számítógépét piacra dobta. A siker azonban csak a 80-as évek végéig tartott, akkor hanyatlás kezdődött. Bő egy évtizednek kellett eltelnie, amíg a cég újra magára talált.
Óriások lettek
A Microsoft sikere ugyancsak a 80-as évek elején kezdődött, amikor az lett a cél, hogy bonyolult programnyelvek használata helyett egy bárki számára egyszerűen kezelhető felületet hozzon létre. Ez lett a Windows, ami aztán a 80-as évek végétől az égbe repítette a céget. Valóságos monopolhelyzetet épített ki: egyszerűen megkerülhetetlen volt. Szinte minden számítógép Windows alatt futott. A cég gigantikusra is nőtt, az ezredfordulóra a világ legnagyobb kapitalizációjú cége lett. Árfolyama 60 dolláron tetőzött a dotcom lufi idején, azt követően a 20-40 dollár közti sávban konszolidálódott. A cég az érett, ún. „cash cow”, vagyis fejőstehén szakaszba lépett, amikor már nem növekszik, de a magas árbevétel és profit folyamatos, a cég időről időre kellemes osztalékkal örvendezteti meg befektetőit.
Steve Jobs cége ezzel szemben 2001-től indult el a második felemelkedés útján. Először az online zenepiacba a tört be, majd útjára indította az iPod-ot. Ezt követte az iPad, a könnyen kezelhető, laptopnál kisebb számítógép. Eközben a részvény ára 6-ról 80 dollárra emelkedett. Végül 2007-ben megkezdték az iPhone gyártását, és ennek sorozatai olyan kirobbanó sikert hoztak (és hoznak azóta is), ami a céget az égbe vitte, árát 700 dollár fölé emelte (pár év alatt 100-szorozás!) és messze a világ legnagyobb vállalatává növelte.
És most?
Nézzük, hogy áll most a két cég. A Microsoft csalódást keltő eredményt tett közzé, árfolyama esett is rögtön 10 százalékot. A cég fő problémája, hogy alapvetően továbbra is a Windows jelenti a fő bevételi forrást, miközben a személyi számítógépek piaca már nem növekszik, szemben a mobil eszközökkel. Utóbbiaknak viszont csak kis hányada használ Microsoft operációs rendszert. A cég közben azért próbálkozik újításokkal: a Nokia mobiltelefon üzletágának megvásárlásával betört a mobilpiacra, emellett belekezdett a felhő alapú szolgáltatások nyújtásába.
Az Apple ezzel szemben továbbra is tarol az újabb és újabb iPhone-okkal: eladásai különösen Kínában növekedtek. A cégnek sikerült az elmúlt negyedévben 18 milliárdos nyereséget összehoznia, ami a legnagyobb profit, amit valaha tőzsdei cég produkálni tudott. Jogosan a világ legnagyobb kapitalizációjú cége az Apple, majdnem 2-szer akkora, mint az őt holtversenyben követő Exxon és Microsoft. Időközben hetedelte a nominálisan nagyon magasra szökött részvényt, ami a jó gyorsjelentésre rögtön 5 százalékot erősödött még a zárás utáni kereskedésben.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
