Hazánkban is vannak cégek, amelyek megtalálhatják a lehetőségét annak, hogy profitábilisan működjenek a hazai energiaszektorban – állítják a Smartinvest energetikai befektetési hírportál szakértői. Az olyan terülteken, amelyek kiesnek az állami centralizációs törekvések alól, mint például a megújulóenergetika, az energiahatékonyság, az energia kis- és nagykereskedelem, vagy éppen az ipari energiaszolgáltatások, a magánvállalatok is megtalálják számításaikat. Ezeken a területeken ráadásul jelentős fejlődési lehetőség vár a cégekre.
A teljes kép megértéséhez érdemes végigvenni a fenti területeket, kezdve a megújuló alapú energiatermeléssel. Magyarországnak 2030-ig 6-8 ezer megawatt új beépített villamosenergia-termelő kapacitásra lesz szüksége, amelyet csak részben oldanak meg a Paksi Atomerőmű új blokkjai. A maradék esetében – a klímavédelmi célkitűzések és a technológiát érintő globális trendek alapján is – elsőbbséget kell hogy élvezzenek a megújuló energiaforrások. Nem véletlen, hogy a Wall Street is egyre inkább zöldül. A hazai megújulókapacitások kiépítése pedig szinte kizárólag a piaci alapon működő, ezek működtetését saját rendszereiken belül megoldani képes vállalkozások feladata lesz.
Talán még ennél is nagyobb potenciált rejt a megújuló alapú hőenergetika. Ma mintegy 100 települési távhőrendszer működik Magyarországon, amelyek nagyjából 650 ezer háztartást, valamint ipari és közületi fogyasztók tízezreit látnak el. A rendszerek másik fontos jellemzője, hogy ezek többsége elavult, rendkívül gazdaságtalanul üzemeltethető. Ezeknek a rendszereknek a fejlesztésére sem az önkormányzatoknak, sem az államnak nincs elég forrása és szakértelme. Nem véletlenül működtet és fejleszt egyre több rendszert különböző koncessziós konstrukciókban magánvállalat. Elég csak a Veolia (korábban Dalkia) szerepvállalására gondolni a szektorban, de számos más cég is végez modernizált rendszerek működtetésével távhőtermelői tevékenységet.
A 2009. január 1-jével liberalizált villamosenergia-piac az ipari ügyfelek tekintetében azóta is prosperál, hiszen ez a fogyasztói kör nem az állami ármeghatározás keretében jut hozzá az áramhoz. A piacon működő kereskedők a vállalkozások energiaár-racionalizáló törekvései mentén azóta is folyamatosan tudják bővíteni vásárlóik körét. A korábban szintén emlegetett ALTEO Group az elmúlt években éves szinten kétszámjegyű mértékben bővítette vevőkörét, miközben a piacon továbbra is élénk verseny zajlik a jellemzően KKV méretű fogyasztók kegyeiért.
Az európai uniós előírások és az ezeket ihlető klímavédelmi és fenntarthatósági törekvések az ipari energiahatékonysági – úgynevezett smart energy management – szolgáltatások területén is egyre szélesebbre tárják az ajtót az erre szakosodott vállalkozások előtt. A legkésőbb jövő év végéig kötelezően elvégzendő energetikai audit várhatóan ipari vállalatok százait fogja ráébreszteni arra, hogy némi fejlesztés és racionalizáció mentén jelentős összegeket takaríthatnak meg, ami versenyképességükre is jótékony hatással lesz. Habár már maga az audit is jelentős piacot jelenthet a hozzáértő vállalkozásoknak, a fejlesztés és üzemeltetés jelent majd igazi üzleti lehetőséget az ipari energiaszolgáltatások nyújtásában utazó vállalatok számára. Ennek oka egész egyszerűen az, hogy a válság hatására egyre több termelő vállalat ismerte fel a nem core tevékenységhez kapcsolódó területek kiszervezésének előnyeit.
A fentiekből jól látszik, hogy korai még temetniük a hazai befektetőknek a magyar energiaipari vállalkozásokat, a lehetőségekkel jól sáfárkodó vállalkozások a jövőben is érdemleges célpontot jelenthetnek majd a pénzüket kihelyezni kívánó befektetői csoportoknak.
(x)
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
