|
| Csőd miatt a tőzsdéről kivezetett részvények (Fotó: Eidenpenz József) |
A BUMIX indexet tizenöt éve, 2004-ben vezették be. Elvileg azon év január elején volt 1000 pont, de a június 1-je előtti értékeket nem publikálták. Hivatalos neve: a “Budapesti Értéktőzsde Közepes és Kis Kapitalizációjú Részvényeinek Indexe”. A BUX-hoz hasonlóan számítják, de a legnagyobb cégeket (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) kihagyják belőle. Így a közepes és kisebb társaságok áralakulása határozza meg a mozgását.
Mostanáig 302 százalékkal, azaz mintegy négyszeresére nőtt az értéke (ez hozzávetőleg 9,7 százalék éves szinten). A BUX index eközben 266 százalékkal emelkedett, azaz valamivel kevésbé, kissé lemaradt tőle.
De ahogy a grafikonon is látható, egyes időszakokban a BUX, más időszakokban a BUMIX volt elöl. Például 2017 közepe táján a BUX nagyon lekörözte kisebb társát, értéke 2004-től számítva háromszorosára nőtt. Míg a BUMIX-é ugyanezen idő alatt csak alig kétszeresére.
Azután valami alaposan megváltozott. A BUMIX meredeken száguldani kezdett, nagyjából 2017 májusában. Könnyű rájönni, hogy mi ennek a fő oka: pontosan ebben a hónapban kezdtek eszeveszett “rakétázásba” a Konzum és az Opus részvényei is. (A grafikonon piros nyíllal jelölve.)
Tizenötszörös értéken
Ezek a részvények rövidesen megtöbbszörözték értéküket. A 2016 június eleji BUMIX-kosárban a Konzum egyáltalán nem szerepelt, az Opus elődje, az Opimus pedig 3,3 százalékot tett csak ki. Egy évvel később már sorrendben 1,1, illetve 12,4 százalék volt a súlyuk.
Mivel az egész magyarországi részvénypiac is emelkedett közben, még szembetűnőbb a különbség milliárd forintban számolva. Az Opimus 2016 júniusában csak 2,3 milliárd forintot ért összesen. (Ennyi volt az összes részvény értéke piaci áron, azaz a kapitalizációja.) Egy évvel később már 12,7 milliárdot, ma pedig – már a Konzummal összevonva – 32,7 milliárd forint az Opus értéke.
Közbeszerzési ragadozó
Ma a Mészáros-birodalomhoz kötődő Opus 17,55 százalékkal a BUMIX index második legnagyobb szereplője. Az első pedig a 4ig, amelyről legutóbb például azt írtuk, hogy a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) “közbeszerzési ragadozójává” vált.
Az indexben az első két hely megszerzésével a “kormányközeli” cégek súlya tehát most minimum 35,5 százalék. Egyéb, kormányközelinek számító cégeket, mint a BIF vagy a Takarék Jelzálogbank (volt FHB) is ide sorolva már minimum 50 százalék körül van a NER súlya. Az index ezekkel a többségi hazai tulajdonú, jórészt politikafüggő vállalatokkal erősen “nemzeti” jellegű, sokkal inkább, mint a BUX index.
A multik BUX-indexe
A BUX-ban is szerepel ugyan az Opus, ám súlya csak három százalékos. A Mol, OTP, Richter, Magyar Telekom négyes befolyása lehengerlő a vezető tőzsdemutatóban, 92,4 százalék. Márpedig mindegyik cég ma már lényegében multinacionális vállalatnak tekinthető. Vagy többségében külföldi tulajdonosai, vagy jelentős külföldi árbevétele okán, vagy egyszerre mindkettő miatt.
Érdekes módon a BUX indexben 2004 nyarán is 92,0 százalék volt az említett négy cég súlya. Pedig akkor még más, jelentős közepes nagyságú cégek is voltak a porondon, mint az Egis, a Borsodchem vagy a Danubius, a TVK. (Egyes cégek mindkét indexben szerepelhetnek.)
14-ből 10 eltűnt
A BUMIX azonban szinte teljesen kicserélődött tizenöt év alatt. A 14 cég közül, amelyek 2004 nyarán alkották, tíz már nincs is tőzsdén. Az első hét legnagyobb súlyú részvényből kivezettek hatot: Az Egist, a Danubiust, a Démászt, a Borsodchemet, a TVK-t és az Antenna Hungáriát. (A hatodik, az FHB-ból lett Takarék Jelzálog pedig erősen átalakult.) Az indexre így rá sem lehet ismerni a tagok alapján.
Sok nagy reményű cég, a befektetők egykori kedvencei tűntek el sorozatban a névsorból. Ezért jutott eszünkbe a “Kedvencek temetője” filmcím az index múltjáról. Vajon a mostani tagok zöme is hasonló sorsra jut egyszer?
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
