„Az Alibaba hihetetlen lehetőségeket kínál: Kínában, ahol az internetes vásárlások az elmúlt időszakban évente több mint 25 százalékkal nőttek, a cég piaci részesedése közel 80 százalékos” – vélekedik a tőzsdei bevezetés előtt Peter Garnry, a Saxo Bank részvénypiaci stratégája. Az Alibaba hivatalos árazása most csütörtökön, szeptember 18-án történik meg, a kereskedés pedig 19-én indul el a New York-i tőzsdén.
A legnagyobb kibocsátás
|
Mi is az Alibaba?Az Alibaba, a Jack Ma által 1999-ben alapított kínai e-kereskedelmi vállalat az Amazon és az eBay „keveréke”, amely – aukciós lehetőség nélkül – összeköti az eladókat és a vevőket. Két legnagyobb weboldala, a Taobao és a Tmall együtt az összes kínai csomagszállítás több mint felét adja, és ezeken az oldalakon több áru cserél gazdát, mint az Amazonon és az eBay-en együttvéve. Az Alibaba előző negyedévének eredménye alapján a bevétel 46 százalékkal nőtt az elmúlt év során, de a cég profittermelő képessége is példátlan. Az EBITDA aránya, amely a 2010-es pénzügyi évben még 21 százalékos volt, az elmúlt évben 58 százalékra ugrott. A 2015-ös pénzügyi évre az eredményvárakozás 77 milliárd renminbi, a 2010-2014 között mért éves átlagos növekedés pedig 63 százalékos. |
A Facebook óta nem zajlott részvénykibocsátás, amelyet a befektetők világszerte annyira vártak volna, mint az Alibabáét. Peter Garnry szerint ez lehet a valaha volt legnagyobb tőzsdei kibocsátás, amit a cégméret, az intézményi befektetők körében elért ismertség, a növekedési ütem és profittermelő képesség együttesen alátámaszt. Az Alibaba egy 180 milliárd dolláros cég lesz, amelyből akár rövid-, akár hosszú távú befektetések révén mindenki részt akar magának – véli a szakértő.
Hihetetlen távlatok
Bár a kínai gazdaság bővülése immár lassul, ám európai és amerikai viszonylatból a növekedés még így is fantasztikus méretű, márpedig Garnry szerint az Alibaba új részvényesei Kína növekedéséből profitálhatnak egy olyan korszakban, amikor az ázsiai óriás gazdaságát az online kereskedelem robbanásszerű fejlődésének segítségével fogyasztói alapokra helyezi.
Kínában az internethasználók számát 2013-ban 618 millióra becsülték; ez a szám 2016-ra 790 milliósra nőhet, miközben az internetet ma a kínaiak mindössze 46 százaléka használja. Az online vásárlásban még ennél is hosszabb távú növekedési lehetőség van: 2013-ban közel 1,9 trillió renminbit érő piac volt; két év múlva több mint 4,7 trilliós üzlet lesz; elterjedtsége pedig a tavalyi 8 százalékról várhatóan 14,5 százalékra nő 2016-ban.
Jegyzési számok
A szeptember 18-i nyilvános kibocsátás során az Alibaba 123 076 931 darab új részvényt kínál eladásra, a legfrissebb hírek szerint – az eredetileg tervezett 60-66 dolláros sáv felett – 66-68 dollár közötti árfolyamon. A részvénycsomaggal a cég középáron számítva 8,24 milliárd dollárnyi friss tőkét vonhat be. Ezen túl, a jelenlegi részvényesek összesen 197 029 169 darab részvényt adnak el, illetve további 48 015 900 darab részvény értékesítésére lesz lehetőség túljegyzés esetén. A befektetőknek így összesen 368 122 000 darab részvényt, ajánlanak fel, amely mintegy 15 százalékos részvénycsomagot jelent.
A nyilvános kibocsátás utána 2 457 339 231 darab részvény alapján a a cég piaci értéke 67 dolláros kibocsátási középárfolyammal számolva közel 165 milliárd dollárt tesz ki. A kibocsátást követően a készpénztartalék és a rövid távú követelések összege 14,8 milliárd dollár lesz; a kamatteherrel együtt számított kötelezettség pedig 7,9 milliárd, így cégértékként 158 milliárddal számolhatunk.
Értékelési eltérések
„Az elmúlt 12 hónapban az Alibaba 9,4 milliárd dollár bevételt tudott felmutatni, 5,4 milliárdos EBITDA mellett. Ezek a számok a várakozások alapján 13,1 milliárdra, illetve 7,9 milliárdra emelkednek a következő egy évben. A 148 milliárd dolláros cégérték alapján ez 29,3-as cégérték/EBITDA-mutatót, illetve 12 hónapra előremutató várakozásnál 20-as szorzót jelent. Bár érthető, hogy a kibocsátó nem akarja elkövetni ugyanazt a hibát, mint korábban a Facebook, vagyis nem kívánja a kibocsátáskor túlárazni a részvényt, a Saxo értékelése szerint 66-68 dollár közötti kibocsátási érték is túlságosan konzervatív – vélekedett Peter Garnry.
A fanyalgók érvei
A szakértő szerint azok, akik túlértékeltnek tartják az Alibabát, feltehetően a rövid távú árazás két fő szempontja szerint - a tőkebefektetés várható hozama, illetve a tőkeköltség alapján - vizsgálják a befektetést. Ugyanakkor a várható növekedési ütem ez esetben megkerülhetetlen, bár nehezen számszerűsíthető értékelési pont – márpedig a Facebook épp ezen a téren ért el minden előzetes várakozást felülmúló eredményt.
A fanyalgók másik problémája, hogy bár a rendkívül nagy és óriási fejlődés előtt álló kínai piacon nagyon erős pozíciókat épített ki a cég, nem biztos, hogy ez a jövőben is így marad. A tavalyi utolsó negyedév számai első ránézésre teljesen rendben vannak, ám sokak szerint intő jel lehet, hogy az Alibaba hazai részesedése 2013-ban már enyhe csökkenést mutatott. A társaság bizonyos értékelések szerint az egyik legkomolyabb potenciális piacon, az okostelefonnal rendelkezők megszólításában maradt el a riválisoktól. Persze – mondják a bizakodók – a hihetetlen gazdagság erre is választ adhat: az Alibaba az elmúlt hónapokban valóságos nagybevásárlást tartott a cég az utóbbi időben, és körülbelül 3,5 milliárd dollár értékben vásárolt meg helyi cégeket az internetes tévétől a térképszolgáltatáson át a videoportálig, hogy szélesítse jelenlétét és képességeit az online térben.
Ráadásul sokak szerint indirekt módon nagyon sokat hozhat a konyhára, hogy a társaság végül nem a hongkongi, hanem az amerikai tőzsdére lépés mellett döntött (kényszerből, mert a hongkongi tőzsde a nem megfelelő döntéshozatali struktúra miatt elutasította a céget): komoly lehetőség teremtődik arra, hogy ne csak méretben, de elismertségben is a világ legerősebb online kereskedőjévé váljon az Alibaba.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
